-
Pilipkó Erzsébet PhD
Néprajzos, múzeológus (Salánk, 1963. szeptember 9.)
Iskolai tanulmányait helyben végezte. 1986-ban az Ungvári Állami Egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1986–1991 között az Ungvári Intouristnál dolgozott idegenvezető-tolmácsként. 1991-ben felvételt nyert a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi szakára, amelyet 1996-ban kitüntetéses diplomával fejezett be. Tanulmányai mellett részmunkaidőben a Déri Múzeum Irodalmi Osztályán gyűjteménykezelőként dolgozott. 2001–2004 között néprajzos muzeológus a Reguly Antal Múzeumban Zircen, ugyanitt magyar szakos tanár a III. Béla Gimnáziumban. 2004. április 1-től kinevezett igazgató a nyírbátori Báthori István Múzeumban. 2008. május 1-től néprajzos főmuzeológus és irodalmi muzeológus a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban.
-
Pócs István
Kapcsolódó település: Beregszász
Költő, fotós, szociológus(1974. július 5.)
Pallóban kezdte el iskolai tanulmányait, majd a Sislóci Dobó István Középiskola elvégzése után 1991-től Budapesten folytatta tanulmányait. Mint költőt Balla D. Károly fedezte fel a Galéria Kiadó által meghirdetett pályázaton. Először a Pánsíp magazinban jelentek meg írásai. A fiatal kárpátaljai alkotók Razzia (Ungvár, 1993) című antológiájának összeállítója. Szerkesztője volt, 1991–97 között a Nemzetközi Előkészítő Intézet irodalmi, kulturális folyóiratának, a Tiszavirágnak. 1993-tól az ELTE első éves szociológusaként bekapcsolódott a Szociopaták (szintén budapesti) egyetemi folyóirat szerkesztésébe, 1995-ig gondozta a diáklapot.
-
Schober Ottó
Kapcsolódó település: Ungvár
Humoreszkíró, színházi rendező, színész(1932–2019)
A Beregszászi Művelődési és Szabadidőközpont és a Beregszászi Népszínház igazgatója volt nyugdíjaztatásáig. Apját, mint volt magyar tiszthelyettest a sztálinisták elítélték, majd 1952-ben rehabilitálták. 1952-ben elvégezte a Munkácsi Tanítóképzőt, tanítói képesítést szerzett, egy évet Nagyberegen élt. Ezt követően a beregszászi járási kultúrház igazgatójává nevezik ki, itt lett egyben a beregszászi színjátszó csoport rendezője, amely 1959-ben Kárpátalján elsőként kapta meg a Népszínház (kiváló együttes) címet. Közben az Ungvári Állami Egyetem filológiai karán orosz szakos tanári diplomát szerzett. 1953-tól a Népszínház vezetője, a beregszászi járási KMKSZ, MÉKK alapító tagja.
-
Sütő Kálmán
Kapcsolódó település: Beregsom
Költő(1910–1997)
„Megszülettem — valószínűleg, mint minden gyermek — Beregsom községben 1910. december 16-án, a Beregszászi járásban, és egyetlen szűkkörű hazámban, Kárpátalján. Nyomatékkal írom így, mert hányatott életemben kilenc évig volt Bécs a fővárosom, mint osztrák-magyar gyereknek, húsz évig Prága, hat évig Budapest és jelenlegi fővárosom Moszkva. De az igazi hazám Kárpátalja volt mindig és mindvégig. … Voltam napszámos, kubikos, később földműves és jelenleg nyugdíjas kolhoztag, de mindenkor a nemzetiségem és anyanyelvem a magyar volt” — írta önéletrajzában Sütő Kálmán.
-
Szalai Borbála
Kapcsolódó település: Ungvár
Bárány Sándorné
Költő, gyermekíró, tankönyvkiadói szerkesztő(Ungvár, 1926. jún. 24. – Ungvár, 2011. aug. 9.)
1945-ben érettségizett Ungváron, 1957-ben az ungvári egyetem levelező tagozatán magyar szakos oklevelet szerzett. 1950-től a kijevi tankönyvkiadó ungvári magyar szerkesztőségének (Ragyanszka Skola Tankönyvkiadó) munkatársa. Kezdetben a tankönyvfordítások kontrollszerkesztését végezte, 1954-től az eredeti magyar tankönyveket és módszertani segédkönyveket gondozta, 1960-tól vezető szerkesztő volt.
-
Szöllősy Tibor, dr.
Orvos-ideggyógyász, közíró, helytörténész (Borzsova, 1940. augusztus 2.)
1957-ben érettségizett a técsői orosz tannyelvű középiskolában. 1958–1964 között az Ungvári Állami Egyetem orvosi karának hallgatója, sub auspiciis regis minősítéssel kapott diplomát. 1964 augusztusa-októbere között a gyertyányligeti körzeti kórház főorvosa. 1964 októberétől 1965 júniusáig sorkatonai szolgálatot teljesített. A tényleges katonai szolgálat letöltése után 1965–1980 között Técsőn osztályorvos. 1981-től kórházi és járási ideggyógyász-főorvos, közben megszerzi a kandidátusi minimumot. 1987-től legfelsőbb szakminősítéssel rendelkezik.
-
Tárczy Andor
Kapcsolódó település: Ungvár
Költő, fordító, újságíró (Ungvár, 1954. április 24.)
Munkáscsaládban született. Az Ungvári 10. Számú Zalka Máté Középiskola (ma: Dayka Gábor középiskola) elvégzése után 1971-től egy ideig fotós, zenész és festő. Magyarországon szolgált a szovjet hadseregben. Első cikkei a Magyar Néphadsereg központi lapjában jelentek meg. Katonaéveinek letöltése után 1974-től a Kárpáti Igaz Szó munkatársa, kezdetben fordító, majd a tájékoztatási rovat vezetője volt. Levelező tanulmányokat folytatott a Lembergi Ivan Franko Állami Egyetem újságírói karán. 1992-ben megvált a Kárpáti Igaz Szótól, 1990-től a Kárpátalja (Ungvár-Miskolc) című havi lap munkatársa, 1991-től az ungvári Tárogató című havi szatirikus magazin főszerkesztője. 1994-től szakfordító az egyik ungvári közjegyzői iroda mellett. 2005 őszétől a fekete Kárpáti Igaz Szó munkatársa, majd az Ung-vidéki Hírek magyar kiadásának fordítója.
-
Tóth Mihály PhD
Kapcsolódó település: Ungvár
Kisebbségi politikus, jogász, szakíró (Mezőkaszony, 1954. október 5.)
1972-ben érettségizett a Beregszászi 2. Számú Középiskolában, 1977-ben építészmérnöki oklevelet szerzett a Dnyepropetrovszki Közlekedési Főiskolán. A szovjet hadsereg kötelékében részt vett a Bajkál-Amuri vasútvonal építésében. Főmérnökként dolgozott különböző megyei kommunális gazdaságok (Beregszász, Ungvár, Munkács stb.) rendszerében. Volt Beregszász polgármestere (1987-1989) és Ukrajna elnökének beregszászi járási megbízottja (1992-1994). A KMKSZ jelöltjeként képviselő a beregszászi járási, illetve a megyei tanácsban. -
Váradi-Sternberg János
Kapcsolódó település: Ungvár
(Sternberg Jakov Iszaakovics)Történész
(Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1992. február 12.)
1930–40-ben szülővárosában tanult. A 10. osztályt 1940–41-ben már a besszarábiai Benderiben végezte. 1941–42-ben a Kubány-vidéken (Észak-Kaukázus), 1942–43-ban Kirgíziában traktoros. 1943–46-ban a kisinyovi főiskolán tanult. 1949-ben elvégezte a leningrádi egyetem történelem szakát. Kandidátus (1956), a történelemtudomány doktora (1970). 1949-től az ungvári egyetemen tanított, a magyar szakosoknak magyar történelemből tartott előadásokat. 1989–90-ben nyugdíjasként az ungvári Hungarológiai Központ főmunkatársa. A Kárpátaljai Területi Pedagógus-Továbbképző Intézet felkérésére felelős szerkesztőként 1989-től részt vett Magyarország története című három részből álló segédkönyv szerkesztésében, összeállításában. Sok forrásföltáró tanulmányt és népszerűsítő tudományos cikket közölt az orosz-magyar és az ukrán-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatokról, a kárpátaljai helytörténetről. Helytörténeti írásai a Kárpáti Kalendáriumban, a Kárpáti Igaz Szóban, Évgyűrűk 88-ban, a Hatodik Sípban, az Extra Hungariamban, a Kárpátaljában jelentek meg.
-
Vári Fábián László PhD
Kapcsolódó település: Beregszász
Kossuth- és József Attila díjas-költő, néprajzkutató, műfordító(Tiszaújlak, 1951. március 16.)
A helyi általános iskola elvégzését követően a nagyszőlősi magyar középiskolában érettségizett 1968-ban. Ugyanebben az évben sikeresen felvételizett az Ungvári Állami Egyetem bölcsészkarára, magyar nyelv- és irodalom szakra. Ungváron tagja lett a Kovács Vilmos szellemi irányítása alatt működő Forrás Stúdiónak, és később bekapcsolódott az első kárpátaljai magyar polgárjogi mozgalomba. Emiatt retorziók érték, 1972-ben meg kellett tanulmányait szakítani, mert besorozták a szovjet hadsereg németországi hadseregcsoportjába sorkatonai szolgálatra.
