A Megszínesített napfény című kiállítás megnyitója 2019. október 30-án k.e.i. szerint 16:00 órakor lesz a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban.
Cím: Ungvár, Zsupán tér (Zsupanatszka) 3.

A Megszínesített napfény című kiállítás megnyitója 2019. október 30-án k.e.i. szerint 16:00 órakor lesz a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban.
Cím: Ungvár, Zsupán tér (Zsupanatszka) 3.
Róth Miksa (1865–1944) a 19–20. század fordulóján megújuló üvegablak- és mozaikművészet legismertebb és legtermékenyebb magyar műhelyének alapítója és vezetője volt. 1885-ben alapított műhelye a kiegyezés utáni nagy építkezéseknek köszönhetően számos megrendelést kapott. Gazdasági és közigazgatás funkciót betöltő épületek, templomok, zsinagógák, kiállítási termek, fürdők, kávéházak, valamint magánházak és bérpaloták díszítése készült műhelyében. Az 1890-as évek végétől az Osztrák-Magyar Monarchiában elsőként és egyéni módon alkalmazta a L. C. Tiffany által felfedezett új üvegfajtát, s meghonosította a mozaikkészítést is.
Kiemelkedő munkái közé tartozik többek közt az Országház, a királyi palota Szent Jobb kápolnája, a Zeneakadémia, Magyarország velencei Állandó Műcsarnoka, az egykori Gresham Biztosító székháza, a marosvásárhelyi Kultúrpalota és a lipótmezei kápolna. A Fiumei úti Nemzeti Sírkert és a Kozma utcai temető számos sírboltját, mauzóleumát díszítik mozaikjai. A kor legjelentősebb építészeivel és festőivel dolgozott együtt. Külföldi megrendeléseket is teljesített: műhelyében készült például a mexikói Nemzeti Színház Maróti Géza tervezte üvegmennyezete (1910).
A sikerekben, elismerésekben gazdag életpálya a második világháború kitörésével tragikus fordulatot vett: az 1939-es zsidótörvény megjelenése után bezárta műhelyét. 1944-ben, otthonában halt meg.
A Balassi Intézet Megszínesített napfény című kiállítási anyagában felnagyított fotók, vázlatok, korabeli és újabb fényképek segítségével idézi fel a műhely sokszínű és sokrétű munkásságát; mutatja be az életpálya főbb szakaszait és főműveit. A saját tervezésű és a műhelymunkák mellett szerepelnek a kor kiemelkedő festőivel (Székely Bertalan, Vaszary János, a gödöllői műhely alkotói stb.) való együttműködésének emlékei is. Az eredeti alkotások többsége a valóságban olyan épületekben található, amit nem könnyű látogatóként megnézni. A kiállításban fotók segítségével mutatjuk be a fentiek miatt „láthatatlan” üvegfestményeit is. A tárlat anyaga több közintézmény, valamint fotóművész együttműködésével valósult meg. A kiállítás kurátora Gellér Katalin művészettörténész, a Magyar Szecessziós Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa.
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...