Neve a magyar Esze személynévből ered.
A „Mic bán legenda” a következőképpen meséli el: „Történetünk egyik legnépszerűbb és egészen folklorisztikussá vált mendemondája a Mic bán család története. Szamosközy István és Alvinczy Péter jegyezte föl a hagyományt, mely szerint a XIII. század elején élt egy Mic bán, másként Simon nevű magyar úr, kinek felesége legyalázott, és elűzött egy koldusasszonyt, a miért három iker gyermek anyja. Bujaság jelének ítélte ezt a bő áldást. Isten ezért azzal büntette meg Mic bánnét, hogy egy év múlva hét fia született egyszerre. Szégyenében hat gyermekét egy vén asszonyra bízta, hogy veszsze el őket. A férj azonban fölfedezte a dolgot, a hat fiút titkon fölnevelte s mint felnőtt ifjakat vitte anyjuk elé. A néplegenda nevekkel nem igen törődik, de a tudományos szintű följegyzés megőrizte ama családok nevét is, a melyeknek a hét Mic bán-fiú lett az ősatyja; ezek a Csapy, Bocskay, Szürthey, Soós, Ráskay, 'Eszeny'i és Kövesdy családok.”
1270-ben Ezen, 1414-ben Kysezen néven nevezik. Már az Árpád-korban lakott hely.
A hagyomány szerint a tatárjárás után egy sánccal övezett erődítmény épült itt, amely valószínűleg 1676 után pusztult el. 1358-ban a Baksa-nemzetségbeli Simon pálos kolostort alapított itt.
1411-ben a Csapi család volt birtokosa.
Magyar Katolikus Lexikon > E > Eszény:
Eszény (Szabolcs vm.): egykori pálos monostor. - 1355: Ezen. 1358: Miklós egri pp. előtti szerződés szerint a Tisza jobb partján, Csaptól DK-re fekvő faluban a Bold. Szűz tiszt. emelt pálos monostor alapítója Tamás, a Baxa nb. Simon fia volt. 1370: Tristanus generális perjel kir. emberekkel és a konvent tagjaival ki akarta tűzni a monostor földjének határait, de az ~i nemesek mint kegyurak tiltakoztak, mondván, hogy sohasem volt külön földje a remetéknek, hanem a közösből használtak annyit, amennyi legalább 3-4 barát és állataik eltartására elegendő volt. 1391: az Eszényi és a Csapi család egy-egy tagjától a falu ter-én mégis körülhatárolt földet kaptak. 1433: a Csapi család mint kegyúr p. búcsúengedélyért folyamodott többek között a pálosok ~i Szt László-tp-a számára is. 1552: már csak 2 remete tengődött a monostorban, akik az uralkodóhoz folyamodtak segítségért, mert Csapi Ferenc lutheránus lett, elfoglalta földjeiket és elvitte tp-uk fölszerelését. Többé nem állt helyre. Pontos színhelye ismeretlen. Néhány okl. megmaradt. H.F.
A pálosokat a 17. században az új református hitű birtokos Csapy Ferenc űzte el.
Református temploma a kolostor anyagából épült 1794-ben, tornya 1812-ben készült el. 1815-ben és 1904-ben felújították. 1910-ben 2013, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szabolcs vármegye Tiszai járásához tartozott. Ma 1789 lakosának 92%-a magyar.
Eszeny a peripannon törészónán fekszik, ami határt képez a Pannon-medence és a Kárpátaljai-síkság között. Prealpi aljzat komplexumát variszkuszi eredetű gránitoidák alkotják. Erre mezozoos mészkövek települtek több száz méter vastagságban, e képződmények az alpi tektonofázis hatására mélybe zökkentek. A mai felszínt a Tisza alakította ki (ID. BAKURA SÁNDOR, 1991).
A Kárpátok északkeleti-délnyugati csapású keresztirányú völgyei a pliocénben kezdtek kialakulni. Így ez időtől számítható Eszeny környékének feltöltődése is, mivel a Tisza allúviumán fekszik. Uralkodó formák a folyóhátak és a kisebb teraszok.
A község területén többféle talajtípust figyelhetünk meg. A Tisza mentén a folyó gyakori áradása következtében alluviális talaj alakult ki. A községhez tartozó területek nagy részén réti-mocsári talaj található. Viszonylag magas a talajok humusztartalma (ID. BAKURA SÁNDOR, 1991).
Nyugaton a község a Tiszával határos, északon pedig a Szernye-csatornával, amely Eszenynél torkollik a Tiszába. A községtől kb. 8–9 km-re folyik a Latorca.
A község az éghajlati viszonyokat illetően a mérsékelt éghajlati öv atlanti-kontinentális éghajlati területének délnyugati alegységéhez tartozik. Télen itt túlsúlyban vannak azok az éghajlati jellemzők, amelyeket a sarki front ciklonjai idéznek elő. Ezek a légtömegek délről nyugat felé áramlanak és a község fölé érve erősen lehűlnek, de mégis észrevehetően csökken itt a téli hatás. Nyáron a légtömegek áramlása az Azovi-anticiklon és a magas nyomású területek hatásának van alárendelve. A tavaszi évszak általában február utolsó harmadában köszönt be, de ez még nem a végleges tavasz. Ugyanis gyakoriak a lehűlések: éjjelenként még áprilisban és májusban is előfordulnak talaj menti fagyok. Az ősz októbertől kezdődik és néha decemberig is eltart. Egyes években még a december is enyhe, viszonylag meleg.
Valamikor a község területe az erdőssztyeppes övezethez tartozott, ahol sztyeppes térségek váltakoztak lomblevelű ligeterdőkkel, de ezeket az erdőket mára már kiirtották, csak a Szernye-csatorna jobb partján maradt meg egy kisebb, pár hektáros erdőfolt, amelyet többségében tölgy alkot. A folyók mentén csipkebogyó, akác, fűz, nyárfa honos. A legelőkön néhol megmaradt a sztyeppes fűtakaró. Sok a rágcsáló: az egér, a patkány, a hörcsög és a nyest. Néha a ragadozók közül rókával is találkozhatunk. A vadnyulak száma évről évre jelentősen ingadozik (P. O. MASZLJAK, P. H. SISCSENKO, 2000).
A települést érinti a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal.
Eszeny /с. Есень
Есенська сільська рада
Polgármester: Kovács Ferenc
Cím: 89461 Eszeny, Kis út 58.
Tel.: +380-/312/-71-66-16, 64. Fax: 71-67-52.
.jpg)
Forrás: Wikipédia
