Kossuth Lajos szobra Nagypaládon

Típus: Szobor | Település: Nagypalád | Készítette: Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész (Budapest)

Kossuth Lajos szobra Nagypaládon
Név, típus
  • Az emlékhely pontos neve: Kossuth Lajos szobra Nagypaládon
  • Az emlékhely típusa: Szobor
  • Létező vagy eltűnt emlék(hely): Létező
  • Az emlékhely besorolása): Helyi
Helyszín
  • A település neve magyarul: Nagypalád
  • Pontos helyszín, cím: 90370 Nagypalád (Nagyszőlősi járás), Kossuth u. / Велика Паладь (Виноградівський район), вул. Кошута
  • GPS szélességi fok: 48
  • GPS hosszúsági fok: 22.52499962
Információk
  • Készítés időpontja: 1993. augusztus 20.
  • Készíttető neve: Nagypaládi KMKSZ helyi alapszervezete
  • Készítő neve: Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész (Budapest)
  • Készítés céljának ismert oka: Kossuth Lajos emlékének megörökítése.
  • Felirata:

    A talapzaton lévő felirat: 

    „KOSSUTH LAJOS

    1802–1894”

  • Mettől meddig volt használatban: 1993-től folyamatosan.
  • Gondozását felügyeli: a KMKSZ helyi alapszervezete, Nagypaládi Községi Tanács és a Nagypaládi Református Egyház
  • Állapota: 22.52499962
  • Kapcsolódó rendezvények, ünnepségek: március 15., június 4, október 6. (nemzeti ünnepek).
  • Rövid ismertető:

    A község lakosainak kezdeményezésére 1993 szeptemberében avatták fel Kossuth Lajos szobrát a templom előtti téren, a Kossuth utcában. Az avatási ünnepségen méltatták a magyar állam 1000 éves és a község 800 éves fennállásának évfordulóját is. A szobor felállításának egyik kezdeményezője Juhász Béla, a KMKSZ helyi alapszervezetének alapító elnöke volt. 

    A szobor alkotója Kő Pál, szobrász, 1994-től a település díszpolgára (a szobor „másodpéldánya” Szolnokon látható). A szobrot Katona Tamás történész, a Magyar Köztársaság akkori államtitkára avatta fel. Beszédében az államtitkár így fogalmazott: „…Nagypaládot, az egész nagybányai református egyházmegye egykori leggazdagabb falvát ismét föl lehetne virágoztatni. Ehhez azonban az kell, hogy megfeledkezzünk arról a valamiről, amit a történelem szögesdrótokkal körénk gubancolt. Megfeledkezzünk a határokról, amelyeken úgy szeretnénk átjárni, ahogyan Európa nyugati felén teszik azt. Mert keresnünk kell egymást, egymás kézszorítását, keresnünk kell azt a valamit, amit Európának ebben a felében nagyon nem tudnak a nemzetek. Nevezetesen, együtt dolgozni, együttműködni. Nagyon megfér egymás mellett az ukrán kék-sárga és a magyar piros-fehér-zöld zászló. Nem szabad, hogy ezek a nemzetek, hogy Európa ezen a részén bármilyen nemzet is szembeforduljon a másikkal. Meg kell tanulni úgy élni ezen a tájon, ahogy Szent István tanított, ahogy Kossuth figyelmeztetett: együtt dolgozni, mert úgy lehet csak eljutni gazdaságilag is Európába”. 

    Az avatóünnepségen Patkós Sándor iskolaigazgató, dr. Deák Ferenc a Kárpátaljai Megyei Pedagógus Továbbképző Intézet Beregszászi Fiókjának vezetője, dr. Kovács Elemér, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Szervezetének elnöke, valamint László Károly técsői református lelkész szólt a falu megjelent lakosaihoz. A kulturális műsorban Papp János színművész, a nagypaládi férfikórus, a fúvószenekar, a péterfalvai zeneiskola és Szvorák Katalin népdalénekes szerepelt.

    Katona Tamás történész, a Kárpátaljai Szövetség elnökeként 2003-ban így emlékezett: „anyai ágon, ameddig a szem ellát, minden második faluban rokon volt a református pap, szinte az egész ősi rokonságom itt élt, itt van eltemetve. Szépapám, Sárkány Károly Nagypaládon volt református lelkipásztor, második utódja, Bencsik István, az én dédapám volt. ők a helyi református temetőben nyugszanak. Nagyanyám ugyanebben a szatmári községben született… Legelőször 1989-ben, 56 évesen jártam őseim szülőföldjén, amikor az ungvári televízió meghívásának eleget téve, 1848-as emlékeket jöttünk fényképezni Ráday Mihállyal. A legizgalmasabb élményt akkor édesanyám szülőháza jelentette számomra, ami még azonmód megvolt, ódonan, szinte mesébe illően. Később a nagypaládi Juhász Béla levélben fordult a Magyar Külügyminisztériumhoz az ügyben, hogy a község szeretne szobrot állítani Kossuth Lajosnak. Kő Pál barátom el is készítette a szobrot, amit ünnepélyes keretek között felállítottunk…. Meggyőződésem szerint az is dolgunk, feladatunk, hogy emlékjeleket hagyjunk magunk után.”

    A mai napig az egyetlen teljes alakú Kossuth szobor Kárpátalján

  • Forrásinformációk:

    https://www.karpatinfo.net/latnivalok/kossuth-lajos-szobra-nagypaladon

Fotók
Összeállította
  • Összeállította: Zubánics László (2019).

Hírek

  • Szelmenc – a kettézárt falu története

    Lassan két évtizede annak, hogy megnyílt a határátkelő a két Szelmenc között, melynek kisebbik része ma Ukrajnában, a nagyobbik pedig Szlovákiában található. A valaha egy faluban ma is az a közös, hogy hiába van a főutcája közepén meghúzva a határ, mindkét oldalon magyarok laknak. A népnyelvben csak...

  • Újraéled a citeraoktatás Badalóban

    Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezető igazgatója a júliusban, Badalóban megtartott Fiestán jelentette be, hogy Gáti Gyöngyi oktató bevonásával szeptembertől a citeraoktatást is elindítják. Ez a kulturális programjuk a Ritmus és hangműhely nevet kapja.

  • „Mese, mese, mátka” – hagyományteremtés a Kaszonyi kistérségben

    Október 7-én a Kaszonyi kistérségben megrendezték az első kistérségi mesemondó versenyt „Mese, mese, mátka” címmel. Az esemény célja, hogy a népmesék varázsát és tanulságait közvetítse a fiatalabb generációnak, valamint egyúttal hagyományteremtő módon biztosítsa ennek az értékes kulturális örökségne...

  • A magyar színjátszás kárpátaljai bástyája

    A színházaknak különleges atmoszférájuk van, a színpadi játék varázsát semmi sem helyettesítheti, sem a filmszínház, sem a televízió, sem a videó. Egy kisebbségben élő nemzetrész esetében pedig a nemzetiség kultúrájának fennmaradását – ezáltal pedig magának a nemzetiségnek a fennmaradását is – nagyb...

Események

Copyright © 2024 KMMI