Kossuth Lajos szobra Nagypaládon

A talapzaton lévő felirat: 

„KOSSUTH LAJOS

1802–1894”

A község lakosainak kezdeményezésére 1993 szeptemberében avatták fel Kossuth Lajos szobrát a templom előtti téren, a Kossuth utcában. Az avatási ünnepségen méltatták a magyar állam 1000 éves és a község 800 éves fennállásának évfordulóját is. A szobor felállításának egyik kezdeményezője Juhász Béla, a KMKSZ helyi alapszervezetének alapító elnöke volt. 

A szobor alkotója Kő Pál, szobrász, 1994-től a település díszpolgára (a szobor „másodpéldánya” Szolnokon látható). A szobrot Katona Tamás történész, a Magyar Köztársaság akkori államtitkára avatta fel. Beszédében az államtitkár így fogalmazott: „…Nagypaládot, az egész nagybányai református egyházmegye egykori leggazdagabb falvát ismét föl lehetne virágoztatni. Ehhez azonban az kell, hogy megfeledkezzünk arról a valamiről, amit a történelem szögesdrótokkal körénk gubancolt. Megfeledkezzünk a határokról, amelyeken úgy szeretnénk átjárni, ahogyan Európa nyugati felén teszik azt. Mert keresnünk kell egymást, egymás kézszorítását, keresnünk kell azt a valamit, amit Európának ebben a felében nagyon nem tudnak a nemzetek. Nevezetesen, együtt dolgozni, együttműködni. Nagyon megfér egymás mellett az ukrán kék-sárga és a magyar piros-fehér-zöld zászló. Nem szabad, hogy ezek a nemzetek, hogy Európa ezen a részén bármilyen nemzet is szembeforduljon a másikkal. Meg kell tanulni úgy élni ezen a tájon, ahogy Szent István tanított, ahogy Kossuth figyelmeztetett: együtt dolgozni, mert úgy lehet csak eljutni gazdaságilag is Európába”. 

Az avatóünnepségen Patkós Sándor iskolaigazgató, dr. Deák Ferenc a Kárpátaljai Megyei Pedagógus Továbbképző Intézet Beregszászi Fiókjának vezetője, dr. Kovács Elemér, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Szervezetének elnöke, valamint László Károly técsői református lelkész szólt a falu megjelent lakosaihoz. A kulturális műsorban Papp János színművész, a nagypaládi férfikórus, a fúvószenekar, a péterfalvai zeneiskola és Szvorák Katalin népdalénekes szerepelt.

Katona Tamás történész, a Kárpátaljai Szövetség elnökeként 2003-ban így emlékezett: „anyai ágon, ameddig a szem ellát, minden második faluban rokon volt a református pap, szinte az egész ősi rokonságom itt élt, itt van eltemetve. Szépapám, Sárkány Károly Nagypaládon volt református lelkipásztor, második utódja, Bencsik István, az én dédapám volt. ők a helyi református temetőben nyugszanak. Nagyanyám ugyanebben a szatmári községben született… Legelőször 1989-ben, 56 évesen jártam őseim szülőföldjén, amikor az ungvári televízió meghívásának eleget téve, 1848-as emlékeket jöttünk fényképezni Ráday Mihállyal. A legizgalmasabb élményt akkor édesanyám szülőháza jelentette számomra, ami még azonmód megvolt, ódonan, szinte mesébe illően. Később a nagypaládi Juhász Béla levélben fordult a Magyar Külügyminisztériumhoz az ügyben, hogy a község szeretne szobrot állítani Kossuth Lajosnak. Kő Pál barátom el is készítette a szobrot, amit ünnepélyes keretek között felállítottunk…. Meggyőződésem szerint az is dolgunk, feladatunk, hogy emlékjeleket hagyjunk magunk után.”

A mai napig az egyetlen teljes alakú Kossuth szobor Kárpátalján

https://www.karpatinfo.net/latnivalok/kossuth-lajos-szobra-nagypaladon