Kossuth Lajos mellszobra Técsőn

Típus: Mellszobor | Település: Técső | Készítette: Gerenday Béla (1863–1936) márványműgyáros.

Kossuth Lajos mellszobra Técsőn
Név, típus
  • Az emlékhely pontos neve: Kossuth Lajos mellszobra Técsőn
  • Az emlékhely típusa: Mellszobor
  • Létező vagy eltűnt emlék(hely): Létező
  • Az emlékhely besorolása): Helyi
Helyszín
  • A település neve magyarul: Técső
  • Pontos helyszín, cím: Técső, a Kossuth utcában, a református templom mögötti parkban.
  • GPS szélességi fok: 48.00500107
  • GPS hosszúsági fok: 23.34199905
Információk
  • Készítés időpontja: 1896. május 08.
  • Készíttető neve: Técső város közössége (közadakozásból)
  • Készítő neve: Gerenday Béla (1863–1936) márványműgyáros.
  • Készítés céljának ismert oka: Kossuth Lajos emlékének megörökítése.
  • Felirata:

    A talapzaton elöl:

    “Kossuth
    1848”

    A talapzaton:

    “Josovits Lipót Máramarossziget”.

    Hátul a talapzaton:

    Árvíz magasság
    1913. július 10-11.

  • Mettől meddig volt használatban: 1896-tól kisebb megszakításokkal.
  • Gondozását felügyeli: Técső város magyar közössége
  • Állapota: 23.34199905
  • Kapcsolódó rendezvények, ünnepségek: március 15., október 6.
  • Rövid ismertető:

    A técsőiek az elsők között állítottak szobrot Kossuth Lajosnak. A város központi parkjában lévő mellszobor időrendben a hatodik a világ köztéri Kossuth-szobrainak sorában. A técsői magyarság közadakozásából készült, alkotója Gerenday Béla szobrász, a művet Máramarosszigeten öntötték bronzba. A két méter magas talapzaton lévő szobrot máig emlékezetes ünnepségek közepette, 1896. május 8-án avatták fel. A feljegyzések és a szájhagyomány szerint azon a napon összesereglett a város apraja-nagyja, és képviseltették magukat „Kossuth-városai" is: Monok, Cegléd, Debrecen, Budapest, Szolnok.  Jelen voltak a környező falvak ruszinjai is, kikről tudjuk, szintén részt vettek a szabadságharcban a magyarok oldalán. Az ünnepélyes megnyitót az akkori polgármester, dr. Batizi Endre „bakija" megzavarta, ugyanis beszédében azt találta mondani, hogy a szobor a város pénzén készült, s nem hangsúlyozta, hogy a polgárok adományából, mire lett olyan hangzavar, nemtetszés-nyilvánítás, hogy az ünnepséget rövid időre meg kellett szakítani. A leleplezés után lovassági felvonulások és bemutatók voltak, az egyházi és világi együttesek színvonalas műsorokkal szórakoztatták a tömeget. A legemlékezetesebb és legmeghatóbb azonban a szobor mellett díszőrségben álló egykori 1848-49-es honvédek látványa volt: megkopott egyenruhában, a csákók alól kikandikáló, megritkult és ősz hajtincsekkel, egyik-másik reszkető kézzel botjára támaszkodva, ám belső indíttatású fegyelmezettséggel tanúsították tiszteletüket a forradalom és szabadságharc vezére iránt. 

    A Kossuth-szobor puszta fizikai létében, s még inkább a belőle kisugárzó szabadságharcos szellemiség valóságában szerves, elidegeníthetetlen részévé vált Técső és környéke magyarságának; jelképe és zarándokhelye az oly sok megpróbáltatást átélt Felső-Tisza-vidék magyarjainak. 

    Kárpátalja 1944-es  szovjet annektálását követően azonban ezt is, mint annyi más magyar vonatkozású emlékjelet, a megsemmisítés veszélye fenyegette. Egy szemtanú visszaemlékezései szerint az „új rend megfizetett és engedelmes kiszolgálói a Turul-emlékmű szétzúzása után a Kossuth-szobor felé vették útjukat, azzal a nem titkolt, sőt hangoztatott szándékkal, hogy ledöntik és összetörik azt is. Csakhogy a técsőiek kiállottak mellette, megvédték büszkeségüket, mégpedig furfangos módon. Ismerve a bérencek „gyengéjét", egy korsó szilvapálinkával fogadták őket; többször egymás után leitatták őket - túl sok biztatásra nem is volt szükség – és végül, a harmadik vagy negyedik „sorozat" után, miközben azok Bacchus karjaiba szenderülve szunnyadoztak, kicipelték őket a vasútállomásra és berakták a román határ felé induló vonat marhaszállító vagonjába. Úgy emlékeznek a helybeliek, hogy a határnál letartóztatták és bebörtönözték mindkettőjüket illegális határátlépés miatt. Várady-Sternberg János történészprofesszor nem éppen veszélytelen, de áldozatos közbenjárása eredményeként a szobrot a továbbiakban nem háborgatták, ám 1947-ben eredeti helyéről áthelyezték.

    Majdnem fél évszázados kényszerű némasága után itt, a Kossuth-szobor mellett hangzott fel újra a Szózat, ide jött - és jön azóta is minden évben - az elsős gyermek, itt búcsúznak az érettségizők, itt hajtanak fejet és emelnek süveget a városon átutazó idegenek.
    1993. január 7-én a kora reggeli órákban Técsőn futótűzként terjedt a hír: Eltűnt a Kossuth-szobor! Minden jel arra engedett következtetni, hogy erőszakos beavatkozással ledöntötték a talapzatról. A szemben lakó Kozma Sándor évek múltán elmondta, hogy szemtanúja volt, amint nem sokkal éjfél után egy nem kárpátaljai rendszámú tehergépkocsira rögzített kötelet dobtak a szobor nyakára és nagy gázzal elrobogtak. A szobor lezuhanva helyéről a sövénykerítésen vágott utat magának, majd kissé arrébb az árokban nekicsapódott a hídnak és leszakadt a kötélről.  Arccal a havas pocsolyában, kisebb sérülésekkel, itt találták meg a técsői magyarok. Féltő kezek emelték ki a sárból, megtisztították, majd visszahelyezték a talapzatra. Azóta is ott áll, tisztelettel és emlékekkel, szeretettel és megbecsüléssel övezve.

    2009-ben Magyarország Külügyminisztériuma támogatásával felújították az emlékművet, 2017 novemberében pedig a hozzá tartozó parkot is. 

  • Forrásinformációk:

    https://www.karpatinfo.net/latnivalok/kossuth-lajos-szobra-tecson

Fotók
Összeállította
  • Összeállította: Zubánics László, Ambrus Pál (2019).

Hírek

  • Kárpátaljai művészdinasztiák: új kiállítás-sorozat indult

    Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal együttműködve új kiállítás-sorozatot indított a kárpátaljai művészdinasztiák munkásságának bemutatására. Ennek első eseményeként Boksay József, a kárpátaljai festőiskola alapítója, kiemelkedő képviselője és...

  • Eredetileg az özönvízről festette volna monumentális körképét Feszty Árpád

    109 éve, 1914. június 1-én hunyt el Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója. A korabeli sajtó így írt róla: „Feszty a körképpel konkurenciát csinált saját magának. Őt most a körkép festőjének ismerik és csak annak. Pedig mielőtt ezt a populáris képet megalkotta voln...

  • Tűz az összetartozás, a béke jegyében

    Az összetartozás iránti vágy mindig is bennünk volt, három éve azonban látható formát öltött. Az Összetartozásunk Tüze kezdeményezés keretében fellobbant láng azóta is ég mindannyiunk szívében, melegséggel tölt el, erőt ad, és immár elolthatatlan.

  • Pfeifer Anita: „…próbálok úgy cselekedni, hogy ha csak kicsit is, de jobbá tegyem a világot…”

    Aktív, céltudatos, folyton pörgő, érdeklődő ifjú hölgy. Már kisiskolás korában érdekelte a biológia, nem csoda, hogy emellett döntött, s immár évek óta tanítja a tantárgyat. Szabad idejében sokat olvas, és a természetjárás is kikapcsolja. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Pfeifer Anita,...

Események

Copyright © 2023 KMMI