Népművészeti műhelyek, csoportok, mesterek Kárpátalján

Írta: | Forrás: | 2011. január 30.

„…A nemzet létét, fennmaradásának esélyét
kultúrája határozza meg.”
Kodály Zoltán.

Népi mesterségek

A XIX. század végén Beregrákos a vászonról, Fornos a rongypokrócról, Rahó, Visk a fürtös gubáról, Beregújfalu a fekete korsóról, a tiszaháti falvak a guzsaly, rokka készítéséről, Dercen, Gát bodnármestereiről, Nagydobrony, Hetyen a kerékgyártásról, szekérkészítésről volt híres (ha a foglalatosság nem is, de a mondás mai napig fennmaradt: Hetyenben még a pap is kereket csinál). Mára a kézművesség, a háziipar jobbára kihalt vagy népművészetté lényegült. A kárpátaljai népi mesterségeket ma már többnyire csak leírásokból, múzeumi gyűjteményekből ismerjük. 

Kárpátalja gazdag népművészete (a hímzés, a fafaragás, a kerámia, a szőttes) napjainkban reneszánszát éli.
A helyi magyarság körében a fazekasság szinte egyedüli folytatója a nagydobronyi Hidi család. Id. Hidi Endre munkáinak eredetisége abban rejlik, hogy a vidék hagyományaira támaszkodik, szívesen használja az évszázadok során e tájon kialakult motívumokat. Sajátos formájú, tetszetős vázái, köcsögei, állatfigurái, széles ujjú, fehér inget, kalapot, csizmát viselő férfialakjai sokat megőriztek a magyar népművészet ősi tisztaságából. Ezt a szakmát folytatja lánya, Dancsné Hidi Tünde és fia, ifj. Hidi Endre.
A Felső-Tisza-vidékén, Visken a csuhéfonás legalább százéves múltra tekint vissza. A különböző használati eszközök – bevásárló kosarak, kenyér- és cukorkatartók – mellett az itt élők különböző asztali és fali díszeket készítenek a kukorica csuhéjából. A csuhéfonás jellegzetes női foglalatosság. Az utóbbi időben jelentős kereslet mutatkozik a csuhából készült termékek iránt.
Az egykori ugocsai Tiszahát falvaiban ma is akad néhány olyan cigánycsalád, amelyiknek a tagjai az elődöktől megtanulták, hogyan kell a hántolt fűzfavesszőből különböző méretű és formájú kosarakat, kenyér-, ágynemű- és esernyőtartókat készíteni.
Ugyancsak a síkvidéki falvak magyarul beszélő cigány közösségének tagjai – Beregújfalu, Szernye, Gát stb. – adták át firól fira a gyékényfonás tudományát. Gyékényből különböző használati tárgyakat: kosarakat, lábtörlőket, ágyneműtartókat stb. készítenek.
Ritka az a kárpátaljai magyar falu, ahol karácsony után ne találnánk olyan portát, ahol színes rongypokrócot szőnek az asszonyok. Néhány településen 20–30 helyen is felállítják a szövőszéket, amelyről aztán különböző mintázatú parasztpokrócok kerülnek le. Készítőik a pokrócok egy részét eladásra szánják. A rongypokrócok használatában az utóbbi öt-tíz évben jelentős változás tapasztalható, ugyanis a rongypokróc felkerült a padlóról és jobbára fotelek, kanapék, konyhai ülőbútorok takarására szolgál, illetve falvédőként használják.
Már indulásuktól kezdve igazi népi hagyományokat őriznek a beregszászi Prófusz Marianna, a nagyberegi Antonik Katalin, a kígyósi Derceni Ibolya és lánya, valamint mások beregi szőttesei, hímzései. A szövés mesterei által készített beregi „csillagos szegfűs”, „Rákóczi-mintás, „beregi tulipános” szőttesek, hímzések helyben és külföldön rendezett kiállításokon is sikert aratnak. Nagydobronyban és környékén az úgynevezett „dobronyi pirosrózsa” minták a jellemzőek. Nincsen olyan lányos ház, ahol ne készülne „tulipános” vagy „kiscsillagos” díszpárna.

A Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Kézműipari tárgyak kiállítási helyei

Magyar néprajzi anyagot bemutató tájházak, falumúzeumok csupán néhány községben szerveződtek. Néhány magyar tannyelvű tanintézményben iskolamúzeum is működik (pld. Nagybereg, Gát, Csonkapapi). A legjelentősebb magyar tájtörténeti múzeum a Nagyszőlősi járási Tiszabökényben, illetve Farkasfalván található. A múzeumot a tiszaháti Fogarassy nagybirtokos család 1890-ben épült kastélyában és a parkjában létesült skanzen-ben rendezték be. A múzeum létrehozója, az anyagok lelkes gyűjtője és feldolgozója, egyben első igazgatója Bíró Andorné. Őt Kovács Katalin néprajzkutató váltotta. Jelenleg Borbély Ida gondozza, gyarapítja a múzeum anyagát.
További helyszínek: az Ugocsa, Bereg, Ung könyvesboltok, az ungvári, beregszászi és péterfalvai TurInfo irodák és a viski tájház.

BEREGRÁKOSI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Vass Jenő.
Kiállítók: Balázs Klára, Doktor Eszter, Gőczi Jolán, Tóth Klára, Tóth Margit, Vass Erzsébet, Vass Etel – hímzők és szövők.
Cím: Munkácsi járás, 89620 Beregrákos, Barátság út 20. Tel.: +380-50-8844920

MEZŐVÁRI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Szatmári Gizella
Cím: Mezővári, Újvári u. 19. Mob. tel.: +36- 20-2019238, +36-20-3165644

DÉL-UGOCSAI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Jáger Katalin.
Kiállított tárgyak: népi gasztronómia, paraszti életviteli eszközök.
Cím: Nagyszőlősi járás, Újakli, tel: +380- 50-9143144.

UNGI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Jani Csilla
Cím: Ungvári Járás, Nagydobrony. Csongori u. 87. Mob. tel.: +380- 97-9031811.

RAHÓI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Milcsevics György.
Lakcím: Rahó, Sevcsenkó u. 72. Tel.: +380-/ 3132/- 21909.

Kiállítók:
Szedlák Irén – hímzett terítők, futók.
Vajnági Sándor, fa gyökeréből faragott figurák.
Novák László fafaragó.

TISZÁNTÚLI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Dánics Éva.
Cím: Nagyszőlős, Béke u. 51. Tel./fax: +38 0-/3143/- 23377.

Kiállítók:

Kosztya Margit, a Nevetlenfalu Aranykalász Néptáncegyüttes és Hagyományőrző csoport vezetője.
Kiállított tárgyak: hímzések, horgolt terítők.
Cím: Nevetlenfalu, Gagarin u. 41. Tel: +380-/3143/-46721.

Váradi Éva, Nevetlenfalui Művészeti Iskola pedagógusa.
Kiállított tárgyak: kerámia dísztárgyak, dísztányérok, vázák, tájképek.
Cím: Nevetlenfalu. Tel./fax:+380-/3143/- 46799.

Bocskor Judit, Kiállított tárgyak: szőttesek, hímzések, kukorica-csuhéból font alátétek, kenyeres kosarak.
Cím: 90365 Nevetlenfalu, Majakovszkij u. 3.

CSETFALVI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Nagy György.
Cím: 90262 Csetfalva, Petőfi u. 92. Mob. tel.: (+380) 968549245.

Kiállítók:
Kósa Anikó hímző, szövő.
Fülöp Andrea, hímző, szövő.
Deák Erzsébet hímző, szövő

Kiállított munkák: hímzett díszpárnák, terítők, futók, lakodalmi kendők, színes rongyból szőtt pokrócok.

Molnár Sándor csetfalvai amatőr festő.
Kiállított munkák: Tisza-menti tájképek.

VISKI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Ötvös Ida, a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke
Cím: Huszti járás, 90454 Visk, Október u. 49.
Tel.: +380-/3142/- 57304, Mob.: + 380- 67-270-3104.

Kiállítók:

Csuhéfonók (kukoricacsuhéból font alátétek, kenyeres kosarak, táskák): Nagy Anita, Snájder Ibolya, Pál Erzsébet, Becske Ida.

Hímzők (hímzések, horgolt terítők): Szépi Ilona, Igyártó Ilona, Igyártó Anita,

A Hidi család nagydobornyi fazekasműhelye

Hidi Endre Keramikus
Cím: 89463 Nagydobrony, Csongori u. 13. Tel.: +380-/312/- 714282.

Az adatgyűjtés lezárva: 2010. december 22.

Összeállította: Dupka György, Fuchs Andrea, Zubánics László

Hírek

  • Olvasólámpa: Kárpátaljai magyar értéktár (2.) – Gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhetünk

    Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...

  • Több mint könyvklub: közösséggé vált az Ungvári Magyar Olvasóklub

    Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...

  • Megnyílt a XV. Hollósy Simon Alkotótábor kiállítása Beregszászban

    A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.

  • Lucsok Péter Miklós OP könyvének bemutatója Beregszászban

    Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...

Események

Copyright © 2026 KMMI