Miniszobrot avattak a sódar tiszteletére Perecsenyben február 21-én.
Írta: | Forrás: karpatalja.ma | 2026. február 27.
Miniszobrot avattak a sódar tiszteletére Perecsenyben február 21-én.
A városban, a Pidkova (Patkó) kocsma területén miniszobrot avattak, amely a hagyományos kárpátaljai sódarnak állít emléket. Erről Olekszandr Bohdanov blogger és helytörténész számolt be.
A sódar nem csupán egy étel, hanem a kárpátaljai konyha valódi gasztronómiai szimbóluma. Ez a sertéscomb hosszú utat jár be a besózástól és érleléstől a természetes fán történő füstölésig, hogy végül az ünnepi asztal fő díszévé váljon.
A hagyományos sódar (füstölt sonka) készítése alapos sózással, pácolással és füstöléssel történik. A 6-8 hetes folyamat során a sonkát salétromos sóval dörzsölik be, fűszeres (koriander, fokhagyma, hagyma) száraz pácban pihentetik teknőben, naponta forgatva, majd hidegen füstölik. A bőrét díszítve, vékonyra szelve tálalják.
A „sódar” elnevezés magyar eredetű (a „sonka” szóból származik), ami jól tükrözi Kárpátalja soknemzetiségű múltját.
A sódar különleges szerepet tölt be az ünnepi hagyományokban is. Húsvétkor a megszentelt kosár központi eleme a kalács, a tojás és a kolbász mellett. A nagyböjt után a lédús, illatos sonka a bőséget és az élet megújulását jelképezi. Karácsonykor pedig a vendégszeretet és a megbecsülés szimbóluma. Számos családban a recept generációról generációra öröklődik, megőrizve az autentikus sózási arányokat, fűszerezést és a füstölés időtartamát.
A sódart nemcsak önálló fogásként fogyasztják, hanem számos hagyományos kárpátaljai leves és egytálétel alapanyagaként is használják. Babos és káposztás ételekhez adva gazdag, füstös ízt és tartalmas alaplevet biztosít, amely a régió receptjeinek jellegzetes karakterét adja.
Napjainkban a sódar Kárpátalja kulináris örökségének meghatározó része és a térség egyik gasztronómiai névjegye. A miniszobor felállítása pedig nemcsak egy étel előtt tiszteleg, hanem a múlt generációinak munkáját és a Kárpátok szellemiségét is megidézi – azt a hagyományt, amely a füst illatában és az igazi házi hús ízében él tovább.
A miniszobor megalkotója Roman Murnik.
A helytörténész szerint egy ilyen műtárgy segít népszerűsíteni Kárpátalja kulturális és gasztronómiai hagyományait.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
Március 20-án ünnepi hangulat lengte be a beregszászi színház nagytermét: telt ház előtt mutatták be a Lélektánc című lírai, összművészeti előadást. A produkció különlegessége, hogy megálmodója, rendezője és egyben előadója is Gál Natália, aki ezúttal is a tőle megszokott érzékenységgel és...
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.