Miniszobrot avattak a sódar tiszteletére Perecsenyben február 21-én.
Írta: | Forrás: karpatalja.ma | 2026. február 27.
Miniszobrot avattak a sódar tiszteletére Perecsenyben február 21-én.
A városban, a Pidkova (Patkó) kocsma területén miniszobrot avattak, amely a hagyományos kárpátaljai sódarnak állít emléket. Erről Olekszandr Bohdanov blogger és helytörténész számolt be.
A sódar nem csupán egy étel, hanem a kárpátaljai konyha valódi gasztronómiai szimbóluma. Ez a sertéscomb hosszú utat jár be a besózástól és érleléstől a természetes fán történő füstölésig, hogy végül az ünnepi asztal fő díszévé váljon.
A hagyományos sódar (füstölt sonka) készítése alapos sózással, pácolással és füstöléssel történik. A 6-8 hetes folyamat során a sonkát salétromos sóval dörzsölik be, fűszeres (koriander, fokhagyma, hagyma) száraz pácban pihentetik teknőben, naponta forgatva, majd hidegen füstölik. A bőrét díszítve, vékonyra szelve tálalják.
A „sódar” elnevezés magyar eredetű (a „sonka” szóból származik), ami jól tükrözi Kárpátalja soknemzetiségű múltját.
A sódar különleges szerepet tölt be az ünnepi hagyományokban is. Húsvétkor a megszentelt kosár központi eleme a kalács, a tojás és a kolbász mellett. A nagyböjt után a lédús, illatos sonka a bőséget és az élet megújulását jelképezi. Karácsonykor pedig a vendégszeretet és a megbecsülés szimbóluma. Számos családban a recept generációról generációra öröklődik, megőrizve az autentikus sózási arányokat, fűszerezést és a füstölés időtartamát.
A sódart nemcsak önálló fogásként fogyasztják, hanem számos hagyományos kárpátaljai leves és egytálétel alapanyagaként is használják. Babos és káposztás ételekhez adva gazdag, füstös ízt és tartalmas alaplevet biztosít, amely a régió receptjeinek jellegzetes karakterét adja.
Napjainkban a sódar Kárpátalja kulináris örökségének meghatározó része és a térség egyik gasztronómiai névjegye. A miniszobor felállítása pedig nemcsak egy étel előtt tiszteleg, hanem a múlt generációinak munkáját és a Kárpátok szellemiségét is megidézi – azt a hagyományt, amely a füst illatában és az igazi házi hús ízében él tovább.
A miniszobor megalkotója Roman Murnik.
A helytörténész szerint egy ilyen műtárgy segít népszerűsíteni Kárpátalja kulturális és gasztronómiai hagyományait.
Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...