Könyvek - KMMI | Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet

Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 2. (376.) szám. 2024. február 1.

Írta: | Forrás: | 2024. február 01.

Ez volt 2024 januárjában

Elismerések

* Pál István Szalonna kapta a Dankó Rádió műfajoktól független előadói díját. A Liszt Ferenc-díjas népzenész, érdemes művész, a Pál István Szalonna és Bandája együttes, a Magyar Állami Népi Együttes és a Hagyományok Háza művészeti vezetője elsőként kapta meg a szakmai elismerést, kimagasló előadói tevékenységéért.

* Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2023. december 20-án tudományos címek és fokozatok odaítéléséről döntött. Ennek nyomán Dr. Szilágyi Iván, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszékének docense professzori címet szerzett.

* Csizmár Iván, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gazdasági és oktatási rektorhelyettese nyilvános vita keretében megvédte doktori disszertációját a Munkácsi Állami Egyetemen, gazdaságtudományok szakterületen. A disszertáció címe: Сучасна парадигма розвитку кіберспорту як нової сфери цифрової економіки України (A kibersport fejlődésének modern paradigmája, mint Ukrajna digitális gazdaságának új területe). Az értekezés témavezetője Prof. Dr. Hoblyk Volodymyr, a Munkácsi Állami Egyetem rektorhelyettese, opponensei Dr. Kostynets Yuliia, a Nemzeti Közigazgatási Akadémia professzora és Kulinich Tetiana, a Lvivi Műszaki Egyetem docense volt.

* A MÉKK felterjesztésére az Anyanyelvápolók Szövetsége nevében Juhász Judit elnök elismerésben részesítette a kárpátaljai magyar kultúra fejlesztésében végzett áldozatos munkájáért több honfitársunkat. Az okleveleket dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, író, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, az ELTE BTK docense nyújtotta át:

– a 30 éves Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Társulatának (az elismerést Sin Edina, a színház igazgatója vette át);

– dr. Váradi Natáliának, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének docensének, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatójának;

– Pfeifer Anitának, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzserének;

– Kocsis Mariannának, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyar nyelv és irodalom szakos tanárának;

– Kovács Sándornak, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet elnökének;

– Kutasi Csaba festőművész, grafikus, előadótanárnak, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) tagjának;

– a 35 éves Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási Tudományos Intézet Hungarológiai Központjának (az elismerést dr. Zékány Krisztina nyelvész, az UMOTI Magyar Filológiai Tanszék vezetője vette át).

* Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége kiadásában megjelenő Együtt. Irodalom-művészet-humán tudományok-kultúra folyóirat nívódíját a szerkesztőbizottság döntése értelmében ebben az esztendőben dr. Ortutay Péter író, műfordító és Sz. Kárpáthy Kata prózaíró, költő vehette át. Laudációt mondott Vári Fábián László,József Attila- és Kossuth-díjas költő, az MMA irodalmi tagozatának vezetője, a szerkesztőbizottság elnöke.

* A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet fennállásának 15. évfordulója alkalmából Zubánics László elnök és Dupka György igazgató jubileumi okleveleket adtak át az együttműködő magyarság-intézmények, szervezetek jeles képviselőinek a magyar közösség érdekében kifejtett önzetlen munkájuk elismeréseként:

– Matl Péter szobrászművész, a Pro Arte – Munkács civil szervezet elnöke;

– Marcsák Gergely, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság elnöke;

– Homoki Gábor festőművész, a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola korábbi igazgatója;

– Nagyné Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum és a Tiszapéterfalvai Képtár igazgatója;

– Ötvös Ida, a Viski Falusi Zöld Turizmus Szövetség elnöke;

– Popovics Nikoletta, a Beregsomi Könyvtár és a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumának vezetője;

– Kovály Csilla, a Tisza Csillag kórus és a tiszabökényi kultúrház vezetője;

– Ráti Éva, a Nagydobronyi Református Líceum korábbi igazgatója;

– Sepa János, a Beregvidéki Múzeum nyugalmazott igazgatója;

– Shrek Tímea pedagógus, író, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke;

– Szabó Árpád, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum igazgatója;

– Szabó Tibor, az eszenyi könyvtár igazgatója, a Ritmus Néptáncegyüttes vezetője;

– Szemere Judit, a KMMI programmenedzsere, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője;

– Varga Éva, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke;

– Vári Fábián László, a KMMI részlegvezetője, az Együtt című lap főszerkesztője;

– dr. Zékány Krisztina nyelvész, docens, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Magyar Filológiai Tanszékének vezetője;

– Ambrus Pál, a Técsői Református Líceum nyugalmazott igazgatója;

– Bartos József, a Kalhan-A Alapítvány elnöke, a beregszentmiklósi vármúzeum igazgatója;

– Bíró Tibor, a Hotel Helikon igazgatója;

– Fuchs Andrea, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének alelnöke, kulturális menedzser;

– Kovács András, a Nagyberegi Református Líceum igazgatója;

– Lőrincz P. Gabriella, a KMMI tehetséggondozási részlegének vezetője, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja;

– Prófusz Marianna, a népművészet mestere;

– Páva István és Páva Erika tiszabökényi aktivisták;

– Rusznák György, az ungvári Váralja múzeum-kávézó tulajdonosa.

* Lévai Aliz Mária bótrágyi költő is bekerült a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj 2024. évi díjazottjainak névsorába. Lévai Aliz Mária 2002-ben született a beregszászi járási Bótrágyon. 2017-től a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumában tanult óvodapedagógia szakon, majd a főiskola magyar nyelv és irodalom szakára jelentkezett. Közben az Előretolt Helyőrség Íróakadémiájára is járt. Az Együtt irodalmi folyóiratban 2021 óta közöl verseket.

* Örökbeadó anyákról és szétszakított kárpátaljai családokról szólnak a Média a Családért díj 2023-as győztes pályamunkái A Külhoni Média a Családért díjat Szabó Sándor a kárpátaljai családok sorsát bemutató írásáért nyerte el, amely a Kárpáti Igaz Szó című lapban jelent meg „Apa, nagyon hiányzol! Mikor jössz végre haza?” címmel. A Média a Családért Alapítvány idén tizenhetedik alkalommal díjazta a legjobb családdal kapcsolatos cikkeket, rádió- és televízióműsorokat, az elismeréseket az Eiffel Műhelyházban adták át.

* Újabb elismerést kapott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Nagyberegi Tájháza. A Magyar Közösségépítők Értékközössége Egyesület érdemesnek találta az intézményt arra, hogy felvegye a jó gyakorlatok közé. Így a tájház kiérdemelte a Látópont címet. A tájházat működtető Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet pályázata eredményeként az intézmény ezáltal bekapcsolódott egy újabb kárpát-medencei programba, hálózatba.
Ördögszeg

Írta: | Forrás: | 2024. január 29.

Shrek Tímea: Ördögszeg
Kárpátaljai mesék

Kárpátaljai Magyar Könyvek 306.
Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: Dupka György

Szerkesztő: dr. Zékány Krisztina
Műszaki szerkesztő, tördelés: Dupka Zsolt
Borítógrafika, belső illusztrációk: Kutasi Csaba (Tiszapéterfalva)

Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2024

Megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap
Szégyenpiac

Írta: | Forrás: | 2024. január 26.

Szégyenpiac

Tollal a békéért az orosz–ukrán háború árnyékában
(Az Együtt folyóirat szerzői körének antológiája, 2014–2023)

Kárpátaljai Magyar Könyvek 307.
Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: Dupka György
Összeállította, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta: Dupka György
Lektorálta és az előszót írta: Vári Fábián László

A kötetben olvasható írások az Együtt c. folyóiratban és más kiadványokban jelentek meg.
Borító és belső illusztrációk: Kutasi Csaba (Tiszapéterfalva)
Szerkesztő: Szemere Judit
Szerkesztőségi munkatárs: Fuchs Andrea
Műszaki szerkesztő: Dupka Zsolt

Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2024

Megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap
Kárpáti Magyar Krónika – XXVIII. (XXV.) évfolyam, 1. (375.) szám. 2024. január 1.

Írta: | Forrás: | 2024. január 01.

Boldog, békés új esztendőt kívánunk!

Január – Fergeteg hava, Boldogasszony hava, Vízöntő hava

Január (régiesen Januárius) az év első 31 napos hónapja a Gergely naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, mai népi elnevezése Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a Zúzoros nevet adták ennek a hónapnak.

A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított.

Népi kalendárium

Január 1. – Újév napja. A polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Egyik népszerű szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján, és sokféle tiltással is találkozhatunk.

Január 6. – Vízkereszt. A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, és Jézus megkeresztelkedéséről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezenkívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, melyet ma már kevésbé használnak.

Január 13. – Veronika napja. Az évtizedes tapasztalatok alapján úgy tartják, hogy ez az év leghidegebb napja.

Január 17. – Remete Szent Antal napja. Remete Szent Antal (i. sz. 250) szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A középkorban előfordultak járványszerű mérgezések, melynek tünetei hasonlítottak az orbáncéhoz. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló mérgezést. A betegeket imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani.

Január 18. – Piroska napja. Időjárásjóslás fűződik hozzá: „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”.

Január 20. – Fábián és Sebestyén napja. Szent Fábián a 3. században élt, egy ideig pápa is volt. Szent Sebestyén ókeresztény vértanú, római császári testőrparancsnok volt, akit keresztény hite miatt 298-ban Diocletianus császár kivégeztetett. Ő a polgári lövészegyletek, a nyilasok és puskások védőszentje. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap, ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Az ország Sebestyén-kultusza a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Amikor a járványok kialakulnak, a nép hozzá imádkozik.

Január 21. – Ágnes napja. Időjárásjósló nap, a régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket.

Január 22. – Vince napja. A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. Népi megfigyelések szerint olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani, ezt egy mondás is kifejezi: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.

Január 25. – Pál napja. Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik. Pál fordulása termésvarázsló, de főleg -jósló nap. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. Termésjósló jelek is felfedezhetők e napon. Az egész napi jó idő pl. jó termést jelent. „Ha Pál napján fúj a szél, szűk szénatermés várható”. Ha ez a nap ködös, az a jószág pusztulására figyelmeztet. Ezen a napon pálpogácsával haláljóslást is tartottak. A családtagok számára készített pogácsákba libatollat tűztek, és akié sütés közben megperzselődött arra halál várt a következő évben.
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 24. (374.) szám. 2023. december 31.

Írta: | Forrás: | 2023. december 31.

Elimerések

* Prima-díjat vehetett át Füzesi Magda József Attila-díjas költő, író az MMA irodalmi tagozatának tagja december elsején a Művészetek Palotájában.

* Nemzetszolgálata elismeréséül Magyar Örökség Díjat kapott a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. A színházat Oberfrank Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész méltatta. A díjat Budapesten, a Ráday-ház dísztermében adták át december 16-án Sin Edinának, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatójának.

* Dr. Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének (KMNE) elnöke nyerte el az egyik, a Hierotheosz Egyesület Családi, Esélyteremtő és Önkéntes Programja által meghirdetett „Vármegyei Családokért” díjat – számolt be az egyesület Facebook-oldalán. A KMNE közleménye szerint dr. Tarpai József tevékenységével a kárpátaljai magyar közösség megmaradását és gyarapodását igyekszik elősegíteni.

* Ünnepélyes keretek között adták át az idei Magyarság Háza-díjat december 15-én a Magyarság Háza Galériában. A 2023. évi kitüntetett a kárpátaljai születésű, Drezdában élő Baraté Ágnes festőművész, akinek legújabb alkotását, a Krisztus születésének misztériuma című 3×2 méteres olajfestményt a Magyarság Háza Galériában tekinthetik meg az érdeklődők. Az eddigi kárpátaljai díjazott: Ivaskovics József verséneklő (Ungvár).

* A közönség szavazata alapján Trill Zsolt kárpátaljai származású Jászai Mari-díjas színművész vehette át az Arany Medál díjat a 2023-as év legjobb színésze kategóriában. Az elismerést Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze adta át. Az Arany Medál díj kulturális közönségdíj, amelyet Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, lap- és könyvszerkesztő alapított 2008-ban. A kitüntetésre minden évben egy-másfél hónapig lehet szavazni egyebek között online, a világhálón is.

* Gál Adél, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének oktatója, a Nagyberegi Tájház koordinátora nyilvános vita keretében summa cum laude minősítéssel megvédte doktori disszertációját a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskolájában december 14-én. A disszertáció címe: „Elmúlik Istenünk…” A temetkezés és az énekdiktálás szokása és kéziratos emlékei az ugocsai református közösségekben. Az értekezés témavezetője prof. dr. Bartha Elek, opponensei dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének docense és dr. Sápy Szilvia, a Földesi Karácsony Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola zenetanára volt.

* Máté Réka, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszék oktatója, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatója nyilvános online vita keretében megvédte disszertációját december 11-én a Pannon Egyetem Humántudományi Karának Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskolájában. A disszertáció címe: Individual varieties of language maintenance: The example of Transcarpathian Hungarians [Nyelvmegtartás egyéni szinten, kárpátaljai magyarok példáján]. Az értekezés témavezetője Prof. Ulrike Jessner-Schmid volt.

* Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere nemrégiben három kivételes elismerést vehetett át. Az első oklevelet Viktor Mikita kormányzó nevében Vaszil Ivancso, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője adta át. A második kitüntetést Ihor Tiscsuk, a járási hadkiegészítő parancsnokság vezetője adta át az ungvári garnizon parancsnoka, Andrij Szavcsuk nevében. Végül, de nem utolsósorban, Nagy Ferenc a hazaszeretet és az Ukrajnai Fegyveres Erők támogatásáért kapott elismerést Valerij Zaluzsnijtól, az ukrán fegyveres erők főparancsnokától. Ez a kitüntetés kifejezi a polgármester elkötelezettségét és hűségét az ország védelméhez és a fegyveres erőkhöz való támogatásához, amelyet Ihor Tiscsuk, a járási hadkiegészítő parancsnokság vezetője adott át.

* A vidékünkről elszármazott, Nyíregyházán élő, a magyar kultúra kárpátaljai megőrzésén fáradhatatlanul ténykedő, misszióvállalásáért Dalamay Árpád, a Beregszászért Alapítvány Kuratóriumának elnöke újabb nívós elismerésben részesült. Ezúttal dr. Kovács Ferenctől, Nyíregyháza polgármesterétől vehette át a Bencs László Emlékérmet.

Gratulálunk az elismeréshez!
Együtt 2023/5

Írta: | Forrás: | 2023. december 12.

A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata,
az 1965–1967 között Ungváron megjelent szamizdat jogutódja, újraindult 2002-ben.

Felelős kiadó és lapigazgató: Dupka György

Szerkeszti a szerkesztőbizottság:

Elnök: Vári Fábián László (szépirodalom)

Szerkesztők: Marcsák Gergely (olvasószerkesztő), Csordás László (kritika), Zubánics László (tanulmány), Dupka György (kultúra), Fábián Zoltán (tipográfia).

Védnökök: S. Benedek András alapító-főszerkesztő (1966–1967), Nagy Zoltán Mihály alapító-főszerkesztő (2002–2008)

Tanácsadók: Botlik József, Finta Éva, Füzesi Magda

Megjelenik kéthavonta a Bethlen Gábor Alap, a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet támogatásával.
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 23. (373.) szám. 2023. december 1.

Írta: | Forrás: | 2023. december 01.

December – Karácsony hava – télelő – álom hava

December az év tizenkettedik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Neve a latin decem („tíz”) szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tízedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: „fagyláros”.

Népi kalendárium

Advent. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával veszi kezdetét, és vízkeresztig (január 6.) tart. Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnap előestéjén kezdődik. Az advent szó a latin adventus Domini kifejezésből származik, ami az Úr eljövetelét jelenti. Így tehát ez a várakozás időszaka, amelyben a keresztény emberek felkészülnek Jézus születésének ünnepére, ami a vallásos előírások szerint böjtöléssel és a hajnali szentmiséken (roráte) való részvétellel járó, csendes periódus. Régen ilyenkor nem tartottak lakodalmakat, zajos mulatságokat.
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 22. (372.) szám. 2023. december 1.

Írta: | Forrás: | 2023. december 01.

Ez VOLT 2023 novemberében

Elismerések

* Prima díjas lett Füzesi Magda József Attila-díjas költő, az MMA tagja.

* Három évtizedes újságírói-szerkesztői munkássága elismeréseként br. Eötvös József Sajtódíjban részesült Kovácsné Marton Erzsébet, a Kárpátinfo felelős szerkesztője. A Magyar Páneurópa Unió által alapított elismerést évente egy hazai és egy külhoni személyiség kapja.

* A Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálatot. A szervezet nevében a BJMSZ elnöke, Makuk János vette át az elismerést.

* A Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál-érdemrendet adományozott Dupka György kárpátaljai történésznek.

* Az Emberi Méltóságért kitüntetésben részesítette Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnökét az Emberi Méltóság Tanácsa.

* Popovics Béla helytörténész, a Munkácsi II Rákóczi Ferenc Középiskola és a Szent István Líceum magyar irodalom és művészettörténet tanára kapta idén a Hadik-díjat. Az átadóra november 25-én a 11. Hadik András hagyományőrző jótékonysági bál megnyitóján került sor Budapesten, az Egyetemi Katolikus Gimnáziumban. Az elismerést Makray Katalin, Schmitt Pál volt köztársasági elnök felesége adta át.

Gratulálunk a díjazottoknak!
„Oroszföldön meggyötörve…”

Írta: | Forrás: | 2023. november 04.

„Oroszföldön meggyötörve…”
A GULÁG–GUPVI-kutatók nemzetközi fóruma Kárpátalján, 2022
Nemzetközi emlékkonferencia, Beregszász, 2022. november 18.

Kárpátaljai Magyar Könyvek 305.

Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: Dupka György
Szerkesztette: dr. Dupka György, dr. Zubánics László, dr. Zékány Krisztina
A közölt tanulmányok tartalmáért a szerzők a felelősek
Lektorálta: dr. Zubánics László, dr. Zékány Krisztina

Orosz fordítás: dr. Lengyel Sándor
Közreműködő, fotók, képszerkesztő: Fuchs Andrea
Tördelés és borítóterv: Dupka Zsolt

A kötet a 2022. november 18-án Beregszászban a Szolyvai Emlékparkbizottság által rendezett GULÁG–GUPVI Fórum 2022. évi nemzetközi emlékkonferencia anyagait és a felkért kutatók tanulmányait tartalmazza.

Készült a Szolyvai Emlékparkbizottság kutatóműhelyében.

Szolyvai Emlékparkbizottság – Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2023

A kiadvány megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Kárpáti Magyar Krónika – XXVII. (XXIV.) évfolyam, 21. (371.) szám. 2023. november 1.

Írta: | Forrás: | 2023. november 02.

November – Szent András hava – őszutó – enyészet hava

November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik, amelynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

Népi kalendárium

November 1. – Mindenszentek napja. A naptárban név szerint nem említett összes szentek emléknapja. A 9. század óta kötelező ünnep. A 20. században a halottak napjának előestéje, vigíliája lett. A katolikus hagyományok szerint e napon az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. A néphit úgy tartja, hogy ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé ismert volt az a szokás, hogy megterítettek számukra: kenyeret, sót, vizet téve az asztalra. Mindenszentek napja a népi táplálkozásban jeles napnak számított, ekkor gazdagon étkeztek: húsleves, töltött tyúk, diós-mákos kalács, rétes került a családtagok elé.

A mindenszentek utáni hetet halottak hetének nevezik, régen gyászruhát viseltek ezekben a napokban. Tilos volt mosni, mert úgy tartották, hogy a halottaknak vízben kellene feküdni.

A hónap első napjához időjárásjóslás is kapcsolódik: „Ha ez a nap nedves: lágy telet, ha tiszta: erős, havas telet mutat.”

November 2. – Halottak napja. A család halottaira való emlékezés napja. Újabban egy-egy közösség, falu vagy város, sőt a nemzet hősi halottairól is megemlékeznek. Napjainkban a két emléknap erősen összekapcsolódik, és az utódok temetőjárása jellemzi; az elődök sírjainál találkozik a rokonság, akik gyertyát, mécsest gyújtanak a halottaik lelki üdvéért. Akiknek a sírja, nyughelye ismeretlen, mert háborúban, idegenben haltak meg, azokért a temetők kőkeresztjeinél, vagy otthon, a lakóházak ablakában égnek a gyertyák.

A magyar nyelvterület sok vidékén szokásban volt, hogy halottak napján megvendégelték a szegényeket és a koldusokat. Úgynevezett kóduskalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is imádkozzanak egy-egy család halottaiért.

November 11. – Márton napja. Szent Márton Pannóniában, a mai Szombathely római kori elődjében, Savariában született 316/317-ben. Életútját csodák és gyógyulások kísérték, jóságáról legendák keringtek. Fontos hittérítő munkát végzett. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helynevek, templomok, oltárképek őrzik.

Szent Márton napjához számos hagyomány fűződik. A pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak, s úgy tartották, ahány ága van Szent Márton vesszejének, annyi malaca lesz a kocának. Általánosan ismert az a mondás is, hogy „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A szólás eredete a szent legendájával függ össze: Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a libák gágogása elárulta rejtekhelyét.

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész évben bővében legyenek az ételnek, italnak. A libasülthöz a bortermelő vidékeken újbort ittak, amit ekkor kóstoltak meg először, mondván: „A bornak Márton a bírája”.

Az időjárásra vonatkozó sok jóslás közül álljon itt egy kalendáriumi regula: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

November 19. – Erzsébet napja. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) a katolikus egyház egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő női szentje. II. András király leánya vezeklő életmódot folytatott, gyakran böjtölt és virrasztott. Árvamenhelyet és kórházat alapított, részt vett a betegápolásban. Segítette a rászorulókat, sokat jótékonykodott. A legenda szerint a szegényeknek vitt alamizsna a kötényében rózsává változott, amikor sógora kérdőre vonta őt. Hazánkban az egyik legkedveltebb névünnep. Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.”

November 25. – Katalin napja. Szent Katalin a 3–4. században élt az egyiptomi Alexandriában. Keresztény hitéért halt mártírhalált. Legendája szerint szép és okos királylány volt, akinek egyik látomásában megjelent Jézus, és eljegyezte őt. Katalin vértanúságakor ismét megjelent, és megígérte, hogy meghallgatja azokat, akik menyasszonyához imádkoznak. Így lett Katalin a házasságra vágyó leányok védőszentje. Okossága miatt egyetemek, tudósok, diákok patrónájává is vált.

Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ha a vízbe tett gyümölcság, más néven katalingally karácsonyig kizöldül, a leány közeli házasságkötése várható. Ha a legény lopott női inget tett a párnája alá, éjjel megálmodta ki lesz a felesége.

A Katalin napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, a karácsony locsog; ha Katalin potyogós, a karácsony ropogós.”

November 30. – András napja. Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. András egyike azon két tanítványnak, akik először követték Jézust. Az apostolok szétválása után Kis-Ázsiában hirdette az evangéliumot. Hittérítő tevékenységéért keresztre feszítették. A hagyomány szerint keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik az ilyen formájú keresztet andráskeresztnek.

Az András szó eredeti jelentése férfi, férfias. Névnapja az eladó lányok számára a legfontosabb férjjósló alkalom.

A nap időjárása a karácsonyival ellentétes: „Ha András fagyos, karácsony totyakos.”