Vitézi végek dicsérete

Írta: | Forrás: | 2016. június 24.

Zubánics László: Vitézi végek dicsérete
A nemesség szerepe a XVI–XVIII. századi Északkelet-Magyarország társadalmi fejlődésében
Kárpátaljai Magyar Könyvek — 248.
Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: Dupka György
Szerkesztő: Csordás László
Korrektúra: Kövy Márta
Fedélterv, műszaki szerkesztő: Dupka Zsolt
Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával
A kézirat a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma támogatásával készült.
Intermix Kiadó, 2016
A címlapon: Részlet I. Lipót magyar király címeres adományleveléből Veres Istvánnak, feleségének Kegyes Zsófiának, fivéreinek Istvánnak és Jánosnak (kelt: Pozsonyban, 1662. augusztus 19-én). Kihirdették Bereg vármegye Kígyóson megtartott közgyűlésén 1664. január 22-én.
Fellelhető: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára R 64 1_0961
 
ISBN 978-963-9814-79-0
ISSN 1022-0283
Csatolmányok

Hírek

  • A szeretetre hangolódva – A debreceni SONUS együttes koncertje Beregszászban

    Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...

  • A külhoni magyarságért végzett áldozatos munkájáért Duna-díjat kapott Orosz Ildikó

    Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...

  • Magyar Fiatalokért Díjat kapott Dobsa Beáta, a beregszászi MCC vezetője

    Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.

  • Magyarok Szolyván – A magyar egyházi óvodától a családi délutánokig

    Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...

Események

Copyright © 2025 KMMI