Zicherman Sándor kiállítása a főiskolán

Írta: Szemere Judit | Forrás: BH | 2010. április 10.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold termében két héten keresztül Zicherman Sándor személyi tárlatát tekinthetik meg a művészetkedvelők. A kiállítás ünnepélyes megnyitójára a múlt héten került sor a művész 75. születésnapja tiszteletére. A rendezvényen Orosz Ildikó, a főiskola elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük vidékünk közéleti személyiségeit, művészeti és művelődési életének képviselőit.

Zicherman Sándor kiállítása a főiskolán

A festőművész életútját Kovács László kiállításszervező ismertette.
Zicherman Sándor 1935-ben született Ungváron, gyermekéveit Beregszászban töltötte. Gyerekkora óta rajzol, fest. 1958-ban felvételt nyert a lembergi képzőművészeti főiskolára, majd egy évvel később átiratkozott a leningrádi Muchina Iparművészeti Főiskola monumentális festészeti szakára. Művészi fejlődéséhez hozzájárult az Ermitázs és a többi jelentős múzeum, könyvtár látogatása. A festészeten kívül foglalkozott grafikával, szobrászattal és kerámiával is. A főiskola elvégzése után több helyen élt és dolgozott, többek között Permben, Lembergben, Rigában, Jurmalában, Moszkvában, Togliattiban. 1965-től tagja a Szovjet Képzőművészek Szövetségének.
1957-ben vett részt először képzőművészeti kiállításon — akkor még autodidakta festőként. 1989-ig valamennyi szovjet és összorosz kiállításon szerepelt munkáival, több önálló tárlata is volt. A kiállított művek között nemcsak festményei, hanem grafikái, érméi, szobrai, gobelinjei és kerámiái is szerepeltek. Mozaikjai, köztéri emlékművei ma is több orosz városban megtalálhatók. Festményei közgyűjteményekben szerepelnek, elsősorban a volt Szovjetunió múzeumaiban — a szentpétervári Ermitázstól egészen az elisztai Kalmük Művészetek Múzeumáig. Érméi a vroclavi Éremművészeti Múzeumban vannak kiállítva. Művei megtalálhatók számos európai ország, valamint Kanada és az Egyesült Államok több magángyűjteményében is.
Zicherman Sándor 1989-ben áttelepült Magyarországra, azóta családjával Budapesten él. 1990-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. A volt Szovjetunión és Magyarországon kívül mintegy húsz országban mutatták be sokoldalú művészetének nagyszerű alkotásait.
Az ismertetőt követően Kovács László megköszönte a főiskola vezetőségének a lehetőséget, hogy a világ sok nagyvárosa után a szülőföldjén is sor kerülhetett az elismert művész alkotásainak bemutatására, és Zicherman Sándor egyik grafikáját adta át Orosz Ildikónak.
Szakmai szempontból Volodimir Mikita, az Ukrán Képzőművészeti Akadémia tagja elemezte Zicherman Sándor képeit. Mint elmondta, a művész a legrangosabb leningrádi festőiskolában tanult. Szinte minden művészeti ágban „otthon van”, képein a klasszikus vonások mellett a posztmodern stílus jegyei is felfedezhetők.
Születésnapja alkalmából köszöntötte az ünnepeltet és méltatta művészi tevékenységét Benkő György festőművész és Imre József, a városi művelődési főosztály vezetője is.
A felszólalások között a Beregszászi Művészeti Iskola hegedűegyüttese Zán Andrea tanárnő vezetésével, Pirigyi Gergely és Roszán Marianna szólisták, valamint a főiskola kórusa Ladányi Katalin karmester vezetésével az alkalomhoz illő zeneszámok előadásával teremtettek emelkedett hangulatot a rendezvényen.
A köszöntők után Zicherman Sándor osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Elmondta, hogy bármely táján járjon is a világnak, mindenütt kárpátaljainak érzi magát: egy kicsit magyarnak, egy kicsit orosznak, egy kicsit ruszinnak. A művész köszönetet mondott a szervezőknek a kiállítási lehetőségért, és egyik festményét ajándékozta a főiskolának.
Megköszönve az ajándékot, Orosz Ildikó felhívta a figyelmet arra, hogy a főiskola minden érdeklődőt szeretettel vár kiállításaira, rendezvényeire, kapui mindig nyitva állnak az iskolások, a tanárok, a művészetkedvelők előtt.
Az ünnepség állófogadással folytatódott, ahol Csernicsko István rektorhelyettes mondott pohárköszöntőt, majd az érdeklődők megtekinthették a kiállított alkotásokat, megoszthatták egymással gondolataikat a látottakról-hallottakról.

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

Események

Copyright © 2025 KMMI