Zicherman Sándor kiállítása a főiskolán

Írta: Szemere Judit | Forrás: BH | 2010. április 10.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold termében két héten keresztül Zicherman Sándor személyi tárlatát tekinthetik meg a művészetkedvelők. A kiállítás ünnepélyes megnyitójára a múlt héten került sor a művész 75. születésnapja tiszteletére. A rendezvényen Orosz Ildikó, a főiskola elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük vidékünk közéleti személyiségeit, művészeti és művelődési életének képviselőit.

Zicherman Sándor kiállítása a főiskolán

A festőművész életútját Kovács László kiállításszervező ismertette.
Zicherman Sándor 1935-ben született Ungváron, gyermekéveit Beregszászban töltötte. Gyerekkora óta rajzol, fest. 1958-ban felvételt nyert a lembergi képzőművészeti főiskolára, majd egy évvel később átiratkozott a leningrádi Muchina Iparművészeti Főiskola monumentális festészeti szakára. Művészi fejlődéséhez hozzájárult az Ermitázs és a többi jelentős múzeum, könyvtár látogatása. A festészeten kívül foglalkozott grafikával, szobrászattal és kerámiával is. A főiskola elvégzése után több helyen élt és dolgozott, többek között Permben, Lembergben, Rigában, Jurmalában, Moszkvában, Togliattiban. 1965-től tagja a Szovjet Képzőművészek Szövetségének.
1957-ben vett részt először képzőművészeti kiállításon — akkor még autodidakta festőként. 1989-ig valamennyi szovjet és összorosz kiállításon szerepelt munkáival, több önálló tárlata is volt. A kiállított művek között nemcsak festményei, hanem grafikái, érméi, szobrai, gobelinjei és kerámiái is szerepeltek. Mozaikjai, köztéri emlékművei ma is több orosz városban megtalálhatók. Festményei közgyűjteményekben szerepelnek, elsősorban a volt Szovjetunió múzeumaiban — a szentpétervári Ermitázstól egészen az elisztai Kalmük Művészetek Múzeumáig. Érméi a vroclavi Éremművészeti Múzeumban vannak kiállítva. Művei megtalálhatók számos európai ország, valamint Kanada és az Egyesült Államok több magángyűjteményében is.
Zicherman Sándor 1989-ben áttelepült Magyarországra, azóta családjával Budapesten él. 1990-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. A volt Szovjetunión és Magyarországon kívül mintegy húsz országban mutatták be sokoldalú művészetének nagyszerű alkotásait.
Az ismertetőt követően Kovács László megköszönte a főiskola vezetőségének a lehetőséget, hogy a világ sok nagyvárosa után a szülőföldjén is sor kerülhetett az elismert művész alkotásainak bemutatására, és Zicherman Sándor egyik grafikáját adta át Orosz Ildikónak.
Szakmai szempontból Volodimir Mikita, az Ukrán Képzőművészeti Akadémia tagja elemezte Zicherman Sándor képeit. Mint elmondta, a művész a legrangosabb leningrádi festőiskolában tanult. Szinte minden művészeti ágban „otthon van”, képein a klasszikus vonások mellett a posztmodern stílus jegyei is felfedezhetők.
Születésnapja alkalmából köszöntötte az ünnepeltet és méltatta művészi tevékenységét Benkő György festőművész és Imre József, a városi művelődési főosztály vezetője is.
A felszólalások között a Beregszászi Művészeti Iskola hegedűegyüttese Zán Andrea tanárnő vezetésével, Pirigyi Gergely és Roszán Marianna szólisták, valamint a főiskola kórusa Ladányi Katalin karmester vezetésével az alkalomhoz illő zeneszámok előadásával teremtettek emelkedett hangulatot a rendezvényen.
A köszöntők után Zicherman Sándor osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Elmondta, hogy bármely táján járjon is a világnak, mindenütt kárpátaljainak érzi magát: egy kicsit magyarnak, egy kicsit orosznak, egy kicsit ruszinnak. A művész köszönetet mondott a szervezőknek a kiállítási lehetőségért, és egyik festményét ajándékozta a főiskolának.
Megköszönve az ajándékot, Orosz Ildikó felhívta a figyelmet arra, hogy a főiskola minden érdeklődőt szeretettel vár kiállításaira, rendezvényeire, kapui mindig nyitva állnak az iskolások, a tanárok, a művészetkedvelők előtt.
Az ünnepség állófogadással folytatódott, ahol Csernicsko István rektorhelyettes mondott pohárköszöntőt, majd az érdeklődők megtekinthették a kiállított alkotásokat, megoszthatták egymással gondolataikat a látottakról-hallottakról.

Hírek

  • Elvesztett Ungvár: Laudon István háza

    Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...

  • XI. Kárpátalja Nap Brüsszelben – Hímzett örökség, új szálakon

    A nagydobronyi keresztszemes hímzés és a beregi szőttes is bemutatkozott a szeptember 29-én tizenegyedik alkalommal megrendezett Brüsszeli Kárpátalja Napon. A Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő által szervezett esemény idén a hagyományos kézművesség és a kortárs divat kapcsolatát állította...

  • Mesék, játékok és hagyományok nyomában a magyar népmese napján

    Játékos meseösvény, kézműves-foglalkozások, élőszavas mesemondás és táncház várta a gyerekeket szeptember 30-án a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban, ahol közös programmal ünnepelték a magyar népmese napját. A színház falai között ezúttal a népmesék jól ismert alakjai, történetei és játékos...

  • Mesevarázs: több mint 100 gyerek mesélt Kárpátalján

    A magyar népmese napja alkalmából tizedszer szervezett mesemondó találkozót a Pro Cultura Subcarpathica (PCS), harmadszor pedig Mesevarázs fesztivált. A kétnaposra bővült rendezvényt Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen tartották. A magyar népmese napja minden évben jó al...

Események

Copyright © 2026 KMMI