Zicherman Sándor ungvári születésű nemzetközileg elismert festő-, szobrász-, éremművész és grafikus alkotásait felvonultató tárlat nyílt Magyarország Ungvári Főkonzulátusán.
Írta: Szabó Sándor | Forrás: KISZó | 2021. október 12.
Zicherman Sándor ungvári születésű nemzetközileg elismert festő-, szobrász-, éremművész és grafikus alkotásait felvonultató tárlat nyílt Magyarország Ungvári Főkonzulátusán.
Dr. Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja Bacskai József főkonzul nevében is köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, a külképviselet évek óta folytatja azt a hagyományt, és kulturális diplomáciai tevékenységet, amellyel kiállítási lehetőséget biztosítanak a kárpátaljai művészek számára. A diplomata kiemelte, hogy Kárpátalján jelentős múltja van a képzőművészetnek és a gazdag hagyományokra épülő képzőművészeti alkotóköröknek. Mivel Zicherman Sándor nem lehetett jelen a megnyitóján, a tárlat létrejöttéért Cseh Áron köszönetet mondott Kovács László műgyűjtőnek, aki a főkonzulátus rendelkezésére bocsátotta a kiállítás anyagát.
Bohdan Andrijiv köszöntőjében példaértékűnek nevezte azt, ahogy a külképviselet kiveszi a részét a város kulturális életében. Ungvár polgármestere emlékeztetett arra, hogy Zicherman Sándor közreműködésével alakult meg az Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Szakközépiskola, amelyhez hasonló mindössze öt van az egész országban.
Olekszandr Bilak a megyei közigazgatás eurointegrációs főosztályának vezetője Anatolij Poloszkov megyevezető nevében köszönetet mondott a külképviseletnek, hogy évek óta teret és lehetőséget biztosít a kárpátaljai képzőművészek alkotásainak bemutatására. Rámutatott arra, hogy a kárpátaljai képzőművészet népszerűsítésével, az ungvári külképviselet hozzájárul a régió népszerűsítéséhez is. Kiemelte, hogy az ilyen események, és közös tárlatok elsimítják azokat a problémákat, amelyek mostanság terhelik a két ország viszonyát.
Volodimir Mikita akadémikus, ungvári festőművész is elismerően szólt Zicherman Sándorról, akit rendkívül produktív képzőművésznek jellemzett. Erfán Ferenc grafikus-festő és iparművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy Zicherman Sándor munkáin jól érződik a Erdélyi Béla és Boksay József alapította kárpátaljai festőiskola hatása, amelynek ő az egyik növendéke. Hozzátette: annak ellenére, hogy a művész évtizedek óta távol él otthonától az egyik meghatározó kortárs festője a vidéknek.
Végezetül Kovács László műgyűjtő tolmácsolta Zicherman Sándor üdvözletét és megköszönte a külképviseletnek, hogy lehetővé tették a kiállítás létrejöttét.
„Ha megnézik a munkáimat, láthatják, hogy igyekszem harmóniára, optimizmusra, életszeretetre törekedni. Sok napsugarat és rendet igyekszek belevinni a munkáimba. Mivel a minket körülvevő világ annyira destruktív és rendetlen, arra törekszem, hogy legalább a képeimen legyen valami rend” – így mesélt korábban munkásságáról a művész.
Zicherman Sándor 1989-ben települt át Magyarországra, azóta családjával Budapesten él. 1990-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. A volt Szovjetunión és Magyarországon kívül mintegy húsz országban mutatták be sokoldalú művészetének nagyszerű alkotásait. Mozaikjai és köztéri emlékművei ma is több orosz városban megtalálhatók, munkái közgyűjteményekben szerepelnek elsősorban a volt Szovjetunió múzeumaiban, illetve művei megtalálhatók számos európai ország -, valamint Kanada, Japán, Dél-Afrika és az Amerikai Egyesült Államok több magángyűjteményében is. A hagyományos kárpátaljai festészet értékeit megőrizve és továbbörökítve alkot, elmondhatjuk, hogy szinte minden művészeti ágban otthon van, képein a klasszikus vonások és a posztmodern stílus jegyei keverednek. A művész elmondása szerint bármely táján járjon is a világnak, mindenütt kárpátaljainak érzi magát: egy kicsit magyarnak, egy kicsit orosznak, egy kicsit ruszinnak.
Születésének 182. évfordulóján Munkácsy Mihály európai hírű festőművészre emlékeztek szülővárosában a róla elnevezett Magyar Házban. Az épület bejáratánál álló mellszobor megkoszorúzásakor elhangzott: a mostani esemény közös főhajtás egy olyan alkotó emléke előtt, aki művészetével örökre beírta a sa...
A hagyományok jegyében telt a 2026-os esztendő második foglalkozása a Nagyberegi Tájházban. Ezúttal a „farsang farka” és a hamvazószerda közeledte adta az apropót, hogy a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium alsós diákjai bepillantást nyerjenek a népi kultúra kincseibe.
Február 18-án a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete (GGKI) A háború emberi ára címmel könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervezett az Alapjogokért Központ támogatásával a Kárpátaljai Szövetség dísztermében.
Február 21-én méltatjuk az anyanyelv nemzetközi napját. 1999-ben ezen a napon hozott határozott az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) közgyűlése ennek kapcsán.