Zenés-irodalmi összeállítás a Munkácsi Szent István Líceumban – Könyvbemutató és ünnepi megemlékezés

Írta: Eszenyi Gábor | Forrás: Kárpátinfo.net | 2025. március 19.

A Munkácsi Szent István Líceumban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából könyvbemutatóval egybekötött megemlékezést tartottak a márciusi ifjak tiszteletére. Az esemény résztvevőit, vendégeit Mihalovics Attila igazgató köszöntötte. A tanintézet diákjai zenés, irodalmi összeállítás keretében elevenítették fel a dicsőséges történelmi napokat.

Zenés-irodalmi összeállítás a Munkácsi Szent István Líceumban – Könyvbemutató és ünnepi megemlékezés

Az anyaországi Hortobágyi Arnold bencés atya imát mondott a hősökért és a túlélésért küzdő kárpátaljai magyarokért. Dupka György történész, felelős kiadó a katolikus hitélettel, az egyházüldözéssel foglakozó kárpátaljai kiadványokkal és a tematikus kiállításokkal kapcsolatosan osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

Zubánics László docens, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék vezetője a magyar nemzet egyik legkiemelkedőbb történelmi eseményét elevenítette fel, s szólt arról is, hogy vidékünkön milyen fogadtatásra találtak a forradalmi eszmék. Majd bemutatta Dupka Nándor Pásztor Ferenc vértanú – „Hitét nem tagadta meg, inkább a halált választotta” című könyvét. Amikor a szovjet hadsereg 1944 őszén elfoglalta vidékünket, a magyar és a német férfiak lágerbe hurcolásával nyomban elkezdődött a kárpátaljai lakosság megfélemlítése, aztán pedig sor került a helyi közéleti és egyházi szereplők eltávolítására, emlékeztetett rá az előadó. Az eddigi adatok szerint tizenkilenc római katolikus papot hurcoltak meg, vetettek börtönlágerbe. Közülük ketten mártírhalált haltak. Az egyikük Pásztor Ferenc vikárius, beregszászi plébános volt.

Dupka Nándor, az UNE Történelem és Régészet Doktori Iskolájának PhD hallgatója vetítéssel egybekötött előadásában szólt a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház üldözött papjairól és hitvallóiról, köztük Pásztor Ferenc vértanú tragikus történetéről, akinek a kommunista rezsim általi meghurcoltatását az NKVD/KGB nyomozati aktája alapján dolgozta fel. A fiatal kutató második könyvével Pásztor Ferenc személyében egy olyan papi sorsra hívta fel a figyelmet, aki magyarságát, hitét nem tagadta meg, inkább a halált választotta.

Dupka Nándor előadásából megtudtuk, hogy 1949. március elsején megtörténik a házkutatás, miután Pásztor Ferencet letartóztatják és az ungvári KGB-börtönbe szállítják további kihallgatások céljából. A főpap ezután a kijevi KGB börtönébe kerül. A hamis vádak sokaságát zúdították az atyára. Ezek közül a legsúlyosabb vétség a szovjetellenes tevékenység volt. Végül 1949. május 23-án az ügyészség javaslatára Pásztor Ferencet 25 évi javító-nevelő munkatáborra ítélték el, fogságának helyeként pedig a Tajset és Bratszk között található Ozernij lágert jelölték meg. A vikárius 1951. október 16-án hunyt el a láger egészségügyi részlegében. A halál oka: végelgyengülés.

Dupka Nándor emlékeztetett rá, hogy Pásztor Ferenc volt az, aki jövőbe látóan az istentagadó ateista állam összeomlását és a helyi magyarság felemelkedését is megjósolta.

Az eseményt jelenlétével megtisztelte mások mellett Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja, Gomber Bence ungvári konzul és Kristofori Olga, a tanintézet nyugalmazott igazgatója.

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

Események

Copyright © 2025 KMMI