Írta: Eszenyi Gábor | Forrás: Kárpátinfo.net | 2025. március 19.
A Munkácsi Szent István Líceumban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából könyvbemutatóval egybekötött megemlékezést tartottak a márciusi ifjak tiszteletére. Az esemény résztvevőit, vendégeit Mihalovics Attila igazgató köszöntötte. A tanintézet diákjai zenés, irodalmi összeállítás keretében elevenítették fel a dicsőséges történelmi napokat.
Az anyaországi Hortobágyi Arnold bencés atya imát mondott a hősökért és a túlélésért küzdő kárpátaljai magyarokért. Dupka György történész, felelős kiadó a katolikus hitélettel, az egyházüldözéssel foglakozó kárpátaljai kiadványokkal és a tematikus kiállításokkal kapcsolatosan osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.
Zubánics László docens, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék vezetője a magyar nemzet egyik legkiemelkedőbb történelmi eseményét elevenítette fel, s szólt arról is, hogy vidékünkön milyen fogadtatásra találtak a forradalmi eszmék. Majd bemutatta Dupka Nándor Pásztor Ferenc vértanú – „Hitét nem tagadta meg, inkább a halált választotta” című könyvét. Amikor a szovjet hadsereg 1944 őszén elfoglalta vidékünket, a magyar és a német férfiak lágerbe hurcolásával nyomban elkezdődött a kárpátaljai lakosság megfélemlítése, aztán pedig sor került a helyi közéleti és egyházi szereplők eltávolítására, emlékeztetett rá az előadó. Az eddigi adatok szerint tizenkilenc római katolikus papot hurcoltak meg, vetettek börtönlágerbe. Közülük ketten mártírhalált haltak. Az egyikük Pásztor Ferenc vikárius, beregszászi plébános volt.
Dupka Nándor, az UNE Történelem és Régészet Doktori Iskolájának PhD hallgatója vetítéssel egybekötött előadásában szólt a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház üldözött papjairól és hitvallóiról, köztük Pásztor Ferenc vértanú tragikus történetéről, akinek a kommunista rezsim általi meghurcoltatását az NKVD/KGB nyomozati aktája alapján dolgozta fel. A fiatal kutató második könyvével Pásztor Ferenc személyében egy olyan papi sorsra hívta fel a figyelmet, aki magyarságát, hitét nem tagadta meg, inkább a halált választotta.
Dupka Nándor előadásából megtudtuk, hogy 1949. március elsején megtörténik a házkutatás, miután Pásztor Ferencet letartóztatják és az ungvári KGB-börtönbe szállítják további kihallgatások céljából. A főpap ezután a kijevi KGB börtönébe kerül. A hamis vádak sokaságát zúdították az atyára. Ezek közül a legsúlyosabb vétség a szovjetellenes tevékenység volt. Végül 1949. május 23-án az ügyészség javaslatára Pásztor Ferencet 25 évi javító-nevelő munkatáborra ítélték el, fogságának helyeként pedig a Tajset és Bratszk között található Ozernij lágert jelölték meg. A vikárius 1951. október 16-án hunyt el a láger egészségügyi részlegében. A halál oka: végelgyengülés.
Dupka Nándor emlékeztetett rá, hogy Pásztor Ferenc volt az, aki jövőbe látóan az istentagadó ateista állam összeomlását és a helyi magyarság felemelkedését is megjósolta.
Az eseményt jelenlétével megtisztelte mások mellett Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja, Gomber Bence ungvári konzul és Kristofori Olga, a tanintézet nyugalmazott igazgatója.
Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.
Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...
Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.
Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...
