Írta: Eszenyi Gábor | Forrás: Kárpátinfo.net | 2025. március 19.
A Munkácsi Szent István Líceumban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából könyvbemutatóval egybekötött megemlékezést tartottak a márciusi ifjak tiszteletére. Az esemény résztvevőit, vendégeit Mihalovics Attila igazgató köszöntötte. A tanintézet diákjai zenés, irodalmi összeállítás keretében elevenítették fel a dicsőséges történelmi napokat.
Az anyaországi Hortobágyi Arnold bencés atya imát mondott a hősökért és a túlélésért küzdő kárpátaljai magyarokért. Dupka György történész, felelős kiadó a katolikus hitélettel, az egyházüldözéssel foglakozó kárpátaljai kiadványokkal és a tematikus kiállításokkal kapcsolatosan osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.
Zubánics László docens, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék vezetője a magyar nemzet egyik legkiemelkedőbb történelmi eseményét elevenítette fel, s szólt arról is, hogy vidékünkön milyen fogadtatásra találtak a forradalmi eszmék. Majd bemutatta Dupka Nándor Pásztor Ferenc vértanú – „Hitét nem tagadta meg, inkább a halált választotta” című könyvét. Amikor a szovjet hadsereg 1944 őszén elfoglalta vidékünket, a magyar és a német férfiak lágerbe hurcolásával nyomban elkezdődött a kárpátaljai lakosság megfélemlítése, aztán pedig sor került a helyi közéleti és egyházi szereplők eltávolítására, emlékeztetett rá az előadó. Az eddigi adatok szerint tizenkilenc római katolikus papot hurcoltak meg, vetettek börtönlágerbe. Közülük ketten mártírhalált haltak. Az egyikük Pásztor Ferenc vikárius, beregszászi plébános volt.
Dupka Nándor, az UNE Történelem és Régészet Doktori Iskolájának PhD hallgatója vetítéssel egybekötött előadásában szólt a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház üldözött papjairól és hitvallóiról, köztük Pásztor Ferenc vértanú tragikus történetéről, akinek a kommunista rezsim általi meghurcoltatását az NKVD/KGB nyomozati aktája alapján dolgozta fel. A fiatal kutató második könyvével Pásztor Ferenc személyében egy olyan papi sorsra hívta fel a figyelmet, aki magyarságát, hitét nem tagadta meg, inkább a halált választotta.
Dupka Nándor előadásából megtudtuk, hogy 1949. március elsején megtörténik a házkutatás, miután Pásztor Ferencet letartóztatják és az ungvári KGB-börtönbe szállítják további kihallgatások céljából. A főpap ezután a kijevi KGB börtönébe kerül. A hamis vádak sokaságát zúdították az atyára. Ezek közül a legsúlyosabb vétség a szovjetellenes tevékenység volt. Végül 1949. május 23-án az ügyészség javaslatára Pásztor Ferencet 25 évi javító-nevelő munkatáborra ítélték el, fogságának helyeként pedig a Tajset és Bratszk között található Ozernij lágert jelölték meg. A vikárius 1951. október 16-án hunyt el a láger egészségügyi részlegében. A halál oka: végelgyengülés.
Dupka Nándor emlékeztetett rá, hogy Pásztor Ferenc volt az, aki jövőbe látóan az istentagadó ateista állam összeomlását és a helyi magyarság felemelkedését is megjósolta.
Az eseményt jelenlétével megtisztelte mások mellett Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja, Gomber Bence ungvári konzul és Kristofori Olga, a tanintézet nyugalmazott igazgatója.
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
A globalizálódó világban, amikor egyre több hagyomány merül feledésbe, különösen nagy jelentősége van azoknak a közösségeknek és intézményeknek, amelyek tudatosan vállalják kulturális örökségünk megőrzését és továbbadását. Kárpátalján ezt a küldetést évek óta elkötelezetten végzi a II. Rákóczi Feren...
