Történelmünk és hagyományaink elevenedtek meg a lassan három évtizedes múltra visszatekintő Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótáborban, közismert nevén „Jurtatáborban”.
Írta: Gál Adél | Forrás: | 2023. július 18.
Történelmünk és hagyományaink elevenedtek meg a lassan három évtizedes múltra visszatekintő Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótáborban, közismert nevén „Jurtatáborban”.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében megvalósuló tábor minden évben színes és változatos programokkal várja a fiatalokat. Idén sem volt ez másként. A történelmi múlt, elődeink szokásai, mindennapjai, valamint népi értékeink elevenedtek meg az előadások, kézműves foglalkozások, közös beszélgetések, éneklések és tábortüzek alkalmával. A táborvezetők (Kész Barnabás, Kész Margit és Kész Réka) célja, hogy kötetlen, szórakoztató formában fejlesszék a gyerekek történelmi és néprajzi ismereteit, erősítsék a nemzeti identitásukat, és egyúttal tartalmas kikapcsolódást biztosítsanak számukra.
Az idei Mikes-tábor július 10-én indult 51 résztvevővel, akik számára több kézműves és előadó, valamint nevelő biztosította a felhőtlen időtöltést.
Az egyhetes program a körülményekhez képest sikeres és eredményes volt – értékelte az elmúlt pár napot Kész Margit. – A foglalkozások több téma köré épültek, melyek között megjelent a történelem és a néprajz is. Az előadásokat, az elméleti részt aktív, alkotó programok követték ugyanarra a témára fókuszálva.
Történelmi korokba csöppent, aki meglátogatta a hét folyamán a tábor területét. A résztvevők elsősorban a honfoglalás időszakával ismerkedtek meg. Ezt szolgálta többek között a közös jurtaépítés, mely során nemcsak összeállíthatták a jurtát, hanem annak részeivel is megismerkedtek a fiatalok. Majd Kész Barnabás, a tábor megálmodója online előadás keretében vezette vissza az ezeréves múltba a fiatalokat. Ehhez kapcsolódott a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban tett látogatás, ahol interaktív előadás keretében hallhattak őseink életmódjáról, fegyverzetéről és harcmodoráról.
A hét során mondák és népdalok által elevenedett meg a kuruc kor. Elsősorban helyi mondákkal, nótákkal ismerkedtek a fiatalok. Az esti tábortüzek pedig kiváló lehetőséget biztosítottak a közös éneklésre.
A tematika harmadik kiegészítője a lovagkor volt. Kész Barnabás előadásában a címerekről, pecsétekről és kódexekről hallhattak a résztvevők. Ehhez kapcsolódott az a kézműves foglalkozás, mely során papírmerítés technikájával ismerkedtek, s minden táborlakó lúdtoll és tinta segítségével saját oklevelet készített, melyet viaszpecséttel „hitelesítettek”.
A történelmi ismeretek közvetítése mellett a néprajz is szerepet kapott. Az igazmondó juhász című népmesével indult a hét, majd a Fehérlófia, a turul-, a csodaszarvas és más mondák és mesék következtek.
A kézműves foglalkozások mindegyike az előadásokhoz kapcsolódott. Így készült például nemezből béka a Békakirály-t követően, vagy tündéreket alkottak szintén nemezből a Tündérszép Ilona és Árgyélus című népmese elhangzása után.
A mesevilág megfelelő kiegészítője volt a hét ismereteinek. Ezen keresztül egy másik világ, a csodák világa nyílt meg a táborozók képzelete előtt. Célja volt megmutatni, hogy a csodavilág nemcsak a mesékben, hanem a mindennapokban is jelen van.
A tábor mindennapi teendői közé tartozott a lovaglás és az íjászat is. A délutánok többnyire kézműves foglalkozással teltek. Kalanics Éva, a tábor állandó kézművese a makramékészítést tanította, valamint vele rongybabákat készíthettek a gyerekek. Ilosvay Borbála vezetésével a szövést és fonást tanulhatták. Hidi Endre keramikus az agyagozás rejtelmeibe vezette a fiatalokat. Kész Réka a nemezelést, a papírkészítést és a pecsétkészítő foglalkozást vezette. Az íjászatot Csurman Bence tanította.
A fiatalok egy csapatként zárták a hetet, mely során nemcsak ismeretekkel, hanem barátokkal is gazdagodtak. Az elmúlt hetet bemutató képek megtekinthetők a tábor közösségi oldalán.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett és működő tábor helyszínét a korábban megszokott módon a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum biztosította. A rendezvény támogatója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyar Kormány volt. Az íjászat kellékeinek beszerzését a Szent István Nemesi Rend Első Alapítványa támogatta (Nyíregyháza-Sóstóhegy).
Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...
Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.
Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...