Véget ért a Dombos Fest

Írta: Tóth Péter | Forrás: vajma.info | 2015. július 10.

Színvonalas produkciók, kiváló hangulat, négy nap alatt több mint kétezer látogató. Így összegezhetőek röviden a sorrendben tizenötödik Dombos Fest eseményei. A fesztivál utolsó napjának fellépői a Góbé zenekar, a pszichedelikus (örmény) rockzenét játszó Deti Picasso, valamint Fábián Juli & Zoohacker voltak. A Dombos Fest zárónapja is kiváló hangulatban zajlott. A fellépők a nagyszínpadon és a kisszínpadon, illetve a borteraszon váltogatták egymást. A Góbé zenekar produkcióját egy orosz-örmény-magyar vegyes formáció, a Deti Picasso követte a nagyszínpadon.

Véget ért a Dombos Fest

 A zenekar az örmény etnorock nagyköveteként ismert a magyar fővárosban, ahol mostanában a legtöbbször fellépnek. Az 1999-ben alapított, örmény népzenei motívumokra és hagyományokra épülő pszichedelikus rockzenét játszó Deti Picasso eredetileg Moszkvában kezdte azonban pályafutását. A stílus kedvelői számára minden bizonnyal igazi csemege volt a fellépésük Kishegyesen. Az idei fesztivál utolsó produkciója pedig ismét viszonylag nagy tömegeket vonzott a Hegyalja utcába. Nyilván nem véletlenül, hiszen Fábián Juli & Zoohacker nemzetközileg is elismert előadóművészek. Fellépésükkel újra bizonyítást nyert, hogy a Dombos Fest az igényes és színvonalas produkciók fesztiválja.

Horváth László fesztiváligazgató, aki tizenöt évvel ezelőtt kitalálta és meg is szervezte az első Dombos Festet, összegzésképpen elmondta, hogy lényegében elégedett a történtekkel. Az első nap várakozáson felüli volt az érdeklődés, a második nap látogatottsága is követte ezt az irányzatot, a szombati nap viszont a látogatók számát tekintve elmaradt a várakozásoktól, az utolsó napon a vasárnapi program is elég sok érdeklődőt vonzott. Horváth László úgy véli, érdemes ezt csinálni, érdemes igényes produkciót hozni Kishegyesre, még akkor is, ha már most látszik, hogy a vége mínusz szaldó lesz majd, azaz anyagilag veszteséges volt a tizenötödik fesztivál. A támogatások lecsökkentek, így az idei évi költségvetést 100 ezer dináronként kellett összerakni, miközben annak egésze 2,5 millióra rúg, ezért a veszteséget jóformán előre borítékolni lehetett. A szervező szerint azonban nem szabad megszakítani a folyamatosságot, ezért máris kijelentette, hogy jövőre is lesz majd fesztivál. A jövőben nyitott az együttműködésre olyan szempontból is, hogy másokkal közösen szervezzenek hosszabb programokat, illetve, hogy az igényes zenei produkciókat akár gasztronómiai jellegű, vagy sporttartalmakkal kapcsolják össze. A fesztiváligazgató azt is elmondta, tisztában van vele, hogy más fesztiválok azzal is nagy tömegeket vonzzanak, hogy sátorozási lehetőséget biztosítanak, de egyelőre nem gondolkodik ilyen távlatokban. Azt ígérte viszont, hogy jövőre - a többnapos fesztivál mellett - lesz majd néhány Dombosi Hétvége, színvonalas zenei produkciókkal.

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI