Varró, Lackfi, limerick: melyiknek hol a helye?

Írta: Tudósító | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2014. november 14.

2014. november 8-án megtartotta soron következő műhelybeszélgetését a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság. Kezdő témaként a limerickekről* folyt a megbeszélés. Bevezetésként a társaság tagjai sorban felolvastak egy-egy általuk választott limericket, ezáltal kicsit alaposabb betekintést nyerve annak formai és tartalmi sajátosságaiba. Majd egyeztetés folyt arról, mennyire vehető komolyan ez a műfaj. Bakos Kiss Károly véleménye szerint ez pusztán kocsmabölcsesség, játék a szavakkal borgőzös állapotban, Ráti Emese ezzel szemben a történelmi témájú limerickeknek tulajdonított némi kedvcsináló szerepet a további ismeretek megszerzéséhez.

Varró, Lackfi, limerick: melyiknek hol a helye?

Egységes álláspontként elfogadtuk, hogy vannak jobban és rosszabbul sikerült alkotásai a műfajnak.

A műhelymunka fő témáját Varró Dániel és Lackfi János versei képezték, amelyek tankönyvbe kerülésükkel sokak felháborodását kiváltották. Elsőként Lőrincz P. Gabriella emelt szót a témában. Véleménye szerint: tankönyvben semmiképp nincs helye az efféle olvasmányoknak, mert rossz példát állíthatnak a versírásra fogékony fiatalok elé. Pusztai-Tárczy Beatrix ennél is tovább ment, szerinte poétikai értékkel sem bírnak ezen alkotások. Marcsák Gergely úgy gondolja, hogy Lackfi és Varró különválasztandó, ami a társadalmi csoportnyelveket illeti, vagyis meg kell találni a helyes kort és időt, amikor a gyerekek találkoznak ehhez hasonló művekkel. Csordás László véleménye szerint: ha elemezni kezdjük a verseket, akkor egyértelműen komoly formai és stilisztikai megoldásokkal, rímtechnikai bravúrokkal találjuk szembe magunkat, amivel a társaság jelentős része egyetértett. Bakos Kiss Károly úgy nyilatkozott, hogy formailag a vers kifogástalan, azonban mélysége, mondanivalója egyáltalán nincs. Végezetül Csordás László és Pák Diána közös fejtegetésen belül rávilágítottak az iróniára való fogékonyság kialakulásának problémájára, mégpedig: abban a korban (5. osztály) a gyerekek hajlamosak bármit komolyan venni, amit tankönyvben olvasnak, ezért ajánlatos kerülni az efféle művekkel való szembesülést a fejlődés ilyen korai szakaszában.

A műhelybeszélgetést követő napon, november 9-én történt 70 éve, hogy elhunyt a magyar irodalom egyik korszakos alakja, Radnóti Miklós. Ezen eseményre emlékezve, valamint a beszélgetés lezárásaként a társaság minden egyes tagja felolvasott egy tetszőlegesen választott verset a költőtől.

Pógyor Adrián

*A limerick kötött formájú, ötsoros vers, jellemzően abszurd, humoros vagy obszcén elemekkel. Rímképlete AABBA, a harmadik és negyedik sor általában rövidebb; ritmusa jellemzően jambikus. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Limerick_(k%C3%B6lt%C3%A9szet)

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI