Varró, Lackfi, limerick: melyiknek hol a helye?

Írta: Tudósító | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2014. november 14.

2014. november 8-án megtartotta soron következő műhelybeszélgetését a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság. Kezdő témaként a limerickekről* folyt a megbeszélés. Bevezetésként a társaság tagjai sorban felolvastak egy-egy általuk választott limericket, ezáltal kicsit alaposabb betekintést nyerve annak formai és tartalmi sajátosságaiba. Majd egyeztetés folyt arról, mennyire vehető komolyan ez a műfaj. Bakos Kiss Károly véleménye szerint ez pusztán kocsmabölcsesség, játék a szavakkal borgőzös állapotban, Ráti Emese ezzel szemben a történelmi témájú limerickeknek tulajdonított némi kedvcsináló szerepet a további ismeretek megszerzéséhez.

Varró, Lackfi, limerick: melyiknek hol a helye?

Egységes álláspontként elfogadtuk, hogy vannak jobban és rosszabbul sikerült alkotásai a műfajnak.

A műhelymunka fő témáját Varró Dániel és Lackfi János versei képezték, amelyek tankönyvbe kerülésükkel sokak felháborodását kiváltották. Elsőként Lőrincz P. Gabriella emelt szót a témában. Véleménye szerint: tankönyvben semmiképp nincs helye az efféle olvasmányoknak, mert rossz példát állíthatnak a versírásra fogékony fiatalok elé. Pusztai-Tárczy Beatrix ennél is tovább ment, szerinte poétikai értékkel sem bírnak ezen alkotások. Marcsák Gergely úgy gondolja, hogy Lackfi és Varró különválasztandó, ami a társadalmi csoportnyelveket illeti, vagyis meg kell találni a helyes kort és időt, amikor a gyerekek találkoznak ehhez hasonló művekkel. Csordás László véleménye szerint: ha elemezni kezdjük a verseket, akkor egyértelműen komoly formai és stilisztikai megoldásokkal, rímtechnikai bravúrokkal találjuk szembe magunkat, amivel a társaság jelentős része egyetértett. Bakos Kiss Károly úgy nyilatkozott, hogy formailag a vers kifogástalan, azonban mélysége, mondanivalója egyáltalán nincs. Végezetül Csordás László és Pák Diána közös fejtegetésen belül rávilágítottak az iróniára való fogékonyság kialakulásának problémájára, mégpedig: abban a korban (5. osztály) a gyerekek hajlamosak bármit komolyan venni, amit tankönyvben olvasnak, ezért ajánlatos kerülni az efféle művekkel való szembesülést a fejlődés ilyen korai szakaszában.

A műhelybeszélgetést követő napon, november 9-én történt 70 éve, hogy elhunyt a magyar irodalom egyik korszakos alakja, Radnóti Miklós. Ezen eseményre emlékezve, valamint a beszélgetés lezárásaként a társaság minden egyes tagja felolvasott egy tetszőlegesen választott verset a költőtől.

Pógyor Adrián

*A limerick kötött formájú, ötsoros vers, jellemzően abszurd, humoros vagy obszcén elemekkel. Rímképlete AABBA, a harmadik és negyedik sor általában rövidebb; ritmusa jellemzően jambikus. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Limerick_(k%C3%B6lt%C3%A9szet)

Hírek

  • Gyertyakészítés és hagyományos ízek a Nagyberegi Tájházban

    A gyertyakészítés hagyományos technikáival ismerkedtek meg a Guti Gimnázium alsó tagozatos tanulói a Nagyberegi Tájházban október 30-án. A 23 fős csoport számára szervezett foglalkozás során a gyerekek nemcsak új kézműves ismereteket szerezhettek, hanem a tájház mindennapjaiba, egykori használati tá...

  • Irodalmi Kilátó: versek, zene, könyvbemutató és kárpátaljai alkotók Beregszászban

    A háború árnyékában megélt mindennapok, a szülőföldhöz való ragaszkodás és az újrakezdés kérdései is középpontba kerültek az Irodalmi Kilátó legutóbbi rendezvényén október 29-én. Az eseménynek Magyarország Beregszászi Konzulátusa adott otthont. A programot a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Köz...

  • Csütörtöktől látható az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a Néprajzi Múzeumban

    Megnyílt a magyar népi kézművesség egyik legjelentősebb seregszemléje, az Élő Népművészet - XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban. Az ötévente megrendezett tárlat a Kárpát-medence legkiemelkedőbb kézműves alkotásait vonultatja fel, bemutatva a hagyományos mesterségek ...

  • Ma van a reformáció emléknapja

    Október 31. a reformáció emléknapja, arra emlékezve, hogy a hagyomány szerint 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus a katolikus egyház megújulását követelő 95 reformtézisét a wittenbergi vártemplom kapujára – ezt tekintjük a reformáció kezdetének.

Események

Copyright © 2026 KMMI