Váradi Natáliát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docensét, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatóját tüntették ki idén a Lőrincz Csaba Díjjal. A díjat Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Tárnok Mária, a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány elnöke adta át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Lőrincz Csaba emlékét őrzi és szellemiségét ápolja a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított Lőrincz Csaba Díj, amely tudósok, szakértők, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza. A díj olyan szakmai tevékenységet ismer el, amely mind színvonalát, mind hatását tekintve elismerést vív ki a tágabb értelemben vett magyar diplomácia életében, illetve külpolitikai gondolkozásban, s így méltó Lőrincz Csaba emlékének megőrzésére.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az ünnepség megnyitóján azt mondta: a magyarok esetében az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ennek ellenére a közbeszédben 2023-ban még mindig „románozunk” ‒ jelentette ki. Harminchárom évvel a rendszerváltás után ott tartunk, hogy honfitársaink egy része számára „a százéves határok mentális határokká merevültek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy az ezeréves horizonton Szent István szemével lássanak” ‒ magyarázta.
„A magyar nemzet a kihívásokkal teli időkben is számtalanszor bizonyította élni és megmaradni akarását” ‒ hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter. Köszöntőjében a tárcavezető úgy fogalmazott: amikor a Jóisten megalkotta Magyarországot, nem bánt szűkmarkúan az áldásokkal, de a magyaroknak szánt próbatételekkel sem.
Áldás a gyönyörű természet, a Kárpátok ölelése, a sok bővizű folyó és a termékeny föld. Ugyanígy áldás a magyar emberek tehetsége és szorgalma ‒ emelte ki, majd úgy folytatta: „történelmi olimpiai arannyal ér fel”, hogy ennyi éven át szuverén és független nemzetként tudott megmaradni Magyarország.
Azt mondta, próbatételekből az elmúlt években sem volt hiány. Varga Judit emlékeztetett, hogy 2010 óta több nagy, a világpolitikát és a világgazdaságot alapjaiban megrázó válságot kellett és kell kezelnie a kormánynak. Ilyen volt a többi között a migrációs krízis és a koronavírus-járvány, most pedig ilyen az orosz‒ukrán háború ‒ sorolta.
A válságok korát éljük, a válságoknak pedig mindig közük van az éppen fennálló világrend átalakulásához ‒ jelentette ki a Varga Judit, aki rámutatott, hogy a kisebbségek mindig fokozottabban vannak kitéve a változások hatásainak.
Kitért arra is, hogy a magyarság helyzete különleges, mivel a trianoni békediktátum után hét országban szóródtak szét a honfitársaink. Külhoni nemzettársaink felé a kormány a jövőben is „féltő gondoskodással” fordul ‒ fűzte hozzá.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: Lőrincz Csaba „húsz éven át formálta tudásával, gondolkodásával, elkötelezettségével és kreativitásával a mi közös ügyünket, a magyar nemzeti összetartozás ügyét”.
A politikus beszélt arról is, hogy a nemzeti kisebbségvédelemre drámai hatással van az orosz agresszió. Úgy folytatta, Magyarország elítéli az orosz katonai agressziót, és minden lehetséges módon segíti az áldozatot. Az ukrán‒magyar viszony azonban „történelmi mélyponton van” ‒ állapította meg. Az egész nemzetnek, de különösen a kárpátaljai magyarságnak nagy szüksége lenne arra, hogy „új fejezetet nyissunk a kétoldali kapcsolatainkban”.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője üdvözölte az idei díjazottat, Váradi Natáliát: „Ez az elismerés a kárpátaljai magyar közösség számára is díj, hisz képesek voltak kiállítani még egy olyan tudóst, aki megkapta a Lőrincz Csaba Díjat.” Korábban ugyanezen kitüntetésben részesítették dr. Csernicskó Istvánt és Orosz Ildikót. Elmondása szerint Natáliát nemcsak történészként és tudósként ismerő képviselő olyan fiatalnak tartja őt, aki vele együtt ott volt a Kárpátaljai Magyar Főiskola születésénél és azoknál a küzdelmeknél, melyek az intézmény megmaradásáról és akkreditációjáról szóltak. „Nati neve egyben összeforrt a kárpátaljai magyar tehetséggondozással és a fiatalok felkarolásával” – mondta, majd hozzátette: „Ez azért rendkívül fontos, mert a fiatalok biztosítják a kárpátaljai magyarság jövőjét.”
A díjat Németh Zsolt és Tárnok Mária adta át Natáliának. „A 15. Lőrincz Csaba Díj átadója egy jubileumi alkalom, és nagyon fontosnak tartottuk, hogy idén Váradi Natália részesüljön a nívós elismerésben. Nem volt vita kérdése, hogy az idei díj egy kárpátaljai személynek jár. „A jelenlegi helyzetben Váradi Natália a helytállás szimbóluma. Az ő derűje, elkötelezettsége azt üzeni az egész Kárpát-medence számára, hogy lesz magyar jövő Kárpátalján” – nyilatkozott elismerően Natáliáról a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a kitüntetés rendkívül nagy jelentésértékkel rendelkezik, hiszen Váradi Natália egy fiatal tudós, a főiskola tanára, a mi növendékünk volt, a főiskolán kezdett el dolgozni, végezte tudományos tevékenységét, komoly sikereket ért el. „Ez a díj azt mutatja, hogy az elmúlt 30 év nem volt hiábavaló: sikerült kinevelni egy fiatal tudósnemzedéket” – mondta az elnök. Natália nem csak a tanári pálya és a tudományos élet területén ért el eredményeket, hanem a rendkívüli szervező tevékenységével is kiérdemelte ezt a díjat: tehetséggondozás, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány vezetése, nyelvi központ és felnőttképzés vezetése.
A díjazott, Váradi Natália a rendkívüli kitüntetést három szóval jellemezte: tisztelet, köszönet és hála. „Istentől nagyon megáldva érzem magam, hogy olyan társ, munkatársak, barátok, vezetők és tehetséges fiatalokkal dolgozhatom együtt, akik hozzásegítettek e díj mögötti eredmények eléréshez” – mondta az ünnepelt. Azt is köszöni a Istennek, hogy egy olyan magas szellemi és támogató közegben dolgozhat együtt a beregszászi főiskolán, akiknek köszönhetően is eljutott idáig. „Számomra ez a díj a kárpátaljai magyarságért végzett szolgálatot jelenti. Ígérem, hogy a jövőben is igyekezni fogok támogatni a tehetségeinket” – szólt Natália. Kárpátalján megmaradni magyarnak elsősorban erkölcsi kötelesség és hitvallás is. „Hiszem, hogy a kárpátaljai magyarság él, élni akar és hogy jövőjük és reményük a fiatal tehetségek gondozása” – zárta szavait Váradi Natália.
A gálaest ünnepi hangulatát a viski Szalonna és Bandája kárpátaljai népdalcsokra biztosította.