A magyar kormány május közepén hozott határozatot Kárpátalja kulturális fejlesztésének támogatásáról, erre a célra 2019-ben és 2020-ban csaknem 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A kormányhatározat infrastrukturális fejlesztéseket és programtámogatásokat egyaránt tartalmaz. A program egyik fő célja, hogy a kultúra eszközrendszerén keresztül az immár száz éve egyéni fejlődési pályára kényszerült elszakított területek a nemzetegyesítés után a nemzetépítés rendszerében központi szerepet töltsenek be, a nemzeti kultúra elérése pedig ne küzdelmes, hanem természetes velejárójává váljon a Kárpát-medencei magyarság hétköznapjainak.
A támogatásról és a napokban útjára indított kárpátaljai kulturális programokról tartott sajtótájékoztatót a beregszászi színházban dr. Grezsa István, miniszteri biztos, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, valamint Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország Nkft. ügyvezető igazgatója. Kacsur András, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatójának köszöntése után dr. Grezsa István elmondta, a Kárpátaljai KultúrKaraván programnak két célja van, egyrészt hogy helyszíneket teremtsenek Kárpátalja-szerte nagyobb színpadi előadások lebonyolításához, illetve a magyarországi magas kultúrát elhozzák Kárpátaljára, minden itt élő számára.
A Kárpátaljai KultúrKaraván keretében a következő időszakban öt magyarországi és egy kárpátaljai kiemelt kulturális intézmény sikerprodukcióját láthatják a kárpátaljaiak. Ezek: Magyar Állami Operaház, Budapesti Operettszínház, Magyar Állami Népi Együttes, Filharmónia Magyarország Nkft., Nemzeti Színház, Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház.
– Tehát két része van ennek a közel 2,5 milliárdos programnak. A fentebb említett nagyszerű intézmények előadásaira nem olyan könnyű helyszínt biztosítani, ugyanis Kárpátalja-szerte láthatjuk a szörnyű állapotban lévő művelődési házakat. Ezekből választottunk ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel karöltve tíz olyan helyszínt, amelyet földrajzilag és gyűjtőpontként is alkalmasnak tartottunk arra, hogy a Kárpátaljai KultúrKaraván helyszínei legyenek – magyarázta a miniszteri biztos. Hozzátette, a beregszászi művelődési házat (az egykori zsinagóga) életveszélyesnek nyilvánították, ezért bezárták, és sajnos az épület jövőjének a sorsa sokkal komplexebb kérdés, minthogy megoldják a KultúrKaraván programban, de reméli, hogy magyar állami segítséggel, a közeljövőben ebben a kérdésben is előrelépés történik.
– Két olyan művelődési ház azonban már van, amely az elmúlt évek magyar állami és helyi támogatásának köszönhetően alkalmasak arra, hogy előadásokat befogadjanak. Az egyik a tiszapéterfalvai, a másik pedig a salánki. A továbbiakban a téglási, bátyúi, verbőci, viski, derceni, técsői és nagydobronyi kultúrházban szeretnénk olyan feltételeket teremteni, amelyek megfelelnek majd magas színvonalú előadások befogadására. A teljes körű rekonstrukciók nagy része 2020-ban zajlanak majd, de nincs kizárva, hogy a munka 2021-re is átnyúlik – tudtuk meg dr. Grezsa Istvántól.
Vidnyánszky Attila nem vendégként mondott köszöntőt, hiszen, mint ahogy fogalmazott, ő hazajön.
– Nekem személyes ügyem is ez a program, és példaként elmondhatom, hogy a Nemzeti Színház évente 40-50 előadást ad külhoni területeken, kiemelten fontos Kárpátalja, ezért nekem megerősítésként jött ez a program, és kárpátaljaiként hálás vagyok Grezsa Istvánnak, hogy felvállalta ezt a nemes ügyet – mondta a színházigazgató. Visszaemlékezett a kezdetekre, miszerint már 20-25 évvel ezelőtt milyen rossz állapotban voltak a falvak kultúrházai, s azóta még rosszabbá váltak.
– A játszóhelyek száma tehát rohamosan csökkent, így a beregszászi színház lehetőségeinek száma is, ezért is óriási dolog, hogy a magyar állam az ügy mögé áll, mert a program kulturális célja a kárpátaljai színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, a színvonalas előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása a határon túli magyar kultúra ápolása érdekében. Nem beszélve arról, hogy
a helyi közösségnek lesz egy új otthona, és ez is egyfajta ott tartó erő – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila, hozzátéve, jövőre is nagyon sokszor fellép majd Kárpátalján a Nemzeti Színház, s remélhetőleg már felújított kultúrházakban.
Szamosi Szabolcs kifejtette, a zenén keresztül értéket próbálnak ide hozni, de mindenféleképpen ők is kapnak itt valamit. – Mi Magyarországon a legtöbb koncertet a gyerekeknek prezentáljuk, és nagy öröm számunkra, hogy ez a program nemcsak odahaza fejlődik, hanem eljöhetünk határon túlra is, ami a jövőben kiteljesedik. A Filharmónia Magyarország programjai december 5-6-án négy településen valósulnak meg – osztotta meg a jelenlévőkkel az igazgató.
A KultúrKaraván tulajdonképpen tehát vándorlás, amihez szükség van vándorbotra. A faragott botra az első szalagot Tiszapéterfalván kötötték, a másodikat Vidnyánszky Attila és Kacsur András kötötték rá fel. A sajtótájékoztatót követően a Kárpátaljai KultúrKaraván első beregszászi rendezvényére, a Nemzeti Színház János vitéz misszió című előadására került sor, melyet másnap Munkácson vittek közönség elé az ifjú színészek.
