Ifjabb Habda László festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás április 14-én Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály Galériájában. A járványügyi helyzetre való tekintettel a megnyitót szűk körben szervezték meg.
Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. április 16.
Ifjabb Habda László festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás április 14-én Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály Galériájában. A járványügyi helyzetre való tekintettel a megnyitót szűk körben szervezték meg.
A tárlatot Szilágyi Mátyás, a beregszászi magyar konzulátus főkonzulja nyitotta meg. Köszöntőjében a főkonzul elmondta, hogy ifjabb Habda László műveiben jelen vannak a kárpátaljai festészeti tradíciók, „ám ez nem feltétlen a hagyományhoz való kötöttséget, a hagyományok szolgai követését jelenti”. Kifejtette, hogy „művészetét a folyamatos kísérletezés és útkeresés jellemzi”, „képeivel új világot, új kozmoszt teremt”. Hozzátette, hogy a művész képei nem szokványosak, újszerűek a kárpátaljai közönségnek, emiatt „gondolkodásra kényszeríti a művészet mibenlétét, célját, fejlődési irányait illetően”, mivel képei nem a hagyományos kontextusban értelmezhetők.
Erfán Ferenc, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója kiemelte, hogy Habda László minden képének megvan a saját története, stílusa és metódusa, ami egy érzést ábrázol. „Nem arról van szó, hogy látok egy képet, egy tárgyat, hanem egy érzést látunk” – magyarázta.
Ifjabb Habda László elmondta, hogy a művészethez olyan hozzáállása van, ami szerint „ne úgy csináljuk, hogy kiöntünk valamit a vászonra, megfordítjuk, és valahogy megrendezzük”, hanem előbb megkeresi a témát, és a képein 50-70%-ban igyekszik az érzést átadni, éppen ezért önmagát informalistának titulálja. Kiemelte az értelem fontosságát a művészetben, amihez az olvasottság és a világ megfigyelése elengedhetetlen.
Arra a kérdésre, hogy van-e a művészeknek nagy álmuk, amit meg szeretnének festeni, azt válaszolta, hogy „mindenki Picasso akar lenni”, mert mindenki meg akarja mutatni, hogy mire képes, majd rájönnek, hogy „vissza kell menni a műterembe és keményen dolgozni”.
A kiállítás előzetes egyeztetéssel munkanapokon látogatható.
Ifjabb Habda László Ukrajna Érdemes Művésze, 1961-ben született művészcsaládba. Kerámia szakon végzett az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolában, ezután terelődött az érdeklődése a festészet felé. 1982-től 1996-ig az Ungvári Művészeti Alap munkatársa volt.
1983-tól jelennek meg képei megyei, később országos kiállításokon, első önálló tárlatát 1990-ben mutatta be Ungváron. Részt vett több nemzetközi szimpóziumon, kiállításai több országba is eljutottak. 2002-ben Boksay József – Erdélyi Béla Megyei Képző- és Iparművészeti Díjjal tüntették ki, 2009-ben pedig elnyerte az Ukrajna Érdemes Művésze címet.
Képein merész asszociációk jelennek meg élénk, vagy ezzel ellentétes, „megnyugtatóan egységes tónusok” által. 2008-tól festményein egyre gyakrabban megjelenő és uralkodó szín a fekete.
Hatással vannak rá a kárpátaljai festészeti hagyományok, a francia impresszionizmus, a XX. század főbb művészeti irányzatai, mint Szűcs Jenő fényképész, Wilhelm de Kooning, Miquel Barceló, Emil Schumacher, Antoni Tapies és Pierre Soulages művészete.
Idén a háború sújtotta Kárpátalján élő beteg, árva és otthonukat vesztett gyermekeket támogatja a Jónak lenni jó, a magyar közmédia karitatív kampánya a KEGYES-t, a Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése Jótékonysági Alapítványt segíti.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából irodalmi-műveltségi vetélkedőt szervezett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagydobronyi Alapszervezete és a Nagydobronyi Líceum. A rendezvény a Bethlen Gábor Alap, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, valamint a KMKS...
Tizenöt éves a Csüllő Néptáncegyüttes, tízéves az Ung-vidéki Csipkés népi zenekar – kettős jubileum, amely jó alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és végiggondoljuk, honnan hova jutott két kis közösség, amely a magyar néptánc és népzene ügyét szolgálja. A történetről Botos Boglárka táncokta...
A „Kulturális Platform” civil szervezet építészek és kutatók közreműködésével interaktív térképet készített a Kárpátalján elpusztult vagy eltűnt fatemplomokról és kőtemplomokról, hogy megőrizzék a térség szakrális örökségének emlékét.