fontos szerepet tulajdonítva annak, hogy megerősítsük az államnyelv, az ukrán nyelv státusát mint az ukrán nép nemzeti sajátsága egyik legfontosabb tényezőjét, mely nemzeti és állami szuverenitásának garanciája;
abból indulva ki, hogy a kölcsönös szellemi megértésnek, a kölcsönös kulturális gazdagodásnak és a társadalmi konszolidációnak csakis minden nemzeti nyelv szabad fejlődése és egyenjogúsága, magas fokú kultúrája lehet az alapja;
e törvényben Ukrajnában meghatározásra kerülnek az állami nyelvpolitika alapjai.
I. Fejezet Általános rendelkezések
1. cikk. A szakkifejezések értelmezése
A jelen Törvényben alkalmazott szakkifejezéseket a következőképpen kell értelmezni:
államnyelv – jogszabály által megerősített nyelv, melynek alkalmazása kötelező az államirányítás és ügyintézés szerveinél, az intézményekben és szervezetekben, a vállalatoknál, az állami oktatási, tudományos, kulturális intézményekben, a hírközlésben, a kapcsolattartás szférájában, az informatikában stb.;
nyelvcsoport – Ukrajnában élő személyek csoportja, melynek közös anyanyelve van;
nyelvi kisebbség – Ukrajnában élő személyek csoportja, melynek olyan közös anyanyelve van, ami eltér az államnyelvtől, és lélekszámát tekintve kisebb, mint az állam többi lakosának száma;
regionális nyelvcsoport – személyek egy bizonyos régióban, földrajzi körzetben (lakott településen) élő csoportja, melynek közös anyanyelve van;
régió – külön önkormányzattal rendelkező közigazgatási-territoriális egység, mely lehet a Krím Autonóm Köztársaság, megye, járás, város, nagyközség, falu;
regionális vagy kisebbségi nyelv – az a nyelv, amelyet hagyományosan használnak az állam egy bizonyos területén – földrajzi körzetében az adott állam polgárai, akik olyan csoportot alkotnak, amely szám szerint kisebb, mint az adott állam többi lakossága;
és/vagy különbözik az adott állam hivatalos nyelvétől (nyelveitől);
terület – földrajzi körzet, amelyen használatos a regionális nyelv – Ukrajna egy vagy több közigazgatási-territoriális egységének területe (a Krím Autonóm Köztársaság, megye, járás, város, nagyközség, falu), ahol a regionális nyelv olyan számú személy kommunikációs eszköze, mely igazolja a jelen törvényben előirányzott különböző védelmi és ösztönző intézkedések megvalósítását;
anyanyelv – az első, a személy által kora gyermekkorban elsajátított nyelv;
a nemzeti kisebbségek nyelve – közös etnikai származás alapján összetartozó kisebbségek nyelve.
2. cikk. Az állami nyelvpolitika feladatai
Az állami nyelvpolitika feladatai közé tartozik Ukrajnában a társadalmi viszonyok szabályozása az ukrán mint államnyelv, valamint a regionális nyelvek vagy a kisebbségi nyelvek sokoldalú fejlődését illetően, továbbá más, az ország lakossága által használt nyelvek használatának szabályozása az állami, a gazdasági, a politikai és a polgári életben, az emberek és népek közötti politikai kapcsolattartásban, a polgárok jogainak védelme ebben a szférában, feladata úgyszintén az emberek nemzeti önérzetének, nyelvének és kultúrájának tiszteletben tartására, és az ukrán társadalom egységének a megerősítésére való nevelés.
3. cikk. A nyelvi önmeghatározás joga
1. Minden embernek joga van szabadon meghatározni, mely nyelvet tartja anyanyelvének, megválasztani a kapcsolattartás nyelvét, valamint két- vagy többnyelvűnek tartani magát és erősíteni saját nyelvi elkötelezettségét.
2. Mindenki, etnikai származásától, nemzeti-kulturális önmeghatározásától, lakhelyétől, vallási meggyőződésétől függetlenül jogosult szabadon használni bármilyen nyelvet a társadalmi és a magánéletben, tanulni és művelni bármilyen nyelvet.
4. cikk. Ukrajna nyelvekről szóló jogszabályai
1. Ukrajnában a nyelvről szóló jogszabályainak összessége Ukrajna Alkotmányából, a Nemzetiségek jogainak deklarációjából, jelen törvényből, a „Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásáról”, „A nemzeti kisebbségekről” szóló törvényekből, „Az Európai Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezménye ratifikálásáról” szóló és más ukrán törvényekből áll, valamint azokból az Ukrajna Legfelső Tanácsa által kötelező érvényűként jóváhagyott nemzetközi egyezményekből, amelyek a nyelvhasználatot szabályozzák.
Az állami nyelvpolitika alapjait Ukrajna Alkotmánya határozza meg, a nyelvek alkalmazását Ukrajnában pedig kizárólag e törvény, melynek normáira épül a többi jogszabály, mely megszabja a nyelvek használatának sajátosságait a társadalmi élet különböző szféráiban.
2. Amennyiben Ukrajna hatályos nemzetközi szerződésében, melyet Ukrajna Legfelső Tanácsa kötelező érvényűként jóváhagyott, más szabályokat állapítottak meg, mint azok, melyeket Ukrajna nyelvek használatával kapcsolatos jogszabályai előírnak, akkor azokat a normákat kell alkalmazni, amelyek rendelkezései az emberi jogokra való tekintettel kedvezőbbek.
5. cikk. Az állami nyelvpolitika céljai és elvei
1. Az állami nyelvpolitika Ukrajnában az ukrán nyelv államnyelvként való elismerésén és sokoldalú fejlesztésén, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek és más nyelvek szabad fejlődésének garantálásán, úgyszintén minden ember számára a nyelvi önmeghatározás és a nyelvi azonosulás jogán alapszik.
2. Az állami nyelvpolitika megvalósítása során Ukrajna a következő célokat és elveket tartja szem előtt:
1) minden nyelvnek, melyet hagyományosan használnak az állam határain belül vagy annak egy bizonyos területén, nemzeti örökségként való elismerése, nyelvi sajátságok szerinti előjogok vagy korlátozások megengedhetetlensége;
2) az ukrán, mint államnyelv sokoldalú fejlődésének és funkcionálásának biztosítása a társadalmi élet minden szférájában az állam egész területén, a regionális vagy kisebbségi nyelvek párhuzamos alkalmazása feltételeinek biztosítása azokon a területeken és azokban az esetekben, ahol ez indokolt;
3) a regionális vagy a kisebbségi nyelvek szóbeli és írásbeli alkalmazásának elősegítése az oktatásban, a tömegtájékoztatási eszközökben, és alkalmazásuk lehetőségének megteremtése az államhatalmi szervek és a helyi önkormányzatok tevékenységében, a bírósági eljárásokban, a gazdasági és a szociális tevékenységben, kulturális rendezvények lebonyolításában és a társadalmi élet egyéb szféráiban, azon földrajzi körzetek határain belül, amelyekben az ilyen nyelvek használatban vannak, e nyelvek helyzetének figyelembevételével;
4) a különböző nyelvi csoportok közötti kulturális kapcsolatok fenntartása és fejlesztése;
5) az ukrán nyelvnek, mint államnyelvnek, a regionális vagy a kisebbségi nyelveknek, más nyelveknek oktatása és tanulása megfelelő formáinak és eszközeinek biztosítása, figyelemmel mindegyik nyelv helyzetére, a megfelelő szintű oktatás biztosítása állami és önkormányzati tanintézetekben;
6) tudományos kutatások ösztönzése a nyelvpolitika szférájában;
7) nemzetközi cserekapcsolatok fejlesztése e törvény hatálya alá tartozó kérdésekben, a két, illetve több államban használatban lévő nyelveket illetően;
8) a regionális vagy a kisebbségi nyelv földrajzi körzetének tiszteletben tartása annak érdekében, hogy a fennálló vagy később létesítendő közigazgatási felosztás ne képezze e regionális vagy kisebbségi nyelv támogatásának akadályát;
9) a soknyelvűség elvének alkalmazása, mely szerint a társadalomban minden személy szabadon beszél több nyelvet annak a szituációnak ellentételezéseképp, amikor egyes nyelvi csoportok csak saját nyelvüket beszélik.
3. Az állam segíti a többnyelvűség fejlődését, a nemzetközi kapcsolattartás nyelveinek elsajátítását, mindenekelőtt azokét, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az UNESCO-nak és más nemzetközi szervezeteknek a hivatalos nyelve.
6. cikk. Ukrajna államnyelve
1. Ukrajna államnyelve az ukrán nyelv.
2. Az ukrán nyelv, mint államnyelv, kötelezően alkalmazandó Ukrajna egész területén a törvényhozó szervek, a végrehajtó és bírói hatalom hatásköreinek megvalósításakor, a nemzetközi szerződésekben és az oktatási intézményekben az oktatási folyamatban, a jelen törvény megszabta keretekben és rendben. Az állam elősegíti az államnyelv alkalmazását a tömegkommunikációs eszközök, a tudomány és a kultúra, valamint a társadalmi élet egyéb területein.
3. Az államnyelv használatának kötelezővé tétele vagy használatának elősegítése a társadalmi élet egyik vagy másik területén nem értelmezhető a regionális vagy kisebbségi nyelv alkalmazásának tiltásaként vagy használati jogának lekicsinyléseként a megfelelő szférában az adott földrajzi körzet területén.
4. Az ukrán nyelv normái az ukrán nyelv szótáraiban és a helyesírási szabályaiban kerülnek meghatározásra. Az ukrán nyelv szótárainak és az ukrán nyelv alkalmazása során általánosan kötelező érvényű helyesírási tanácsadók jóváhagyásának rendjét, valamint ezek hivatalos kiadásának rendjét Ukrajna kormánya határozza meg. Az állam segíti az ukrán nyelv normatív formájának alkalmazását a tömegkommunikációs eszközökben és egyéb nyilvános területeken.
5. Jelen törvény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető, mint olyan, mely az államnyelv használati területének szűkítésére irányul.
7. cikk. Ukrajna regionális nyelvei vagy kisebbségi nyelvei
1. Jelen törvény 5. cikkében kifejtett nyelvpolitikai elvek Ukrajna határain belül használatban lévő minden regionális nyelvre vagy kisebbségi nyelvre vonatkoznak.
2. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szövegértelmezése szerint Ukrajna regionális nyelveihez vagy kisebbségi nyelveihez – amelyek esetében alkalmazandók a regionális vagy kisebbségi nyelvre vonatkozó jelen törvény intézkedései – a következő nyelvek tartoznak: az orosz, a belarusz, a bolgár, az örmény, a gagauz, a jiddis, a krími tatár, a moldáv, a német, az újgörög, a lengyel, a roma, a román, a szlovák, a magyar, a ruszin, a karaim, a krimcsak.
3. Minden, e cikk második pontjában kijelölt nyelvvel kapcsolatos, a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatára jelen törvényben előírt intézkedés alkalmazásra kerül abban az esetben, amikor a regionális nyelvet beszélő személyek száma, akik az adott területen élnek, a lakosság 10 százalékát vagy ennél többet teszi ki.
Egyes esetekben, a helyi tanácsok határozata alapján, a konkrét helyzet figyelembevételével, ezek az intézkedések alkalmazhatóak olyan helyzetekben is, amikor a regionális nyelvi csoport nem éri el az adott földrajzi körzet lakosságának10 százalékát.
A regionális vagy kisebbségi nyelv alkalmazására vonatkozó intézkedések megtételének kezdeményezésére jogosultak annak a földrajzi körzetnek a lakosai is, amelynek területén az adott nyelvet használják.
Abban az esetben, ha az adott terület lakosai több mint 10 százalékának aláírását összegyűjtötték, a helyi tanács köteles az aláírások kézhezvételétől számított 30 napon belül megfelelő határozatot elfogadni. A helyi tanács ez irányú cselekedete vagy tétlensége közigazgatási bírósági eljárás útján támadható.
A kezdeményező csoportok létrehozásának és a kérdőívek összeállításának rendjét ilyen esetben a népszavazásokról szóló jogszabályok határozzák meg.
4. A regionális nyelvcsoport létszámát egy bizonyos területen az országos népszámlálási adatok alapján állapítják meg közigazgatási-territoriális egységek (a Krím Autonóm Köztársaság, a megyék, a járások, a városok, a nagyközségek, a falvak) keresztmetszete szerint.
5. Az országos népszámlálás levezetésekor a természetes személyek konkrét nyelvi csoporthoz való tartozásának kiderítésére a kérdőívben helyt kell kapnia a nyelvre vonatkozó kérdésnek, mely azonosítja a személy anyanyelvét, azaz egyik vagy másik nyelvcsoporthoz való tartozását.
6. A regionális vagy kisebbségi nyelvet (nyelveket), mely megfelel a jelen cikk harmadik bekezdése feltételeinek, Ukrajna adott földrajzi körzetében munkájuk során alkalmazzák az államhatalom helyi szervei, a Krím Autonóm Köztársaság szervei és a helyi önkormányzati szervek, használják és oktatják az állami és önkormányzati tanintézetekben, valamint a társadalmi élet egyéb területein is, a jelen törvény megszabta keretekben és rendben.
7. Annak a földrajzi körzetnek a határain belül, melyre a regionális vagy kisebbségi nyelv kiterjed, amennyiben e terület megfelel jelen cikk harmadik bekezdésében foglalt feltételeknek, a regionális vagy a nemzeti kisebbségi nyelv e törvényben megfogalmazott fejlesztésére, használatára és védelmére vonatkozó intézkedések kötelezőek a helyi államhatalmi szervekre, a helyi önkormányzati szervekre, a polgárok egyesületeire, az intézményekre, szervezetekre, vállalatokra, ezek tisztségviselőire és hivatali beosztottjaira, valamint a polgárokra – a vállalkozói tevékenység alanyaira és a természetes személyekre vonatkozóan.
8. A jelen törvény megszabta rendben, a regionális nyelv a saját területének – földrajzi körzetének határain kívül is szabadon alkalmazható.
9. A jelen törvény egyetlen, a regionális vagy kisebbségi nyelvek fejlődésére, használatára és védelmére vonatkozó rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az gátat szab az államnyelv használatának.
8. cikk. Az ember és a polgár nyelvi jogainak és szabadságainak védelme
1. Az államnyelv, regionális nyelvek vagy a kisebbségi nyelvek nyilvános lebecsülése vagy becsmérlése, szándékos eltorzítása a hivatalos dokumentumokban és szövegekben, ami alkalmazásuk gátlásához és korlátozásához vezet, az emberi jogok megsértése, valamint nyelvi alapon ellenségeskedés szítása az Ukrán Büntető Törvénykönyv 161. cikkelye szerinti felelősségre vonást von maga után.
2. Mindenkinek jogában áll minden, a törvény által nem tiltott eszközzel saját nyelvi jogait és szabadságait a támadásoktól és a törvénysértési kísérletektől megvédeni.
3. Mindenki számára biztosított a jog arra, hogy a megfelelő állami és bírósági intézményekben megvédje saját nyelvhasználati jogait és törvényes érdekeit, gyermekei nyelvhasználati jogait és törvényes érdekeit, megfellebbezze a bírósági ítéleteket, panaszt emeljen azon állami hatóságok és önkormányzati szervek, a tisztségviselők és hivatali beosztottak, jogi vagy természetes személyek cselekedetei vagy tétlensége ellen, akik megsértették az ember és a polgár nyelvi jogait és nyelvi szabadságát.
4. Mindenkinek joga van nyelvi joga és szabadsága védelméért Ukrajna Legfelső Tanácsa emberi jogi biztosához fordulni.
5. Mindenkinek joga van az összes nemzeti jogvédelmi forma és eszköz felhasználását követően nyelvi joga és szabadsága védelme érdekében a megfelelő nemzetközi bírósági intézményekhez vagy azokhoz a megfelelő nemzetközi szervezetek szerveihez fordulni, amelyeknek Ukrajna tagja, illetve részvevője.
II. Fejezet. Az államhatalmi szervek, a helyi önkormányzati szervek, a bírósági ügyintézés, a gazdasági és szociális tevékenység ügyviteli nyelve
9. cikk. Ukrajna Legfelső Tanácsa ülései vezetésének nyelve
1. Ukrajna Legfelső Tanácsa, annak bizottságai és állandó bizottságai üléseit államnyelven vezetik. A felszólaló más nyelven is beszélhet. Szükség esetén, felszólalásának államnyelvre való fordításáról a Legfelső Tanács apparátusa gondoskodik.
2. A törvénytervezeteket és más normaértékű jogszabályokat Ukrajna Legfelső Tanácsához megvitatás céljából államnyelven nyújtják be.
10. cikk. Az állami szervek és helyi önkormányzati szervek rendeleteinek nyelve
1. A legfelső állami szervek rendeleteit államnyelven fogadják el és hivatalosan ukrán, orosz és más regionális vagy kisebbségi nyelveken hirdetik ki.
2. A helyi állami szervek és a helyi önkormányzati szervek rendeleteit államnyelven fogadják el és hirdetik ki. A földrajzi körzet határain belül, melyre a regionális nyelv vagy kisebbségi nyelv (nyelvek) kiterjed, amely megfelel jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek, a helyi államhatalmi és önkormányzati szervek rendeleteiket államnyelven vagy az adott regionális vagy kisebbségi nyelven (nyelveken) fogadják el és hivatalosan ezeken a nyelveken hirdetik ki.
11. cikk. Az állami szervek és helyi önkormányzati szervek munkanyelve, ügyintézésének és okmányainak nyelve
1. Az állami szervek és helyi önkormányzati szervek alapvető munkanyelve, ügyintézésének és okmányainak nyelve az államnyelv. A földrajzi körzet határain belül, melyre a regionális nyelv vagy kisebbségi nyelv (nyelvek) kiterjed, amely megfelel jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése követelményeinek, a helyi államhatalmi és önkormányzati szervek munkájában, ügyintézésében és okmányaiban alkalmazható regionális nyelv (nyelvek). E szervek, a felsőbb szintű állami szervekkel való levelezésükben használhatják az adott regionális nyelvet (nyelveket).
2. Az állam garantálja, hogy az állami és az önkormányzati szervekhez forduló személyek az igényelt szolgáltatást államnyelven kapják meg, azon földrajzi körzetek határain belül, amelyek megfelelnek jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek, e regionális nyelven (nyelveken) is. E garancia biztosításának szükségességét figyelembe kell venni a hivatali személyzet kiválasztásában is.
3. A tisztségviselők és a hivatali személyek kötelesek ismerni az államnyelvet, kommunikálni rajta a látogatókkal azoknak a földrajzi körzeteknek a határain belül, melyek megfelelnek jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek, a regionális nyelven (nyelveken) beszélő látogatókkal pedig ezen a regionális nyelven (nyelveken). A regionális nyelven (nyelveken) beszélő személyek számára biztosított az a jog, hogy szóbeli és írásbeli kérelmeiket regionális nyelven (nyelveken) nyújtsák be és ezen a nyelven kapják meg a választ is.
4. Azoknak a konferenciáknak, gyűléseknek és egyéb hivatalos összejöveteleknek nyelve, melyeket az államhatalmi és helyi önkormányzati szervek tartanak – az államnyelv. Ezek munkájában más nyelvek is használhatóak. Azoknak a földrajzi körzeteknek a határain belül, amelyekre a jelen törvény 7. cikke harmadik bekezdése feltételeinek meg¬felelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, a konferenciák, gyűlések és egyéb hivatalos összejövetelek munkájában használható az adott regionális nyelv (nyelvek) is. Szükség esetén biztosítják a megfelelő tolmácsolást.
5. A hivatalos hirdetmények és értesítések nyelve az államnyelv. Azoknak a földrajzi körzeteknek a határain belül, amelyekre a jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, a helyi tanácsok határozata alapján ezeket a szövegeket közzétehetik regionális nyelvre (nyelvekre) vagy orosz nyelvre lefordítva.
6. Az állami és a helyi önkormányzati szervek, az állampolgárok egyesületeinek, a vállalatoknak, az intézményeknek és szervezeteknek a megnevezése, körbélyegzőjük, szögletes bélyegzőjük szövege, fejléces űrlapjuk és cégtáblájuk szövege államnyelven kivitelezendő. Azoknak a területeknek a határain belül, amelyekre a jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, a helyi tanács határozata alapján, a regionális nyelv állapotának figyelembevételével, a nevezett megnevezések és feliratok államnyelven és regionális nyelven (nyelveken) is kivitelezhetőek.
12. cikk. A választások és népszavazások okmányainak nyelve
1. Ukrajna elnökének, Ukrajna népképviselőinek, a Krím Autonóm Köztársaság Legfelső Tanácsa képviselőinek, a helyi önkormányzat képviselőinek és tisztségviselőinek választásáról szóló okmányok, az országos és a helyi népszavazások dokumentációi államnyelven készülnek. Azoknak a földrajzi körzeteknek a határain belül, amelyekre a jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, a Krím Autonóm Köztársaság Legfelső Tanácsa képviselőinek, a helyi önkormányzat képviselőinek és tisztségviselőinek választásáról szóló dokumentációi a territoriális választási bizottság határozatára e regionális nyelven (nyelveken) is elkészíthetők.
2. A szavazólapokat államnyelven nyomtatják. Azoknak a földrajzi körzeteknek a határain belül, amelyekre a jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, a Krím Autonóm Köztársaság Legfelső Tanácsa képviselőinek, a helyi önkormányzatok képviselőinek és tisztségviselőinek választásán, a szavazólapokat, a territoriális választási bizottság határozatára, a megfelelő regionális nyelven (nyelveken) is megszövegezhetik.
3. Az országos vagy helyi népszavazás szavazólapját államnyelven nyomtatják. Azoknak a földrajzi körzeteknek a határain belül, amelyekre a jelen törvény 8. cikk harmadik bekezdése feltételeinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, az országos vagy helyi népszavazás szavazólapján, a helyi tanács határozatára, az államnyelvű szöveg mellett az adott regionális nyelve való fordítás is elhelyezésre kerül.
4. Ukrajna elnökének tisztségére, Ukrajna népképviselőjének, a Krím Autonóm Köztársaság Legfelső Tanácsa képviselőjének, a pártok helyi önkormányzati képviselőjének és tisztségviselőjének jelölt személyek információs plakátjait államnyelven nyomtatják. A választási eljárás alanyának kérelmére az államnyelvű szöveg mellett elhelyezésre kerül e szöveg regionális nyelvű fordítása is.
5. A választási eljárás alanyainak: a jelöltnek, a politikai pártnak, illetve annak helyi szervezetének belátása szerint, a választási kampány agitációs anyagai államnyelven vagy regionális nyelven készülnek.
13. cikk. A személyazonosságot vagy a személyről adatokat igazoló okmányok nyelve
1. Ukrajna állampolgárának személyazonossági igazolványa vagy az ezt helyettesítő okmány és a tulajdonosáról szóló benne foglalt adatok államnyelven kivitelezendők, mellette pedig, az állampolgár választása szerint, Ukrajna valamely regionális vagy kisebbségi nyelvén. E rendelkezés hatálya kiterjed az egyéb, az ukrán állampolgár személyazonosságát igazoló hivatalos okmányokra vagy a személyről adatokat igazoló okmányokra is (az anyakönyvi kivonatokra és az anyakönyvi hivatal által kiadott okmányokra, a végzettséget igazoló okmányra, a munkakönyvre, a katonakönyvre és az egyéb hivatalos dokumentumokra), valamint a külföldiek vagy hontalanok személyazonosságát igazoló okmányokra, ha azt a személy írásban kéri.
2. A végzettséget igazoló okmány, ha azt regionális oktatási nyelvű tanintézet adta ki, a személyek kérelmére két nyelven kerül kiállításra: államnyelven és mellette az adott regionális nyelven.
14. cikk. A bírósági eljárás nyelve
1. Ukrajnában a polgári, a gazdasági, a közigazgatási és a bűnügyi bírósági eljárások nyelve az államnyelv. Azoknak a földrajzi körzeteknek a határain belül, melyekre a jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltéte¬leinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, a felek megegyezése szerint regionális nyelven (nyelveken) is lefolytathatják a bíróságok az eljárást.
2. A hivatásos bírónak ismernie kell az államnyelvet. Azoknak a területeknek a határain belül, amelyekre a jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, az állam biztosítja annak lehetőségét, hogy a bírósági eljárást e regionális nyelven (nyelveken) folytassák le. E garancia biztosításának szükségességét számításba kell venni a bírósági dolgozók kiválasztásánál.
3. Az ügyben részt vevő felek a bíróságnak a peres dokumentumokat és a bizonyítékokat államnyelven nyújtják be. Azoknak a területeknek a határain belül, melyekre a jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, a peres dokumentumokat és a bizonyítékokat az adott regionális nyelven is benyújthatják írásban, szükség esetén államnyelvre való fordításban is, miközben a bírósági ügy feleit ez esetben pótlólagos költségek nem terhelhetik.
4. Az ügy tárgyalásában részt vevő személyeknek a bíróságon biztosított annak joga, hogy a szóbeli eljárási cselekményeket (nyilatkozatot, tanúvallomást tegyenek, kérelmet nyújtsanak be, panaszt emeljenek, kérdéseket tegyenek fel stb.) anyanyelvükön vagy más, általuk ismert nyelven végezzék tolmács segítségével az eljárási jogszabályok megszabta rendben. Azoknak a földrajzi körzeteknek a határain belül, melyekre a jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, e személyek részére a regionális vagy kisebbségi nyelvről (nyelvekről) való tolmácsolás, amennyiben ez szükséges, pótlólagos költség nélkül történik.
5. A nyomozati anyagok és a bírósági eljárás dokumentumainak nyelve az államnyelv.
6. A nyomozati és bírósági anyagot az eljárási jogszabályoknak megfelelő módon az ügy résztvevőinek (a bűnvádi eljárásban megvádolt személynek) államnyelven vagy a résztvevők anyanyelvére vagy más, általuk ismert nyelvre lefordítva adják át.
15. cikk. A nyomozati szakasz, a vallomások és az ügyészi felügyelet nyelve
1. A nyomozati szakasz, a vallomások és az ügyészi felügyelet munkanyelve és a keletkezett iratok nyelve Ukrajnában az államnyelv. Az államnyelv mellett a nyomozati szakasz, a vallomások és az ügyészi felügyelet folyhat regionális nyelven vagy Ukrajna kisebbségeinek nyelvén is, esetleg más nyelven. Minden személy jogosult arra, hogy haladéktalanul tudassák vele letartóztatásának vagy fogvatartásának okait, az ellene felhozott vádak természetét és a vádemelés okait az általa beszélt nyelven ismertessék vele, valamint arra, hogy e nyelv segítségével védekezzék, szükség esetén tolmács térítésmentes segítségével.
16. cikk. A közjegyzői ügyintézés nyelve
A közjegyzői ügyintézés nyelve Ukrajnában az államnyelv. Ha az egyén, aki közjegyzőhöz fordul ügyintézés végett, nem ismeri az államnyelvet, kérelmére az okiratok szövegét a közjegyző vagy a tolmács lefordítja az általa ismert nyelvre.
17. cikk. A jogsegély nyelve
Az ügyvéd a természetes és jogi személyeknek államnyelven vagy más, az ügyfél által elfogadott nyelven nyújt jogsegélyt.
18. cikk. A gazdasági és a szociális tevékenység nyelve
1. Az állami vállalatok, intézmények és szervezetek alapnyelve a gazdasági és szociális tevékenységük folyamán az államnyelv, valamint szabadon alkalmazhatják az oroszt és más regionális vagy kisebbségi nyelvet.
2. A polgárok egyesületei, a magánvállalatok, intézmények és szervezetek, a polgárok – vállalkozói tevékenység alanyai és természetes személyek gazdasági és szociális tevékenységükben szabadon alkalmazhatják az államnyelvet, a regionális nyelveket vagy kisebbségi nyelveket, úgyszintén más nyelveket.
3. A vállalatok, intézmények és szervezetek belső szabályaiban, tekintet nélkül tulajdonjogi formájukra, tilos bármilyen olyan rendelkezés elfogadása, mely kizárná vagy korlátozná az államnyelv, az orosz vagy más regionális, vagy kisebbségi nyelv alkalmazását a munkatársak közötti kommunikációban. A vállalatok munkája során más nyelveket is alkalmazhatnak.
19. cikk. Ukrajna nemzetközi szerződéseinek nyelve
Ukrajna nemzetközi szerződéseinek, a vállalatok, intézmények és szervezetek más államok vállalataival, intézményeivel és szervezeteivel kötött egyezményeinek nyelve az államnyelv és a másik fél (felek) nyelve, feltéve, hogy maga a nemzetközi szerződés nem ír elő egyebet.
III. Fejezet. Az oktatás, a tudomány, az informatika és a kultúra nyelve
20. cikk. Az oktatás nyelve
1. Az oktatás nyelvének szabad megválasztása az állampolgárok e törvény kereteiben realizálódó elidegeníthetetlen joga az államnyelv kötelező, oly mértékű elsajátítása mellett, amely elegendő az ukrán társadalomba való integrálódáshoz.
2. Ukrajna állampolgárai számára szavatolt az állam- és a regionális vagy kisebbségi nyelvű oktatás. Ezt a jogot az iskola előtti gyermeknevelő intézmények, az általános középiskolák, az iskolán kívüli, a szakmai-műszaki, valamint a felsőfokú állami, illetve önkormányzati/magán, ukrán, illetve más oktatási nyelvű, tanintézmények hálózatán keresztül biztosítják, melyeket a polgárok igénye szerint hoznak létre Ukrajnának az oktatásról szóló jogszabályainak megfelelően.
3. A polgárok igényelte oktatási nyelvet kötelező hatállyal jelölik ki az oktatás nyelvére vonatkozó benyújtott kérelmek alapján, melyeket a tanulók (kiskorúak esetében a szülők vagy az őket helyettesítő személyek), a diákok nyújtanak be felvételkor az állami vagy az önkormányzati/magán tanintézetekbe, valamint, ha ez szükséges, az oktatási folyamat bármely szakaszában.
4. Abban az esetben, mikor Ukrajnának az oktatásról szóló jogszabályainak megfelelő rendben elegendő számú vonatkozó kérvény gyűlt össze a tanulóktól (kiskorúak esetében a szülőktől vagy az őket helyettesítő személyektől), diákoktól az oktatás nyelvét illetően, az állami és az önkormányzati/magán tanintézetekben a megszabott rendben külön osztályokat, csoportokat szerveznek, melyekben az intézmény oktatási nyelvétől eltérő nyelven folyik az oktatás.
5. A kis számú nyelvi csoportok támogatása céljából, a törvény megszabta rendben, megállapításra kerülnek az alacsony létszámú iskolák, osztályok, csoportok létrehozásának normatívái, és biztosítják ezen intézmények működési feltételeit.
6. A bármilyen szintű magán oktatási intézményekben az oktatás nyelvét az adott tanintézmény alapítója (alapítói) jelöli ki.
7. Minden általános középfokú tanintézetben biztosítják az államnyelv és egy regionális vagy kisebbségi nyelv oktatását. A regionális vagy kisebbségi nyelv oktatásának mértékét a helyi tanácsok szabják meg az oktatásról szóló jogszabályoknak megfelelően az adott nyelvnek, az adott földrajzi körzetben való elterjedtségének figyelembevételével.
8. A regionális oktatási nyelvű állami és az önkormányzati/magán tanintézetekben a tantárgyakat regionális nyelven oktatják (kivéve az ukrán nyelvet és irodalmat, melyek oktatása ukrán nyelven folyik).
9. A tudás minőségének külső értékelése céljából létrehozott tesztek államnyelven készülnek. A személy kérelmére e teszteket regionális vagy kisebbségi nyelvre lefordítva alkalmazzák (kivéve az ukrán nyelv és irodalom teszteket).
10. Az elbeszélgetés és az ellenőrzés egyéb formái, ha a felvételi az adott tanintézetbe feltételül szab ilyeneket, ukrán nyelven vagy az adott tanintézet oktatási nyelvén folynak a felvételiző választása szerint.
11. Az állam biztosítja a pedagógusok felkészítését a regionális vagy kisebbségi oktatási nyelvű tanintézetekbe és módszertanilag is ellátja az ilyen felkészítést.
12. A tanintézetek létrehozhatnak olyan osztályokat, csoportokat is, melyekben idegen nyelven folyik az oktatás.
21. cikk. A tudomány nyelve
A tudományos tevékenység területén Ukrajna polgárai számára garantált az államnyelv, a regionális vagy kisebbségi nyelvek, más nyelvek szabad használatának joga. Az állam elősegíti megfelelő nyelvi infrastruktúra létrehozását, amely magában foglalja annak lehetőségét, hogy a tudományos tevékenységben alkalmazni lehessen az államnyelvet, a regionális vagy kisebbségi nyelveket, valamint más nyelveket, ideértve az idegen nyelveket is, azt, hogy lehessen tudományos irodalmat olvasni ezeken a nyelveken, lehessen tudományos rendezvényeket tartani, tudományos kutatómunkák eredményeit publikálni, kiadványokat megjelentetni, és más hasonló tevékenységet folytatni. A tudományos kutatómunkák eredményeit államnyelven, regionális vagy kisebbségi nyelven, esetleg más nyelven adják közre a munkát végzők választása szerint.
Az államnyelven megjelenő tudományos folyóiratokban a tudományos eredmények egyes tételeit regionális vagy kisebbségi nyelveken, illetve más nyelveken kell megjeleníteni. A regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy más nyelveken megjelenő folyóiratokban az alapvető tudományos eredmények összefoglalását államnyelven kell megjeleníteni.
22. cikk. Az informatika nyelve
1. Ukrajnában az informatika alapvető nyelvei az ukrán, az orosz és az angol.
Az állami szervek és az önkormányzatok szervei, az állami vállalatok, intézmények és szervezetek által alkalmazott számítógépes rendszerek és ezek programellátottságának biztosítania kell ukrán nyelvű, orosz nyelvű és angol nyelvű szövegek feldolgozásának lehetőségét. Az állami számítógépes rendszerekben és programellátottságukban szabadon alkalmazhatók más nyelvek is.
2. A magán számítógépes rendszerek és programellátottságuk nyelvét e rendszerek tulajdonosai határozzák meg.
23. cikk. A kultúra nyelve
1. Az állam, hangsúlyozva a kultúrák közötti dialógus és a többnyelvűség fontosságát, gondoskodik a kulturális élet ukrán nyelvű formáinak a fejlődéséről, garantálja a regionális vagy kisebbségi nyelvek szabad használatát a kulturális életben, azt, hogy nem avatkozik be a kulturális szféra szereplőinek alkotó tevékenységébe és biztosítja minden nyelvcsoport jogainak és kulturális érdekeinek megvalósítását Ukrajnában.
2. A célból, hogy Ukrajna polgárai széles körben megismerhessék a világ más népeinek kulturális értékeit, Ukrajnában biztosítva van a szépirodalom, a politikai, a tudományos és egyéb irodalom ukrán nyelvű, regionális vagy kisebbségi nyelvű, valamint más nyelvű fordítása és kiadása.
3. A koncertek és más kulturális rendezvények, melyeket különböző nyelvcsoportokhoz tartozó személyek tartanak, a külföldi művészek fellépéseinek hirdetése, felkonferálása, a rendezvény szervezőinek választása szerint, államnyelven, regionális vagy kisebbségi nyelveken, esetleg más nyelveken történhet.
4. A filmszínházakban való vetítés, nyilvános kereskedelmi forgalomba hozás, illetve házi videó céljából külföldi filmekről másolatok, a terjesztők és bérbeadók megrendelése szerint, eredeti nyelven vagy államnyelven, regionális vagy kisebbségi nyelveken, hangaláfestéssel vagy szinkronnal, vagy feliratozva, a fogyasztók nyelvi szükségleteit figyelembe véve készülnek.
IV. Fejezet. Az információ és a hírközlés nyelve
24. cikk. A tömegkommunikációs eszközök és a kiadók nyelve
1. Mindenki számára biztosított a tömegkommunikációs eszközök információs termékeihez bármilyen nyelven való hozzáférés joga. A tömegkommunikációs eszközök függetlensége és önállósága elvének figyelembevételével ezt a jogot úgy biztosítják, hogy megteremtik a feltételeket a többnyelvű műsorszóráshoz és a nyelv szabad megválasztásához. Az állam elősegíti az audio- és az audiovizuális alkotások, a nyomtatott kiadványok kiadását államnyelven, regionális vagy kisebbségi nyelveken.
2. Az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek működéséről szóló hivatalos információkat államnyelven közlik, azoknak a földrajzi körzeteknek a határain belül, melyekre a jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, ezen a regionális nyelven (nyelveken) is közzéteszik. Nem államnyelven történő hivatalos információ terjesztése esetén, a terjesztő köteles biztosítani ezen információnak a terjesztési nyelvről államnyelvre való autentikus fordítását.
3. Ukrajna rádió- és televízió szervezetei saját belátásuk szerint műsorszórásukat végezhetik államnyelven, regionális vagy kisebbségi nyelveken, a nemzetközi kapcsolattartás nyelvein és más nyelveken – így egy vagy több nyelven is. Az államnyelven, regionális vagy kisebbségi nyelveken történő országos, regionális vagy helyi műsorszórás terjedelmének meg kell felelnie a nyelvi csoportok létszámának, és ezt maguk a műsorkészítők szabják meg.
4. Az audiovizuális alkotások sugárzása, a rádió- és televízió szervezetek belátása szerint eredeti nyelven vagy államnyelven, regionális vagy kisebbségi nyelveken, hangaláfestéssel vagy szinkronnal, vagy államnyelven feliratozva történik. Műszaki lehetőségek esetén az audiovizuális alkotásokat több nyelven is közvetíthetik, biztosítva az alkotások fogyasztói számára a szabad választás lehetőségét.
5. Az állam garantálja a rádió- és televízióadások szabad közvetlen vételét a szomszédos országokból, melyeket ugyanazon vagy az államnyelvhez hasonló nyelven, vagy Ukrajna regionális, vagy a nemzeti kisebbségek nyelvein sugároznak, és nem gátolja a rádió- és televízióadások átvételét a szomszédos országokból, amelyek az éterbe ilyen nyelven sugároznak, valamint biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát és a szabad információterjesztést nyom¬tatott termékek útján ezeken a nyelveken. A jelzett szabadságok megvalósulása törvényben korlátozható.
6. A nyomtatott tömegtájékoztatási eszközök nyelvét az őket alapítók határozzák meg az alapító okiratoknak megfelelően.
7. A szolgálati és közhasználatú nyomtatott termékeket (űrlapokat, nyomtatványokat, elismervényeket, jegyeket stb.), melyeket az állami szervek és az önkormányzatok szervei, az állami vállalatok, intézmények és szervezetek terjesztenek, államnyelven adják ki. Azoknak a földrajzi körzeteknek a határain belül, melyekre a jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, a helyi tanács határozata alapján, a nevezett termékeket az adott regionális nyelven (nyelveken) is kiadhatják. A magánvállalatok, intézmények és szervezetek, magánvállalkozók, polgárok által terjesztett közhasználatú nyomtatott termékek kiadványaiban szabadon alkalmazhatják az államnyelvet, a regionális nyelveket vagy a kisebbségi nyelveket és más nyelveket.
25. cikk. A posta és a telekommunikáció nyelve
1. Ukrajnában a postai szolgáltatásokban a telekommunikációban az államnyelv, a regionális vagy a kisebbségi nyelvek vannak használatban.
2. Az Ukrajna területén belül küldött postai küldemények, táviratok címzettjét és feladóját államnyelven kell feltüntetni. A távirat szövege bármilyen nyelven írható a cirill vagy a latin ábécé betűivel.
3. A nemzetközi postai küldemények és értesítések, ha azokat az általánosan használatos telekommunikációs hálózaton továbbítják, Ukrajna nemzetközi szerződéseiben előírt nyelvek felhasználásával kerülnek feldolgozásra.
26. cikk. A reklám és az árumarkírozás nyelve
1. A reklámhirdetmények, szórólapok és az audiovizuális reklámtermékek egyéb formái államnyelven vagy a reklámozó választása szerint más nyelven készülnek.
2. Az áruvédjegyek és szolgáltatások a reklámban olyan formában jelennek meg, ahogyan a jogvédelmet kapják Ukrajnában a törvénynek megfelelően.
3. Az áru markírozása, használati utasításának stb. szövege államnyelven és regionális vagy kisebbségi nyelveken történik. Az árutermelő határozatára az államnyelvű szöveg mellett e szöveg más nyelvű fordítása is elhelyezhető. Az exportra szánt áru markírozása bármely nyelven végezhető.
V. Fejezet. A földrajzi megnevezések és a polgárok nevének nyelve.
27. cikk. A földrajzi megnevezések nyelve
1. A földrajzi megnevezéseket (toponímiák) – a közigazgatási-területi egységek, a vasútállomások, az utcák, a terek stb. neveit államnyelven alkotják meg és teszik közzé. Azoknak a földrajzi körzeteknek a határain belül, melyekre a jelen törvény 7. cikk harmadik bekezdése feltételeinek megfelelően a regionális nyelv (nyelvek) kiterjed, e megnevezés megfelelő változata az államnyelv mellett ezen a regionális nyelven (nyelveken) is megjelenítésre kerül. Szükség esetén, az államnyelvű megnevezés latin betűs megfelelőjét (transz¬li¬te¬rációját) tüntetik fel.
2. Az ukrán megnevezések regionális vagy kisebbségi nyelven való megjelenítése a megjelenítés nyelvének hagyományai szerint történik. Ezek más nyelveken való megjelenítése az államnyelvből való transzkripcióval történik.
3. Az Ukrajna határain kívüli földrajzi megnevezések államnyelven kerülnek feltüntetésre az eredeti nyelvből való transzkripciójával.
4. Az Ukrajnában történő alkalmazásra szánt térképészeti kiadványokat ukrán nyelven készítik és adják ki.
28. cikk. Ukrajna polgárai neveinek nyelve
1. Az ukrán állampolgá¬rok neve, az ukrán helyesírásnak megfelelően, államnyelven kerül alkalmazásra.
2. Regionális és más nyelveken az ukrán állampolgárok neve a meghatározott normáknak megfelelően kerül alkalmazásra.
3. Minden ukrán állampolgárnak joga van saját család- és utónevét (apai utónevét) anyanyelvén, az adott nyelv hagyományainak megfelelően használni, valamint jogosult ezek hivatalos elismerésére. E jog alkalmazása során, az állampolgár család- és utónevének (apai utónevének) megjelenítése az ukrán személyazonossági igazolványában, ukrán útlevelében és egyéb hivatalos igazolványában, a polgár választása szerint, az ukrán, az orosz, vagy más nyelvből való transzkripcióval történik.
4. A család- és utónév (apai utónév) a személyazonossági igazolványban, útlevélben és egyéb hivatalos igazolványban való beírása a tulajdonos előzetes jóváhagyásával történik.
5. Ukrajna minden állampolgárának joga van ahhoz, hogy kijavítsák család- és utónevét (apai utónevét) a személyazonossági igazolványban, útlevelében és egyéb hivatalos igazolványában, ha azt hibásan írták be, ideértve azt az esetet is, amikor jelen cikk harmadik és negyedik pontja követelményeinek megsértése következtében keletkezett a hiba.
VI. Fejezet. Ukrajna Fegyveres Erőinek és más fegyveres testületeinek nyelve
29. cikk. Ukrajna fegyveres erőinek és más katonai testületeinek nyelve
Ukrajna fegyveres erőinek és Ukrajna jogszabályainak megfelelően létrehozott más katonai testületek szolgálati szabályzatának, okmányainak, ügyvezetésének, parancsainak és egyéb szabályzati kommunikációjának nyelve az államnyelv.
VII. Fejezet. Az ukrán nyelv és kultúra fejlődésének elősegítése Ukrajna határain kívül
30. cikk. Az ukrán nyelv és kultúra fejlődésének elősegítése Ukrajna határain kívül
Az állam a nemzetközi normáknak és államközi szerződéseinek megfelelően elősegíti az ukrán nyelv és kultúra fejlődését külföldön, a határon túli ukránok nemzeti-kulturális szükségleteinek kielégítését.
A nemzetközi jog normáinak megfelelően, az érdekeltek kérésére, sokoldalú támogatásban részesíti az oktatási és tudományos intézményeket, az ukránok nemzeti-kulturális szervezeteit, a külországokban élő ukrán származású állampolgárokat az ukrán nyelv elsajátításában és a tudományos ukrainisztikai kutatásokban, elősegíti az ukrán származású állampolgárok tanulását Ukrajna tanintézeteiben.
VIII. Fejezet. “Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló ukrajnai törvény végrehajtása
31. cikk. E törvény végrehajtása
1. „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló ukrán törvény végrehajtásának a megszervezése Ukrajna kormányának, a központi és a helyi végrehajtó hatalmi szervek, a helyi önkormányzati szervek, a polgári egyesületek, a vállalatok, intézmények és szervezetek vezetőinek a feladata illetékességi körük szerint.
2. E törvény végrehajtásának a felügyeletét Ukrajna Legfelső Tanácsa parlamenti ellenőrzés formájában, valamint más, az Ukrajna jogszabályai által erre felhatalmazott államhatalmi és helyi önkormányzati szervek végzik.
3. E törvény teljesítésének bírói védelmét a bírósági hatalom szervei látják el.
IX. Fejezet. Felelősségviselés “Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló ukrajnai törvény megsértéséért
32. cikk. Felelősségviselés „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló ukrán törvény megsértéséért
Az államhatalmi szervek, a helyi önkormányzati szervek, ezek tisztségviselői és hivatali személyei, a polgárok, akik megsértik „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló ukrán törvényt, Ukrajna jogszabályai szerint közigazgatási vagy büntetőjogi felelősséget viselnek.
X. Fejezet. Zárórendelkezések.
1. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe. E törvényt államnyelven, regionális vagy kisebbségi nyelveken és más nyelveken közzé teszik.
2. E törvény életbe lépésének napjától érvényüket vesztik:
Az Ukrán SZSZK Törvénye „A nyelvekről az Ukrán SZSZK-ban” (A Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1989., Nr 45., 631. cikk; 1995., Nr 13., 85. cikk; 2003. Nr 24., 159. cikk);
Az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának Rendelete „Az Ukrán SZSZK „A nyelvekről az Ukrán SZSZK-ban” szóló törvénye életbe lépésének rendjéről” (A Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1989., Nr 45., 632. cikk);
3. Az érvényes jogszabályok, mind azon ideig, amíg nem lesznek jelen törvénynek megfelelően módosítva, kizárólag azokban a részeikben alkalmazandók, melyek nem ellentétesek jelen törvénnyel.
4. Ukrajna Miniszteri Kabinetjének:
háromhavi határidőn belül biztosítani saját normaértékű jogszabályainak, valamint a minisztériumok és a központi végrehajtó hatalom egyéb szervei normaértékű jogszabályainak jelen törvénynek való megfelelését;
intézkedéseket foganatosítani annak érdekében, hogy az érintett hatalmi szervek, szervezetek és intézmények, ezek tisztségviselői és hivatali személyei, a polgárok tájékoztatva legyenek jelen törvényben foglalt jogokról és kötelezettségekről;
utasítani a központi végrehajtó hatalom speciálisan megbízott központi statisztikai szervét és annak területi szerveit, hogy három hónap leforgása alatt, a jelen törvény 7. cikk harmadik pontjának megfelelően lássa el az illetékes helyi tanácsokat az országos népszámlálásnak a közigazgatási területi egységek lakossága nyelvi összetételére vonatkozó adataival;
5. Ukrajna televíziós és rádiós kérdésekben illetékes nemzeti tanácsa biztosítsa három hónap leforgása alatt a korábban televízió és rádió szervezeteknek kiadott műsorszórási licencek összehangolását a jelen törvény követelményeivel a licencesekre nézve pótlólagos kiadásoktól mentesen.
XI. Fejezet. Átmeneti rendelkezések
1. Módosítani Ukrajna törvényeit:
1) Ukrajna törvényében „Az oktatásról” (A Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1991., Nr. 34., 451. cikk);
a 7. cikket az alábbira módosítani:
„7. cikk. Az oktatás nyelve
Az oktatás nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 20. cikke állapítja meg”;
a 18. cikk
első részében a „-nak megfelelően” szavak után kiegészíteni „a polgárok igényeinek megfelelően az oktatás nyelvét ille¬tően”szavakkal;
A negyedik részt kiegészíteni egy első bekezdéssel a következő megfogalmazásban:
„Az oktatás minden szintjén, a különböző tanítási nyelvű állami és önkormányzati tanintézetek szükségességét kötelezően az oktatás nyelvére vonatkozó benyújtott kérelmek alapján határozzák meg, melyeket a tanulók (kiskorúak esetében a szülők vagy az őket helyettesítő személyek), a diákok nyújtanak be felvételükkor a tanintézetekbe, valamint, ha ez szükséges, az oktatási folyamat bármely szakaszában.
Ezzel kapcsolatban az első, a második, a harmadik, a negyedik bekezdés megfelelőképp második, harmadik, negyedik, ötödik bekezdésnek tekintendő;
a 35. cikk első részét „a társadalom által kijelölt” szavak után kiegészíteni a „nyelvi” szóval;
az 52. cikk harmadik részét „az államnyelv iránti tisztelet” kifejezést kiegészíteni a „nyelvek, regionális vagy kisebbségi nyelvek és egyéb nyelvek” szavakkal;
2) Ukrajna törvényében „Az iskola előtti oktatásról” (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2001., Nr. 49., 259. cikk);
7. cikk harmadik bekezdésében az „állami” szó után kiegészíteni „nyelvek, regionális vagy kisebbségi nyel¬vek” szavakkal;
a 10. cikket újra fogalmazni:
10. cikk. Az iskola előtti oktatás nyelve
Az iskola előtti oktatás nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 20. cikke állapítja meg;
a 36. cikk hatodik részének második bekezdését az „állami” szó után kiegészíteni a „nyelv, regionális vagy kisebbségi nyelvek” szavakkal;
3) Ukrajna törvényében „Az általános középiskolai oktatásról” (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1999., Nr. 28., 230. cikk);
az 5. cikk hetedik bekezdését az „állami” szó után kiegészíteni a „nyelv, regionális vagy kisebbségi nyelvek” szavakkal;
a 7. cikket újrafogalmazni:
„7. cikk. Az általános középiskolák oktatási és nevelési nyelve
Az általános középiskolák oktatási és nevelési nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 20. cikke állapítja meg”;
a 29. cikk negyedik bekezdését az„állami” szó után kiegészíteni a „regionális nyelvek vagy kisebbségi nyelvek” szavakkal;
4) Ukrajna törvényében „Az iskolán kívüli oktatásról” (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2000., Nr 46., 393. cikk) a 7. cikket új megfogalmazásban határozni meg
7. cikk. „A tanulás és nevelés nyelve az iskolán kívüli oktatásban”
Az iskolán kívüli oktatásban a tanulás és nevelés nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 20. cikke állapítja meg;
5). Ukrajna „Felsőoktatásról” szóló törvényében (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2002., Nr 20., 134. cikk) az 5. cikket új megfogalmazásban határozni meg:
5. cikk. A felsőfokú tanintézmények oktatási nyelve
A felsőfokú tanintézmények oktatási nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 20. cikke állapítja meg;
6) Ukrajna Polgári Törvénykönyvében (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2004., Nr 40–41., 42. cikk, 492.) a 7. cikket új megfogalmazásban határozni meg:
7. cikk. A polgári bírósági eljárások nyelve
A polgári bírósági eljárások nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 14. cikke állapítja meg;
7) Ukrajna Gazdasági Törvénykönyvében (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1992., Nr 6., 56. cikk) a 3. cikket új megfogalmazásban határozni meg:
3. cikk. A gazdasági bíráskodás eljárásának nyelve
A gazdasági bíráskodás eljárásának nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 14. cikke állapítja meg;
8) Ukrajna Közigazgatási Eljárási Törvénykönyvében (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2005., Nr 35–36., 37. cikk, 446.) a 15. cikket új megfogalmazásban meghatározni:
„15. cikk. A közigazgatási eljárás nyelve
A közigazgatási eljárás nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 14. cikke állapítja meg”;
9) Ukrajna Büntetőeljárási Törvénykönyvében (az USZSZK Legfelső Tanácsának Közlönye (BBP) 1961., Nr 2., 15. cikk) a 19. cikket új megfogalmazásban meghatározni:
„19. cikk. A büntetőjogi eljárás nyelve
A büntetőjogi eljárás nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 15. cikke állapítja meg”;
10) Ukrajna törvényében „A közjegyzőségről” (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1993., Nr 39., 383. cikk) a 15. cikket új megfogalmazásban határozni meg:
„15. cikk. A közjegyzőségi ügyvitel nyelve
A közjegyzőségi ügyvitel nyelvét „Az államnyelvi politika alapjairól” szóló törvény 16. cikke állapítja meg”;
11) Ukrajna törvénye „Az ügyvédi tevékenységről” (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1993., Nr 9., 62. cikk) a következő tartalmú 6. cikkel egészítendő ki:
„6. cikk. Az ügyvédi jogsegély nyelve
Az ügyvédi jogsegély nyelvét „Az államnyelvi politika alapjairól” szóló törvény 17. cikke állapítja meg”;
12) Ukrajna „A helyi állami közigazgatásról” szóló törvényének (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1999, Nr 20-21.,190. cikk) 12. cikkét új megfogalmazásban határozni meg:
„A helyi állami közigazgatás tisztségeibe olyan ukrán állampolgárokat neveznek ki, akik megfelelő végzettséggel és szakmai felkészültséggel rendelkeznek, beszélik az államnyelvet, a regionális nyelveket vagy kisebbségi nyelveket oly mértékben, amely lehetővé teszi, hogy szolgálati kötelezettségeiket „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 11. cikkelyének követelményei szerint teljesítsék”;
13) Ukrajna „A helyi önkormányzati szervekben való szolgálatról” szóló törvényének (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2001., Nr 33., 175. cikk) 5. cikk második részét új megfogalmazásban határozni meg:
„Tisztségbe olyan személyeket nevezhetnek ki, akik megfelelő végzettséggel és szakmai felkészültséggel rendelkeznek, beszélik az államnyelvet, a regionális nyelveket oly mértékben, amely lehetővé teszi, hogy szolgálati kötelezettségeiket „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 11. cikkének követelményei szerint teljesítsék”;
14) Ukrajna „A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában” szóló törvényében (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1992., Nr 36., 529. cikk) a 8. cikket új megfogalmazásban határozni meg:
„8. cikk. A helyi államhatalmi szervek és önkormányzatok szerveinek munkanyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 11. cikke állapítja meg”;
15) Ukrajna „A helyi önkormányzatokról Ukrajnában” szóló törvényében (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1997., Nr 24., 170. cikk)
a 26. cikk első részének 50. pontját új megfogalmazásban határozni meg:
„50) határozatok elfogadása „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 7., 11., 12., 20., 24. cikkének rendelkezései teljesítése vonatkozásában”;
a 32. cikk 1. pontja „b” alpontját új megfogalmazásban határozni meg:
„1) az adott területen a meghatározott hatáskörök kereteiben az oktatás és az orvosi ellátás elérhetőségének és térítésmentességének biztosítása az államnyelven történő oktatásban, azon a területen pedig, ahol elterjedt a regionális nyelv, e regionális vagy kisebbségi nyelvű oktatás lehetővé tétele „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 20. cikkében foglalt normáknak megfelelően”;
16) Ukrajna „Ukrajna elnökének megválasztásáról” szóló törvényének (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1999., Nr 14., 81. cikke) 59. cikke második részét:
a „szöveg” szó után kiegészíteni „és nyelvet (nyelveket)” szavakkal;
kiegészíteni a következő mondattal: a „Az információs plakát nyelvét (nyelveit) „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 12. cikke állapítja meg”;
17) Ukrajna „Ukrajna népképviselőinek megválasztásáról” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2004., Nr 27-28., 366. cikk) 67. cikkének második részét:
a „szöveget” szó után kiegészíteni „és nyelvet (nyelveket)” szavakkal;
kiegészíteni a következő mondattal: „Az információs plakát nyelvét (nyelveit) „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 12. cikke állapítja meg”;
18) Ukrajna „A Krím Autonóm Köztársaság Leg¬felső Tanácsa, a helyi tanácsok képviselőinek, és a községi, nagyközségi, városi elnökök megválasztásáról” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2004., Nr 30-31., 382. cikk)
24. cikkének:
a második rész 8. pontját, a „szöveget” szó után kiegészíteni „és nyelvet (nyelveket)”szavakkal;
a negyedik rész 9. pontját a „szöveget” szó után kiegészíteni „és nyelvet (nyelveket)” szavakkal;
az ötödik rész 9. pontját a „szöveg” szó után kiegészíteni „és nyelvet (nyelveket)” szavakkal;
a 36. cikk első bekezdésének 10. pontját az „államnyelven” szó után kiegészíteni „valamint e regionális vagy kisebbségi nyelven azon földrajzi körzet határain belül, melyre a regionális vagy kisebbségi nyelv kiterjed” szavakkal;
az 52. cikk második részét:
a „szöveget” szó után kiegészíteni „nyelvet (nyelveket)” szavakkal;
kiegészíteni a következő mondattal: a „Az információs plakátok nyelvét (nyelveit) „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 12. cikke állapítja meg”;
a 63. cikk a 9. részét új megfogalmazásban határozni meg:
„A szavazólap nyelvét (nyelveit) „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 12. cikke állapítja meg”;
19) Ukrajna „Az összukrán és a helyi népszavazásról” szóló törvénye 36. cikkének (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1991., Nr 33.,443. cikk)
4. részét: – a „tartalom” szó után kiegészíteni a „nyelv (nyelvek)” szavakkal;
„Az Ukrajna Legfelső Tanácsa által” szavak után kiegészíteni „a helyi tanácsok a szavazólap nyelvéről (nyelveiről) szóló határozatának megfelelően” szavakkal;
az 5. részt új megfogalmazásban határozni meg:
„A szavazólap nyelvét (nyelveit) „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 12. cikke állapítja meg”;
20) Ukrajna „Az anyakönyvi hivatalok szerveiről” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1994., Nr 14., 78. cikk) 16. cikkét új megfogalmazásban határozni meg:
„16. cikk. Az ügyintézés nyelve az anyakönyvi hivatalok szerveiben
Az anyakönyvi hivatalok szerveinek ügyintézési nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 13. cikke állapítja meg;
21) Ukrajna „A kultúráról” szóló törvénye (2010.12.14-i Nr 2778-VI) 5. cikkét új megfogalmazásban határozni meg:
„5. cikk. A kultúra nyelve
1. A nyelvek alkalmazását a kulturális életben Ukrajna Alkotmánya garantálja és „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 23. cikk határozza meg”;
2. Az állam biztosítja az államnyelv sokoldalú fejlődését és alkalmazását a kulturális életben, garantálja Ukrajna minden nemzeti kisebbsége nyelvének szabad használatát.
22) Ukrajna „A filmművészetről” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1998., Nr 22., 114. cikk)
6. cikkét új megfogalmazásban határozni meg:
„6. cikk. A nyelvek alkalmazása a filmművészet területén
A nyelvek alkalmazása a filmművészet területén „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 23. cikkében foglaltak szerint történik.”
a 14. cikkben a második részt új megfogalmazásban határozni meg:
„A külföldi filmek „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 23. cikkének és azoknak a nemzetközi szerződéseknek megfelelően kerülnek terjesztésre, melyek kötelező érvényességét az Ukrán Legfelső Tanács jóváhagyta”;
23) Ukrajna „Az infor¬matizálásról” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1992., Nr 48.,650. cikk) 11. cikkét új megfogalmazásban határozni meg:
„11. cikk. Az információ nyelve
Az információ nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 23. cikke és azok a nemzetközi szerződések, melyek kötelező érvényességét az Ukrán Legfelső Tanács jóváhagyta, valamint Ukrajna egyéb, az informálással kapcsolatos jogszabályai határozzák meg”;
24) Ukrajna „A televíziózásról és rádiózásról” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1994., Nr 10., 43. cikk) 10. cikkét új megfogalmazásban határozni meg:
„10. cikk. Nyelvhasználat a televízió- és rádiószervezetek információs tevékenységében
A televízió- és rádiószervezetek tevékenységében a nyelvhasználatot „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 24. cikke határozza meg”;
törölni a 24. cikk második részének „Ж” pontját;
törölni a 27. cikk harmadik részének „Д” pontját;
25) Ukrajna „Az információs ügynökségekről” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1995., Nr 13., 83. cikk) 3. cikkét új megfogalmazásban határozni meg:
„3. cikk. Az információs ügynökségek termékeinek nyelve
Az információs ügynökségek termékeiket Ukrajnának a nyelvről szóló jogszabályainak megfelelően államnyelven, orosz nyelven és egyéb regionális vagy kisebbségi nyelveken, valamint más nyelveken közlik, betartva a szóhasználat általános morális-etikai normáit”;
26) Ukrajna „Az államhatalmi és a helyi önkormányzati szervek tevékenységének tömegkommunikációs eszközökkel való ismertetésének rendjéről Ukrajnában” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1997., Nr 49., 299. cikk) 4. cikkét új megfogalmazásban határozni meg:
„4. cikk. Az államhatalmi szervek és a helyi önkormányzatok szerveinek tevékenységéről szóló információk terjesztésének nyelve
Az államhatalmi szervek és a helyi önkormányzatok szerveinek tevékenységéről szóló információk terjesztésének nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 24. cikke állapítja meg”;
27) Ukrajna „A postáról” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2002., Nr 6., 39. cikk) 4. cikkét új megfogalmazásban határozni meg:
„4. cikk. A postai szolgáltatások nyelve
A postai szolgáltatások nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 25. cikke állapítja meg”;
28) Ukrajna „A telekommunikációról” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2004., Nr 12., 155. cikk) 7. cikkét új megfogalmazásban határozni meg:
„7. cikk. A telekommunikáció nyelve
A telekommunikáció nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 25. cikke állapítja meg”;
29) Ukrajna „A reklámról” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1996., Nr 39., 181. cikk) 6. cikkét új megfogalmazásban határozni meg:
„6. cikk. A reklám nyelve
A reklám nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 26. cikke alapítja meg”;
30) Ukrajna „Az orvoslási eszközökről” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1996., Nr 22., 86. cikk) 12. cikkét kiegészíteni a következő tartalmú résszel:
„A gyógyszerek markírozásának és az alkalmazásukról szóló utasításoknak a nyelve „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 26. cikkének megfelelően határozandó meg”;
31) Ukrajna „A földrajzi elnevezésekről” szóló törvénye (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2005., Nr 27., 360. cikk) 6. cikkében a második részt új megfogalmazásban határozni meg:
„Az Ukrajna területén található földrajzi objektumok elnevezését „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 27. cikke állapítja meg”;
törölni a 6. cikk harmadik részét.
32) Ukrajna Legfelső Tanácsának házszabálya, melyet az „Ukrajna Legfelső Tanácsa házszabá¬lyá¬ról” szóló ukrán törvény (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 2010., Nr 14-15., Nr 16-17, 133. cikk) hagyott jóvá, 2. cikkének:
harmadik részét új megfogalmazásban határozni meg:
„3. Ukrajna Legfelső Tanácsa ülései vezetésének nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 9. cikke állapítja meg”;
törölni a 2. cikk negyedik részét;
33) Ukrajna Legfelső Tanácsa „Az Ukrajna állampolgárainak személyazonossági igazolványáról, születési anyakönyvi kivonatáról és az ukrán állampolgárok útleveléről szóló Szabályzat jóváhagyásáról” szóló határozatában (a Legfelső Tanács Közlönye (BBP) 1992., Nr 37., 545. cikk)
az Ukrajna állampolgárainak személyazonossági igazolványáról szóló Szabályzat 4. pont első bekezdését új megfogalmazásban határozni meg:
„4. A személyazonossági igazolvány nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 13. cikkének első része állapítja meg. A család- és utónév (apai utónév) bejegyzése „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 28. cikkének megfelelően történik.”;
a Szabályzat A születési anyakönyvi kivonatokról szóló mellékletének harmadik bekezdését új megfogalmazásban határozni meg:
„A születési anyakönyvi kivonat nyelvét „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 14. cikkének első része állapítja meg. A család- és utónév (apai utónév) bejegyzése „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 28. cikkének megfelelően történik.”;
Az ukrán állampolgá¬rok útleveléről szóló Szabályzatban a 6. pont második mondatát a „megfelelően” szó előtt kiegészíteni „Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvény 28. cikkének” szavakkal.
Ukrajna Legfelső Tanácsának elnöke
Nem hivatalos fordítás
Fordító: Kótyuk Vera
Lektor: Timkó Ilona
Szaklektor: dr. Tóth Mihály
