Újév Ukrajnában és Kárpátalján – hagyományok, hiedelmek és modern ünneplés

Bár Ukrajnában immár negyedik éve tart a háború, vannak hagyományok, amelyek kitörölhetetlenek. Tűzijátékot gyújtani már évek óta nem lehet, ám számos olyan újévi szokás él tovább, amelyeket az ukrán családok ma is megtartanak, hiszen ezek elengedhetetlen részei az ünnepnek. Az újév itt nem pusztán egy naptári forduló, hanem mély gyökerekkel rendelkező hagyományrendszer, amelyben az ősi pogány szokások, a keresztény ünnepkör és a 20. század öröksége fonódik össze.

Ősi hagyományok és hitvilág

Őseink az új esztendőt gondosan feldíszített otthonban várták, ahol a karácsonyfa vagy – a tehetősebb családoknál – a diduh, a gabonából készült szimbolikus kéve kapott helyet. A hiedelem szerint az eljövendő év sorsa nagyban függött az előző évben tanúsított viselkedéstől, ezért nemcsak az ünnepi asztalra, hanem a lélekre és a testre is készültek: imával és negyvennapos böjttel.

Az újévet megelőző estét „bőséges, gazdag estének” nevezték. Az asztal roskadozott a húsételektől: kolbász, kocsonya, sült húsok, párolt káposzta, sült hal és különféle piték kerültek az asztalra.

Scsedruválás, vetés és népi játékok

Az újévi időszak elmaradhatatlan része volt a scsedruválás (újévi köszöntés) és a vetés szokása. Egykor felnőtt férfiakból álló csoportok jártak házról házra énekelve, jó termést és szerencsét kívánva. A földeken jelképes barázdát húztak, gabonát szórtak, majd január 1-jén a házakban is vetettek – a bőség reményében.

Különösen népszerűek voltak a népi színjátékok, mint a „Kecske” és a „Malanka”. A termékenységet jelképező kecskét egy kifordított bundát viselő legény alakította, fából faragott fejjel. A játék szereplői – az Öreg, az Öregasszony, az Orvos, a Katona vagy a Kereskedő – humoros jelenetekkel szórakoztatták a közönséget. Malankát, az ügyetlen háziasszonyt szintén férfi játszotta női ruhába öltözve.

Fontos hiedelem kapcsolódott ahhoz is, ki lép be elsőként a házba újév napján. A hagyomány szerint férfinak kellett elsőként érkeznie – ő volt a polaznik, aki szerencsét hozott a családnak.

Újév a szovjet korszakban és napjainkban

A szovjet időszakban az újév vált a legfontosabb családi ünneppé. Ekkor terjedt el a karácsonyfa, Gyed Moroz és Hóleány alakja, valamint a közös televíziós műsorok hagyománya. Ezek az elemek máig részei az ünneplésnek, bár egyre inkább keverednek az ősi, nemzeti hagyományokkal.

Kárpátalján ma is jellemző a családi körben való ünneplés. A csendes, békés együttlét sokak számára fontosabb, mint a fényűző lakomák. A nagyobb városokban – például Munkácson – egyre népszerűbbek a könnyű saláták és italok, míg a hagyományos, bőséges asztalok fokozatosan háttérbe szorulnak.

Sokan az ünnepi vacsora után sétára indulnak a város főterére, a központi karácsonyfához. A mondás ma is él: „Ahogyan az újévet kezded, olyan lesz az egész éved.” A családias ünneplés ezért a béke, az egyetértés és a jólét jelképe marad.

Újév a Kárpátokban

Az újévet a Kárpátokban tölteni különleges élményt jelent. Míg a karácsony inkább a hagyományokról szól, az újév a vidámság és az aktív kikapcsolódás ideje.

A térségben a legnépszerűbb programok:

• újévi gasztrotúrák a hegyvidéki éttermekben,
• síelés és snowboardozás,
• gyors szánkópályák, garantált nevetéssel,
• óriáskerék, ahonnan ünnepi fényben láthatók a Kárpátok,
• lovas vagy husky szánkózás hagyományos díszítésű fogatokkal,
• hószánozás és hegyi túrák a téli erdőkben.

Szilveszteri és újévi hiedelmek

Az újévi–szilveszteri szokások célja hagyományosan a szerencse bevonzása és a balszerencse elűzése.

Szilveszteri zajkeltés:

• harangozás, kolompolás – a rossz szellemek elűzésére.

Ételek jelentése:

• sertéshús – „kitúrja” a szerencsét,
• lencse – a pénzt és a bőséget jelképezi,
• kalács, rétes – hosszú életet szimbolizál,
• szárnyas – „elkaparja” a szerencsét,
• hal – „elúszik” a szerencse (vidékenként eltér).

Tiltások újév napján:

• nem szabad mosni,
• nem szabad takarítani,
• nem szabad kölcsönadni.

Az újrakezdés ünnepe

A szilveszter mindig is átmeneti időszak volt: lezárásra, számvetésre és újrakezdésre ad alkalmat. Ezért a szokások célja a „régi év elengedése” és egy reményteljesebb, békésebb új esztendő megalapozása.