Több százezren vettek idén is részt a csíksomlyói búcsún

Írta: | Forrás: MTI | 2025. június 09.

Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is „imára kulcsolt kézzel élni”, mert az imádság a remény kapuja. „Imádkozzunk Mária anyai oltalma alatt és legyünk reményhordozók!” – kérte a zarándokokat szombati szentbeszédében György Alfréd kamilliánus szerzetes, az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka.

Több százezren vettek idén is részt a csíksomlyói búcsún

A pünkösdszombati hőség ellenére az idei búcsús nagymisére is több százezren érkeztek a világ minden tájáról Csíksomlyóra, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé.

A csíksomlyói kegyhely a Ferenc pápa által meghirdetett jubileumi szentévhez alkalmazkodva „A remény zarándokai” mottóval szervezte meg az idei fogadalmi nagybúcsút.

A Csíkszentdomokoson született, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes szentbeszédében sorra köszöntötte a környező településekről érkező „remény zarándokait” és a betegség miatt vagy más okból otthon maradó híveket. „Hazajöttünk hozzád, hogy gyógyítsál és megáldj bennünket” – mondta a csíksomlyói Szűz Máriához fohászkodva.

Felidézte, hogy a lourdes-i Mária-kegyhelyen egy fiatal arra kérte őt: tanítsa meg imádkozni. Rájött, hogy nem tudja, ezért azt mondta neki: imádkozzon együtt vele. „Az imát, a hitet nem lehet elmagyarázni” – mondta a szónok, intve a híveket, hogy ne csak küldjék, hanem ők maguk vigyék templomba gyerekeiket, és imádkozzanak velük.

Azt a küldetést kapta Szűz Máriától – mondta –, hogy tanítsa meg az embereket imádkozni, remélni a csalódás, a szenvedés, a fájdalom és a reménytelenség ellenére is. „Ez a mi fegyverünk: az imádság, a rózsafüzér” – hangsúlyozta György Alfréd, aki szerint ezáltal „mindannyian a remény hordozói vagyunk”.

Kérte a zarándokokat, hogy miután megtanították családjukat imádkozni, vegyék észre a Szűzanya könnyeit is. „Máriának most is van oka a sírásra” – mondta az ukrajnai háborúra utalva; azért sír, mert mindkét háborúzó nép a gyermeke, mélyen Mária-tisztelő nemzet, akárcsak a magyarok és a románok. „Minden nemzet a Kárpát-medencében, mindannyian Mária gyermekei vagyunk” – jelentette ki. Ne csak könnyeiket, hanem örömüket, hálájukat is vigyék el Máriához, ne csak kérjenek, hanem adjanak is – mondta. Szerető jelenlétre intette a híveket a szenvedőkkel és elesettekkel való találkozásban, most, a közömbösség, a közönyösség, az elmagányosodás időszakában. „Legyünk életünk tevékeny szeretetével mások boldogságának okai, szerzői!” – kérte.

Azzal a kéréssel is fordult a több százezer zarándokhoz, hogy senki ne szennyezze lelki környezetét káromkodással és csúnya beszéddel, ami „népünk rákfenéje”. Találjanak minden nap időt a csendre, mert „a csend az ima ajtaja, az ima pedig a szeretet ajtaja!” – idézte Ferenc pápát. Azt tanácsolta: őrizzék meg a hitet, az emberi élet méltóságát, a család szentségét, maradjanak meg kereszténynek, magyarnak mások javára. A szükségben legyenek segítő jelenlét a háborúk, az erőszak, az embertelenség, a természeti katasztrófák testi és lelki áldozatai, Parajd és Háromszék kárvallottjai, Kárpátalja népe számára! „Együttérző, nem pedig sajnálkozó lélekkel” való jelenlétre kérte a zarándokokat, mert „együttérzés nélkül a humanitárius segélyek lomokká válhatnak, az önzésből vállalt jótékonykodásnak lejár a szavatossága” – mondta. Merítsenek erőt Mária könnyeiből, és legyenek a remény gyermekei! Mária reménykeltő ölelését adják át szeretteiknek is, ha hazaérnek, imádkozzanak a békéért, szülőföldjükért és Márton Áron püspök boldoggá avatásáért! – tette hozzá. A pénzkeresés reményében elvándorolt fiatal nemzedék tagjaitól pedig azt kérte: jöjjenek vissza Mária lábaihoz.

A szentmisét bemutató Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek azt mondta a híveknek: legyenek a hit és a remény zarándokai, valamint legyen Erdély és a Kárpát-medence hitben gazdag és kedves hely.

A híveket Urbán Erik, a Szent Istvánról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány rendfőnöke is köszöntötte.

A csíksomlyói hegynyeregben összegyűlt zarándokok a tűző napon, kalappal, ernyővel védekezve hallgatták végig a misét. Sokan éjszaka vagy a hajnali órákban gyalog, egyházi énekeket énekelve érkeztek a székelyföldi vagy csángó „keresztalják” vagy szervezett kirándulócsoportok tagjaiként, közöttük sok fiatal. Még többen érkeztek gépkocsival, de lóháton is; Magyarországról zarándokvonattal is. Ők a papságot közrefogó kordon után – amelyet a helyi római katolikus gimnázium végzős diákjai visznek – csatlakoztak be a menetbe.

A zarándokok között Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nacsa Lőrinc és Soltész Miklós államtitkár, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a szövetség több országos, helyi politikusa is jelen volt.

Az idei búcsún a háromszéki árvízkárosultak javára gyűjtött adományokat a Gyulafehérvári Caritas. A csíksomlyói program részeként délután csángó szentmisét tartanak a Szent Péter és Pál-plébániatemplomban.

Hírek

  • Kárpátalja anno: a beregszászi leégett református templom

    Beregszász jelenlegi, a Kossuth téren álló református temploma a gyülekezet egy korábbi templomára épült. Az előző, kő istenházát 1813-ban kezdték el építeni. Mintegy száz éve használta már a közösség, amikor 1918. május 2-án leégett az épület. Megsemmisült a harang, az orgona és minden belső ber...

  • Több százezren vettek idén is részt a csíksomlyói búcsún

    Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is „imára kulcsolt kézzel élni”, mert az imádság a remény kapuja. „Imádkozzunk Mária anyai oltalma alatt és legyünk reményhordozók!” – kérte a zarándokokat szombati szentbe...

  • Medárd napja és az eső – ebben hittek őseink

    „Hogyha Medárd pityereg, negyven napig csepereg” – tartja a néphiedelem. Június 8-a Medárd napja, amit időjósló napnak tartottak őseink.

  • A húsvétot követő ötvenedik nap: pünkösd

    Ma van pünkösd napja, a kereszténység egyik fő egyházi ünnepe. Elnevezése a görög pentekosztész szóból ered, ami ötvenediket jelent.

Események

Copyright © 2025 KMMI