Tíz tény Marie Curie-ről

Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2022. január 29.

Marie Curie szó szerint életét áldozta a radioaktivitás kutatásának. A tudományos sikernek és a két Nobel-díjnak azonban hatalmas ára volt: ugyan Curie nem ismerte el a radioaktivitás káros hatásait az emberi szervezetre, halálát feltehetőleg a rádiummal és a polóniummal folytatott kísérletek idézték elő. 

Tíz tény Marie Curie-ről

1. A lengyel származású Marie Curie (szül. Marie Skłodowska) a világon az első és mindeddig az egyetlen tudós, aki két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Curie 1903-ban fizikai, majd 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

2. Marie Curie volt az első nő, aki Nobel-díjat nyert, ráadásul egy olyan korszakban, amikor a rangos kitüntetés várományosaira még csak férfiak szavazhattak. Az első díjat férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel megosztottan kapta a radioaktivitás kutatásáért, a másodikat pedig a két radioaktív elem, a rádium és a polónium felfedezéséért.

3. A huszadik század elején a tudósok nem rendelkeztek kellő ismeretekkel a radioaktív sugárzás káros hatásairól. Curie az ágya melletti éjjeliszekrényén egy adag rádiumot tárolt, amely egyfajta éjjeli fényként funkcionált.

4. Curie tudományos jegyzeteit ólombevonatú dobozokban őrzik, mivel a papírlapok még jó ezer éven keresztül sugározni fognak.

5. Miután osztályelsőként befejezte középiskolai tanulmányait, az ifjú Marie a varsói egyetemen szerette volna folytatni tanulmányait, de az egyetem ekkor még nem fogadta el nők jelentkezését. A párizsi Sorbonne-ra viszont bejutott, így a lengyel hölgyből „francia tudós” lett.

6. Az első világháború folyamán Curie egy hordozható röntgenkészüléket fejlesztett ki, amely nagymértékben megkönnyítette a fronton dolgozó sebészek munkáját. A tudós nő még mentőautót is vezetett a nagy háború alatt, amely az általa kifejlesztett röntgenkészülékkel volt felszerelve.

7. Curie radon gázzal töltött fiolákat is előállított. Az üvegcsékben tárolt gázt fecskendőkkel a sebesültek szervezetébe juttatták, amellyel sterilizálni tudták a sebeket. A radonos gáz befecskendezésével és a mobil röntgen használatával egyes felmérések szerint akár egymillió katona életét is megmenthette a háború alatt.

8. Marie Curie még a tudományos munkáiért kapott kitüntetéseket, így a Nobel-díjakat is felajánlotta a francia államnak, hogy hozzájáruljon a háborús erőfeszítésekhez. A „trófeákat” végül nem olvasztották be, a Francia Nemzeti Bank udvariasan elhárította a nagylelkű ajánlatot.

9. Marie Curie lánya, Irène Joliot-Curie anyjához hasonlóan Nobel-díjat kapott. A jeles kitüntetést férjével Frédéric Joliot-Curie-vel megosztottan vehette át 1935-ben, a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért.

10. Marie Curie 1934-ben aplasztikus anémiában hunyt el (a csontvelő elégtelen működése miatt nem termelődött megfelelő mennyiség vörösvérsejt). A betegség kialakulását azok a radioaktív anyagok okozták, amelyekkel Curie élete során dolgozott. A radioaktivitás káros hatását az élő szervezetre Curie sohasem ismerte el.

Hírek

  • A háromszor felépült, kétszer lerombolt erősség

    Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!

  • Új foglalkoztatókönyv segíti a kárpátaljai értékek megismerését – 1000 példány jutott el a tehetséges gyermekekhez

    A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...

  • Tóth Péter Lóránt előadása Batáron és Csepében

    Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...

  • Egy pillanat alatt elégettek 70 ezer embert

    Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...

Események

Copyright © 2026 KMMI