Írta: Tudósító | Forrás: hirek.sk | 2014. november 27.
A gulág áldozatainak emlékkövénél tartottak megemlékezést a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján, november 25-én Budapesten. Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédében felidézte: a két totális diktatúra közé ékelődött Magyarországot 1944-ben a németek, majd - miután hosszú harcok nyomán hadszíntérré vált az ország - a szovjetek foglalták el.
"A szovjetek kétséget sem hagytak afelől, hogy ez nem felszabadítás, hanem a fegyver jogán történő hódítás volt" - emelte ki.
Kifejtette: az Elba mentén legördült a vasfüggöny, és elkezdődött a diktatúra kiépítése. "Célzottan szedtek össze mindenkit, akit valamiképpen veszélyesnek ítéltek a szovjethatalom kiépítésére": a vezető politikusoktól kezdve a nemzeti ellenállás résztvevőin át a helyi közösségek vezetőiig mindenkit elhurcoltak.
"Soha nem tudjuk meg", hogy pontosan hány embert raboltak el, indítottak útnak, s hogy kik is voltak az egyes transzportokban; "soha nem tudjuk meg", hogy a túlzsúfolt vagonokban az éhínség, a szomjúság, a betegségek hány embert öltek meg - mondta.
Nagyon sokan nem térhettek haza: "elnyelte őket az a hatalmas ország, amit Szovjetuniónak neveztek" - fogalmazott a helyettes államtitkár. Mások "rettenetes szenvedések után hazatértek"; ezt követően viszont életük végéig hordozták magukon mindannak a testi-lelki sebeit, amin keresztülmentek - tette hozzá, jelezve: őket nem az a haza várta, amelyet elhagytak: a hatóságok mindenhol ellenségként fogadták őket, sokáig nem kaptak képességeikhez illő munkát, nem kaptak méltó nyugdíjat, állandó rendőri zaklatásoknak voltak kitéve.
"Eljöttünk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk, s hogy együtt mondjuk ki: soha többé!" - jelentette ki Kun Szabó István.
A helyettes államtitkár beszéde után a rendezvényen résztvevők gyertyagyújtással tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.
Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává azért, hogy méltóképpen emlékezzenek meg azokról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után 5-25 évre száműztek a gulág rabtelepeire a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján.
„Gyöngéden ölelj át és ringass, szerelem” – csendült fel szaxofonjáték és harmonikaszó kíséretében az örökzöld dallam, miközben a férfiak körbeállták a nemrég felállított májusfát. A zeneszó hallatára kis idő múlva megjelentek a hölgyek is, és mosolyogva, örömteli arccal fogadták a meglepetést. Máju...
Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban. Az idei évre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló valószínűleg nem lesz 2046-ig – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön.
Május elsejéhez egy igen érdekes és szó szerint színes szokás kötődik, mégpedig a májusfa állítás. Sajnos ez a hagyományunk is egyre inkább a feledés homályába merül, viszont hosszú évszázadokig virágzott, ugyanis a májusfaállítás egészen a 15. századig nyúlik vissza.
Szent Józsefről hallgatag szavakkal írt a Biblia, a lényeg azonban így is megőrződött: egész életében családja oltalmazója volt. Ezzel mutat példát minden nemzedék számára. Jézus földi édesapját, a Szent Család fejét IX. Pius pápa 1870-ben a római katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította, XII. P...
