Írta: Tudósító | Forrás: hirek.sk | 2014. november 27.
A gulág áldozatainak emlékkövénél tartottak megemlékezést a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján, november 25-én Budapesten. Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédében felidézte: a két totális diktatúra közé ékelődött Magyarországot 1944-ben a németek, majd - miután hosszú harcok nyomán hadszíntérré vált az ország - a szovjetek foglalták el.
"A szovjetek kétséget sem hagytak afelől, hogy ez nem felszabadítás, hanem a fegyver jogán történő hódítás volt" - emelte ki.
Kifejtette: az Elba mentén legördült a vasfüggöny, és elkezdődött a diktatúra kiépítése. "Célzottan szedtek össze mindenkit, akit valamiképpen veszélyesnek ítéltek a szovjethatalom kiépítésére": a vezető politikusoktól kezdve a nemzeti ellenállás résztvevőin át a helyi közösségek vezetőiig mindenkit elhurcoltak.
"Soha nem tudjuk meg", hogy pontosan hány embert raboltak el, indítottak útnak, s hogy kik is voltak az egyes transzportokban; "soha nem tudjuk meg", hogy a túlzsúfolt vagonokban az éhínség, a szomjúság, a betegségek hány embert öltek meg - mondta.
Nagyon sokan nem térhettek haza: "elnyelte őket az a hatalmas ország, amit Szovjetuniónak neveztek" - fogalmazott a helyettes államtitkár. Mások "rettenetes szenvedések után hazatértek"; ezt követően viszont életük végéig hordozták magukon mindannak a testi-lelki sebeit, amin keresztülmentek - tette hozzá, jelezve: őket nem az a haza várta, amelyet elhagytak: a hatóságok mindenhol ellenségként fogadták őket, sokáig nem kaptak képességeikhez illő munkát, nem kaptak méltó nyugdíjat, állandó rendőri zaklatásoknak voltak kitéve.
"Eljöttünk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk, s hogy együtt mondjuk ki: soha többé!" - jelentette ki Kun Szabó István.
A helyettes államtitkár beszéde után a rendezvényen résztvevők gyertyagyújtással tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.
Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává azért, hogy méltóképpen emlékezzenek meg azokról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után 5-25 évre száműztek a gulág rabtelepeire a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján.
Az advent csendes várakozása és a karácsony közeledtének örömteli izgalma meghitt és igazán lélekemelő hangulattal töltötte meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermét december 21-én, amikor a Latorca-parti város magyarsága újra összegyűlt, hogy az összetartozás jegyében együtt élje át a szere...
A karácsonyt minden évben december 25-én tartjuk, miközben a történészek és teológusok szerint Jézus születése aligha esett a téli hónapokra. A kereszténység második legnagyobb ünnepe az év legsötétebb időszakára került, amelynek szimbolikája egészen a pogány hagyományokig nyúlik vissza.
Ünnepi hangulatú kiállításmegnyitóra került sor advent időszakában Magyarország Ungvári Főkonzulátusa épületében. A „Karácsonyi ritmusok” című tárlaton Kopriva Attilafestőművész, művészettörténész, egyetemi tanszékvezető, valamint tanítványai – Janco Mária, Ruscsák Natália és Verbovszka Zsófia – mut...
Félévzáró ünnepi műsorra várták a Rezeda Folkműhely növendékei a szülőket, hozzátartozókat, vendégeket. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban megtartott műsor résztvevőit Orosz Enikő köszöntötte.
