Írta: Gál Adél | Forrás: karpatalja.ma | 2025. november 06.
Gazdag, élményekkel teli napot töltött a Nagyszőlősről érkezett iskoláscsoport a Nagyberegi Tájházban, ahol az őszi időszak a beregi szőttes és a szövés hagyományának jegyében telt. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet által szervezett november 5-i kézműves foglalkozás célja a Bereg-vidék egyik legfontosabb népművészeti értékének, a szövés mesterségének átadása volt a fiatal generáció számára.
A program a tájházban tartott tárlatvezetéssel vette kezdetét, mely során a gyerekek bepillanthattak a régi idők paraszti életébe, és megismerkedhettek a helyi kultúra és kézművesség tárgyi emlékeivel. Ezt követte a nap fő témája, a szövés gyakorlati elsajátítása.
A nagyszőlősi iskolások először kisebb kereteken próbálhatták ki a fonalak egymásba fűzésének alapjait, majd a legnagyobb izgalommal a valódi szövőszéket ülték körbe. A gyerekek megtanulták a szövés különböző formáit, megtapasztalva a több évszázados mesterség örömét és aprólékosságát. A fonalak és minták világában elmerülve megelevenedett a szőtteskészítés hagyománya a kezük alatt.
A szellemi táplálék mellé igazi közösségi élmény társult a tájház konyhájában, ahol a résztvevők a szakácsnő vezetésével hagyományos darált kekszet készítettek. A gyerekek aktívan kivették részüket a munkából: ők darálták a tésztát, vágták és tepsiben sütötték a finom édességet, amely a nap fénypontja volt. A munka közösségépítő ereje és a hagyományos ízek megismerése éppolyan fontos volt, mint a kézműveskedés.
A jó idő lehetővé tette, hogy a szabadban is kikapcsolódjanak: a tájház udvarán a népi játékok eszközeit használva szórakoztak, versenyeztek, majd a program zárásaként megtekintették a Szikura József Botanikus Kertet, ahol természettudományos ismeretekkel is gyarapodhattak.
A nap rámutatott arra, hogy mennyire fontos, hogy a Bereg-vidéken járva a fiatalok megismerjék a szőttest, a szövés technikáját és magát a beregi szőttest. Hiszen a beregi szőttes nem csupán egy kézműves termék, hanem a helyi magyar kultúra és identitás egyik legékesebb, évszázadok óta ápolt szimbóluma. A szövés technikájának megismerése által a fiatalok jobban megértették és talán a jövőben is jobban megbecsülik elődeik munkáját, kitartását és leleményességét.
A Nagyberegi Tájház ezúttal is bebizonyította, hogy az „élő tájház” koncepciója működik: nem csupán múzeum, hanem egy aktív közösségi tér, ahol a múlt értékei a jelen generáció kezében öltenek testet.
A Pro Cultura Subcarpathica által szervezett foglalkozás a Csoóri Sándor Alap támogatásával, valamint a Hagyományok Háza Kárpátalja szakmai partnerségével valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...
Tizenötmillió oldalnyi új digitális tartalmat tett hozzáférhetővé, és elindította Széchényi Híd nevű egységes szolgáltatási felületét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).
Nigriny Edit (1951-2024) festőművész, grafikus és dekoratőr sokszínű életműve előtt tiszteleg az Ungvári Magyar Ház galériájában megnyílt emlékkiállítás. A tárlat képei a kárpátaljai magyar képzőművészet meghatározó alkotójának sajátos formavilágát, játékosságát és életigenlését idézik meg, és ...
A mesék varázslatos világa, a könyvek szeretete és az együtt átélt élmények álltak a középpontjában a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) hagyományos Keresztyén Balázs Olvasótáborának. A többnapos program ezúttal is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Inté...
