Szobrot állítottak a nagyasszonynak

A százéves Csárdáskirálynő című operettre való emlékezéssorozat egyik állomásaként Honthy Hannának, a primadonnák primadonnájának egész alakos bronzszobrát avatták fel a Budapesti Operettszínház nézőtéri társalgójának téli kertjében. „Biztos vagyok benne, hogy Honthy Hanna neve száz év múlva is fent fog maradni” – mondta Kerényi Miklós Gábor, a teátrum művészeti vezetője.

A magánadomány jóvoltából felállított bronzszobor – mely Párkány Raab Péter alkotása – avatását Honthy Hanna 123. születésnapjához, február 21-éhez időzítették. A bensőséges ünnepségen a színház vezetősége mellett jelen voltak a közelmúlt és napjaink primadonnái. A nagy előd iránti tisztelet jegyében megjelent Medgyesi Mária, Domonkos Zsuzsa, Lehoczky Zsuzsa, Felföldi Anikó, Kállay Bori, Zsadon Andrea, Kalocsai Zsuzsa, Kovács Zsuzsa, Arányi Adrienn, a legfiatalabb generáció képviseletében pedig Lévai Enikő és Bordás Barbara. Természetesen jelen volt napjaink vezető primadonnája, Fischl Mónika is.

Az Operettszínház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor ’KERO’ emlékező beszédében méltatta azt a művésznőt, aki nemcsak a primadonnáknak, az énekes-zenés színésznőknek és az operettnek, de magának a színművészetnek is a legendájává vált. Megtestesítette azt az idolt, amely a színésznőt, a művésznőt jelentette, jelenti. Bár sok érdekes legenda, anekdota lengte körül, a lényeg a személyiségében volt, amely élt, sugárzott, hódított és győzött, minden nehézséget leküzdve. A ma színházának pedig nincs más útja, mint követni őt; úgy hinni a sikerben, úgy megmutatni önmagát és a művészetét a közönségnek, miként azt Honthy Hanna is tette – fogalmazott KERO. Ez a most felállított szobor is azt hivatott jelképezni, hogy ő nemcsak nagy színésznő volt, a korszak ünnepelt művésznője, hanem maga az etalon. „Valamennyiünk számára példa, hogy így kell élnünk, kitartanunk, és hinnünk a saját igazságunkban, létezésünkben. Biztos vagyok benne, hogy Honthy Hanna neve száz év múlva is fent fog maradni, és nekünk ebben a kis országban ilyen legendákra hatalmas szükségünk van” – fejezte be avatóbeszédét Kero.

Lőrinczy György főigazgató hozzáfűzte: célszerű lenne ezt a napot a magyar dívák, a magyar primadonnák napjává kinevezni, és ennek szellemében évente megünnepelni.

Kalocsai Zsuzsa Jákfalvi Magdolna Honthy Hannáról írt könyvéből olvasott fel részletet, majd a jelenlévők egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el a szobortalapzaton, ezzel fejezve ki tiszteletüket és az utókor nagyrabecsülését. A rendezvény végén azok a művészek, akik személyesen ismerték Honthy Hannát – játszottak vele egy színpadon, vagy szoros kollegiális és baráti kapcsolatban voltak vele – olyan megtörtént mozzanatokat idéztek fel, amelyek még emberibb módon mutatják be számunkra ennek a legendás operettkirálynőnek az alakját.