Szobrot állítottak a nagyasszonynak

Írta: Tölgyesi Tibor | Forrás: kultúra.hu | 2016. március 06.

A százéves Csárdáskirálynő című operettre való emlékezéssorozat egyik állomásaként Honthy Hannának, a primadonnák primadonnájának egész alakos bronzszobrát avatták fel a Budapesti Operettszínház nézőtéri társalgójának téli kertjében. „Biztos vagyok benne, hogy Honthy Hanna neve száz év múlva is fent fog maradni” – mondta Kerényi Miklós Gábor, a teátrum művészeti vezetője.

Szobrot állítottak a nagyasszonynak

A magánadomány jóvoltából felállított bronzszobor – mely Párkány Raab Péter alkotása – avatását Honthy Hanna 123. születésnapjához, február 21-éhez időzítették. A bensőséges ünnepségen a színház vezetősége mellett jelen voltak a közelmúlt és napjaink primadonnái. A nagy előd iránti tisztelet jegyében megjelent Medgyesi Mária, Domonkos Zsuzsa, Lehoczky Zsuzsa, Felföldi Anikó, Kállay Bori, Zsadon Andrea, Kalocsai Zsuzsa, Kovács Zsuzsa, Arányi Adrienn, a legfiatalabb generáció képviseletében pedig Lévai Enikő és Bordás Barbara. Természetesen jelen volt napjaink vezető primadonnája, Fischl Mónika is.

Az Operettszínház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor ’KERO’ emlékező beszédében méltatta azt a művésznőt, aki nemcsak a primadonnáknak, az énekes-zenés színésznőknek és az operettnek, de magának a színművészetnek is a legendájává vált. Megtestesítette azt az idolt, amely a színésznőt, a művésznőt jelentette, jelenti. Bár sok érdekes legenda, anekdota lengte körül, a lényeg a személyiségében volt, amely élt, sugárzott, hódított és győzött, minden nehézséget leküzdve. A ma színházának pedig nincs más útja, mint követni őt; úgy hinni a sikerben, úgy megmutatni önmagát és a művészetét a közönségnek, miként azt Honthy Hanna is tette – fogalmazott KERO. Ez a most felállított szobor is azt hivatott jelképezni, hogy ő nemcsak nagy színésznő volt, a korszak ünnepelt művésznője, hanem maga az etalon. „Valamennyiünk számára példa, hogy így kell élnünk, kitartanunk, és hinnünk a saját igazságunkban, létezésünkben. Biztos vagyok benne, hogy Honthy Hanna neve száz év múlva is fent fog maradni, és nekünk ebben a kis országban ilyen legendákra hatalmas szükségünk van” – fejezte be avatóbeszédét Kero.

Lőrinczy György főigazgató hozzáfűzte: célszerű lenne ezt a napot a magyar dívák, a magyar primadonnák napjává kinevezni, és ennek szellemében évente megünnepelni.

Kalocsai Zsuzsa Jákfalvi Magdolna Honthy Hannáról írt könyvéből olvasott fel részletet, majd a jelenlévők egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el a szobortalapzaton, ezzel fejezve ki tiszteletüket és az utókor nagyrabecsülését. A rendezvény végén azok a művészek, akik személyesen ismerték Honthy Hannát – játszottak vele egy színpadon, vagy szoros kollegiális és baráti kapcsolatban voltak vele – olyan megtörtént mozzanatokat idéztek fel, amelyek még emberibb módon mutatják be számunkra ennek a legendás operettkirálynőnek az alakját.

Hírek

  • Magyar zeneszerzők ungvári miniszobrai

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

Események

Copyright © 2024 KMMI