Szerenád május éjszakáján – „Csak egy kislány van a világon…”

Írta: Kovács Elemér | Forrás: karpatinfo.net | 2020. május 02.

Sokan tartottunk tőle, hogy a járványhelyzet miatt, mint annyi más dolog mostanság, a májusi szerenád is átkerül a digitális térbe, hogy jobb híján ily módon köszöntsék fel kedvesüket a férfiak. Akadt persze erre is jócskán példa, hisz akiket például nagy távolság, vagy egy határ választ el a másiktól, azok csak ily módon nyilváníthatták ki gyengéd érzelmeiket a másik felé.

Szerenád május éjszakáján – „Csak egy kislány van a világon…”

Aztán aki ezen a gyönyörű májusi éjszakán hacsak résnyire is nyitva hagyta hálószobájának ablakát, megtapasztalhatta: a férfitársak közül sokan gondolták úgy, hogy ennek a szép alkalomnak ilyen körülmények között sem szabad elmaradnia. Mint a legnépszerű közösségi oldalon feltett fotókon látszik, sok zenész nyakában ott lógott a szájmaszk, s a háziak is tisztes távolságra álltak a muzsikusoktól. Bizony, ha a május első éjszakáján adott zene elmarad, akkor megint szegényebbek lennénk egy szép szokással. Jó tudni, megyénk a Kárpát-medence azon kevés vidékeinek egyike, ahol ez a jeles alkalom még fennmaradt. A szokás apáról fiúra száll. Egyesek magyarázatként beérik csak annyival, hogy mindez több évtizedes elzártságunk következménye, ám vagyunk egynéhányan, akiknek meggyőződése, hogy ennél többről van szó: éppen a sok ország- és hatalomváltás miatt a Kárpátalján élők tudatalattijába erősen beleivódott, hogy hagyományaink tartanak meg bennünket, s azokhoz ragaszkodni kell. S bár a május éjszakai zenés köszöntő szokása a városi polgárság köréből szivárgott le a falunk élőkhöz, csakhamar részévé ennek a kultúrának. S hogy értékként kell tekintenünk rá, azt az is bizonyítja, hogy másoknak is felkelti az érdeklődését. Néhány évvel ezelőtt a beregi Tiszahát falvaiba ukrán turisták érkeztek kifejezetten egy ilyen alkalomra. De fogadott már Borzsova, Vári, Bene stb. olyan magyarországi csoportokat, ahol már nem tartják ezt a szokást.

Pedig mi lehet ennél gyönyörűbb? A májusi szerenád telke van romantikával, gyöngéd érzelmekkel, melyeket a kedvesünk ablaka alatt felcsendülő dallamok közvetítenek. A repertoár valamelyest változó, hisz valamennyi nemzedék hozzáteszi a már meglévőhöz a saját kedvencét. Természetesen vannak kihagyhatatlan számok. Ezek közé tartozik természetesen a „Szeretnék május éjszakán, letépni minden orgonát”, a „Szeretlek én, jöjj vissza hozzám” vagy az „Akácos út”. Valószínűleg ennek az alkalomnak köszönhető, hogy néhány da nem ment feledésbe. Ilyen a múlt század ötvenes éveinek nagy romantikus slágere, a „Midőn Havannában hajóra szálltam én”, a „Rózsafa virít az ablakom alatt”, a „Szeretni bolondulásig” vagy akár a „Csak egy kislány van a világon”. A repertoár klasszikus darabjának számít a „Kicsi, gyere velem rózsát szedni”, vagy a „Jaj de szép kék szeme van magának”.

Az ilyenkor elhangzó dalok kiválasztását, azt, hogy azok milyen sorrendben csendüljenek fel, a gavallérok többnyire a muzsikusokra bízzák. Ám gyakran vannak külön kérések is – magyarázza Halász Bertalan, a Kárpát-medence szerte ismert Sodró népzenei együttes harmonikása. – S velünk már olyan is előfordult, hogy a legény megtanulta a dalt, s azt ezen a feledhetetlen estén zenei kíséretünkkel előadta szíve választottjának ablaka alatt. s hogy a lámpaláz miatt ne történjen semmi probléma, azért az ifjú az A4-es lapra kinyomtatott szöveget ott szorongatta a markában… Ezért is oly nagy élmény minden ilyen alkalom a jelenlevők számára, beleértve a zenészeket is.

Mostanság mi módon fogadják a hölgyek az éjjeli zenét?

Valljuk be, hogy ez idő tájt túlságosan jelentősek a kinti előkészületek ahhoz, hogy bent a házban a lakók ezt ne vegyék észre. Mert ne feledjük, hogy a szerenád csak egy része ennek a romantikus estének. Az udvarló ugyanis gyakran májusfát is állít, vagy legalább feldíszíti a kaput.

No és újabb szokás szerint díszes kosarat ajándékoz kedvesének.

Igen, ez többnyire már a zeneszámok elhangzása után történik. Most módom volt megfigyelni, hogy míg Beregvidéken ebbe a szépen fonott kosárba szalaggal feldíszített édességek meg pezsgő kerül, a Felső-Tisza-vidéken viszont inkább hatalmas csokor foglalja el a hely nagyobb részét a szintén elmaradhatatlan pezsgő mellett.

E jeles alkalom nem megterhelő a muzsikus számára?

Idén Galgóczy Martin prímás barátommal vágtunk neki ennek az éjszakának, hogy a rokonok, barátok, ismerősök felkérésének eleget tegyünk. Este nyolc órakor indultunk el Beregdédából, s közben jártunk Gáton, Beregszászon, s még megfordultunk néhány közeli településen. Majd autónkkal a Felső-Tisza-vidéknek vettük az irányt, hogy eljussunk ennek is az egyik legkeletibb végébe, Aknaszlatinára. Természetesen Visket sem hagyhattuk ki. Kemény 8-9 óra és több mint húsz fellépés van mögöttem, de ismételten csak azt tudom mondani: a májusi éjjeli zene sajátos egyedülálló műfaj. Hatalmas élmény a benne résztvevő zenészenek is.

Remélem, sokáig fennmarad.

Hírek

  • Miről írtak a városi újságok 101 évvel ezelőtt, 1925 januárjában?

    Milyen volt Ungvár pontosan 101 évvel ezelőtt, 1925 elején? Hogyan éltek akkoriban az ungváriak, milyen problémáik voltak, és milyen kérdéseket vitattak meg a helyi sajtóban? Az Elvesztett Ungvár egy kis időutazást indított, amely minden hónapban bemutatja, hogyan változott az élet a városban 101 év...

  • Attila-kiállításra készül a Magyar Nemzeti Múzeum

    Hamarosan nyílik az Attila című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat építése már javában zajlik, a héten a kiállítás legnagyobb műtárgya, Haan Antal: Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye is megérkezett.

  • Felhangolva: Interjú Punykó Zsuzsával

    Punykó Zsuzsát fodrászként ismertem meg Beregszászban, mit sem sejtve arról, hogy énekel. Egyszer aztán láttam egy videót, melyben egy gyönyörű dalt adott elő, és megismerhettem csodálatos hangját. Nézve a videót az jutott eszembe, hogy ezt mindenkinek hallania kell. Nem értettem, hogy miért nem lép...

  • Dercen elfeledett híres szülötte, Mohy Sándor festőművész

    Dercen község szülöttei közül figyelemre méltó életutat járt be Dercsényi László királyi tanácsos, beregszászi törvényszéki bíró, 1848-as honvédhuszár százados, aki tetteivel bevéste magát vidékünk történelmébe, de nagy hírnévre tett szert Kárpátalján és Magyarországon is Fodor Géza, a kárpátal...

Események

Copyright © 2026 KMMI