Június 10-én tartjuk a szecesszió világnapját. Arról a művészeti irányzatról emlékezünk meg a mai napon, melyet 1897-ben 49 bécsi művész teremtett meg azzal, hogy kivonultak a városból, hátat fordítottak az addigi művészeti felfogásoknak, hogy valami egészen újat alkossanak. Erre utal a szecesszió szó, melynek jelentése: kivonulás. A stílus fő jellemzőit John Ruskin angol író fogalmazta meg először. Ezek a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, a hangsúlyos, élénk színek alkalmazása. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
A szecesszió képviselői közé tartozott Antoni Gaudí (1852-1926) katalán építész, Gustav Klimt festőművész, Oscar Wilde író, Auguste Rodin szobrászművész. A magyar művészeket is megihlette ez a stílusirányzat. Legismertebb alakjai: Lechner Ödön építész, Rippl-Rónai József és Vaszary János festőművészek, Róth Miksa üvegfestő, Zsolnay Vilmos keramikus, Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula írók.
Méhes Samu Haláboron született 1875-ben. Nagyváradon járt középiskolába, majd 1901-ben a budapesti József Nádor Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Előbb Temesváron volt magánmérnök, majd 1903-ban Beregszász város mérnökévé választották meg. Ezen tisztségét 1937. július 1-jéig töltötte be. A háború alatt Beregszász közélelmezési hivatalának vezetője volt. Az ő tulajdonát képezte a bérháznak épített Méhes-palota.
1912-ben épült fel az egykori zsidó rituális fürdő szecessziós stílusú épülete. Emeleti részének attikával záródó középső része konzolokra támaszkodik és rizalitként ugrik ki a homlokzat síkjából. Bejárata, ablakai félkörív záródásúak, felettük mindkét emeleten hullámvonalas vakolat--díszítésekkel. Széles, hangsúlyos párkánya különleges hangulatot kölcsönöz az épületnek. A 80-as években restaurálták az épületet, megőrizték műemlékjellegét. Egy ideig városi közfürdőnek, majd sportklubnak használták, jelenleg különböző üzleteknek ad otthont.
A szecessziós építészet egyik legismertebb magyar képviselője, Lechner Ödön tervei alapján épült meg az egykori Magyar Királyi Elemi Fiúiskola, a mai Beregszászi Kossuth Lajos Líceum épülete 1898–1901 között. A neobarokk épület a szecesszió egy-egy elemét is magán viseli. Arányos méretezésű, jobb és balszárnyát középen elhelyezkedő bejárati udvar osztja ketté. Homlokzatát népi motívumú madaras ornamentika díszíti.