Sikeres félévet zárt a Nagyberegi Tájház

Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. június 16.

Kulturális örökségünk és identitásunk meghatározó alappillérei a tájházak. S mint ismeretes, a jó tájház nem csupán kiállítótér, hanem tárgyi világával egyben ismeretátadó, az oktatást szolgáló hely. Emellett közösségi tér is, mely a hagyományok megőrzésének, megismerésének és újraélésének színtereként szolgál.

Ezt az elvet szeretné követni a Nagyberegi Tájház is, mely nemcsak múzeumi célt szolgáló épület, és ahol a rendszerszerűen meghirdetett foglalkozásokon nemcsak az enteriőrt igyekeznek bemutatni, hanem őseink tudását kívánják átadni különféle módszerek segítségével.

Sikeres félévet zárt a Nagyberegi Tájház

Az intézmény egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Tevékenysége ismeretes nemcsak a Bereg-vidéken, de a távolabbi településeken, közösségekben is.

Júniusban zárult a tájház tavaszi programsorozata. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet tartalmas és izgalmas foglalkozásokat valósított meg a félév során. A szervezők 15 alkalmat hirdettek meg 2023 első felére. A jelentkezők magas száma miatt azonban 19 foglalkozást szerveztek, melyre 24 iskolás csoport látogatott el. Ez idő alatt a programoknak összesen 707 résztvevője volt. A látogatók Nagybereg, Beregszász, Gut, Dercen, Mezőkaszony, Csonkapapi, Bátyú, Mezővári, Halábor, Harangláb, Beregdéda és Beregújfalu településekről érkeztek. A célcsoport az iskolás és főiskolás korosztály volt.

Az intézmény falai között zajló foglalkozások többrétegűek. A programok minden esetben tárlatvezetéssel indultak. A tájház és a hozzá tartozó gazdasági épület bemutatásán kívül a résztvevők egy kellemes séta keretében megtekinthették a Szikura József Botanikus Kertet is. Ezt követően kézműves foglalkozás és konyhai tevékenység vette kezdetét. Mindezt nem egyszer kulturális program fűszerezte.

A félév táncházzal színesített farsangi foglalkozással indult, majd a téli időszak benti elfoglaltságai szerepeltek a programok között. A látogatók szőttek, nemezeltek, csigatésztát készítettek, hímeztek és varrtak. A famegmunkálás is sorra került. Készültek népi játékok és népi hangszerek, mint például a brúgattyú vagy a nádsíp, és fából készült kulcstartók.

A tájház jelentős eseményének bizonyult a húsvéti foglalkozás. Az ünnepkör kapcsán ajtódíszeket, kopogtatókat fontak és kötöttek, majd pedig vidékünk hímestojás-díszítési technikáit tanulhatták meg a résztvevők. Készültek beregi karcolt és salánki viaszos hímesek is. A résztvevők felelevenítették a locsolkodás szokását is. A legények verset mondtak, majd a tojásokért cserébe – a hagyományokhoz híven – vízzel locsolták meg a tojásokat osztogató lányokat.

A Nagyberegi Tájház kiemelt rendezvénye volt a Tájházak Napja, melyet idén negyedik ízben szervezett meg a Pro Cultura Subcarpathica, Szent György napjához közel eső hétvégén. Az elmúlt időszak nehézségei az online térbe kényszerítették, vagy teljesen lehetetlenné tették az alkalmat. Idén azonban közel száz résztvevővel, érdekes programokkal sikerült bevonni a látogatókat.

Május elején szalagokkal ékes májusfa díszíthette a tájház kapuját, hirdetve a tavaszt, az újjászületést, s jelképként mutatta be a korábban igencsak elterjedt szokást. A tavasz utolsó hónapját a pünkösdi királyválasztás zárta, mely alkalomra szintén népes gyereksereg érkezett. A mintegy 70 résztvevőt kézműveskedés, népi játékok, ügyességi vetélkedő és kemencés finomság várta.

A szervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a kézművesség során a fiatalok megtanulják a természetes alapanyagok felhasználásának módjait. Az így létrehozott tárgyak gyakran kulturális jelentőséggel is bírnak, s fontos szerepet játszanak egy-egy ünnep vagy jeles nap kapcsán. A fiatalok saját elképzelésük alapján dolgozhattak, kifejezésre juttathatták saját kreativitásukat. Egyes technikák és az alkotás folyamata során türelmet, kitartást és precizitást tanultak.

A foglalkozások során minden alkalommal valamilyen hagyományos étel, többnyire édesség készült. A sütésbe – korosztálytól függően – a gyerekek is besegítettek. Nyújtották a tésztát, formálták a csörögefánkot, sütötték a labdacsörögét, porcukorral szórták a porlós süteményt, vagy lekvárral töltötték a palacsintákat. Előszeretettel készítették a kenyérlángost, és kavargatták a sárgatúrót.

A foglalkozások díjmentesek voltak. A Pro Cultura Subcarpathica a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Csoóri Sándor Alap, valamint a Hagyományok Háza kárpátaljai kirendeltségének támogatása által igyekezett megvalósítani a programsorozatot.

Hírek

  • Elérhetővé váltak online Liszt Ferenc levelei és naplói az OSZK Copia felületén

    Liszt Ferenc életét bemutató több mint 800 levél és 3 napló vált szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpontja közös projektjének eredményeként a nemzeti könyvtár Copia tartalomszolgáltatási felületén. A közzétett anyagna...

  • „Az, hogy mindannyian zenészek vagyunk, egy közös pont az életünkben…”

    Közvetlen, jóindulatú, segítőkész. A zene kislány kora óta meghatározó szerepet játszik az életében, amit mindmáig szívvel-lélekkel végez. A református egyház is közel áll hozzá, s családjához. Közel húsz esztendeje orgonál a beregszászi templomban. Szabad idejét a családjával tölti, mivel két fiúgy...

  • A Dnyepertől a Dunáig – zenei utazás Kárpátalja sokszínűségében

    Fergeteges hangulatban telt a Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák Kamaraegyüttesének A Dnyepertől a Dunáig című ukrán–magyar estje. A műsor nem véletlenszerű válogatás volt, hanem gondosan felépített út a Dnyepertől a Dunáig, az ukrán dallamtól a magyar csárdásig, a népdal egyszerűségétől...

  • Ismeretlen Bartók-mű kézirata került elő

    Bartók Béla 1907-ben írt, eddig ismeretlen kompozíciójára bukkant a Bősze Ádám Zenei Antikvárium. A dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, ám hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként, amelyet a magyarországi antikvárius 2024-ben vásárolt meg.

Események

Copyright © 2026 KMMI