Kulturális örökségünk és identitásunk meghatározó alappillérei a tájházak. S mint ismeretes, a jó tájház nem csupán kiállítótér, hanem tárgyi világával egyben ismeretátadó, az oktatást szolgáló hely. Emellett közösségi tér is, mely a hagyományok megőrzésének, megismerésének és újraélésének színtereként szolgál.
Ezt az elvet szeretné követni a Nagyberegi Tájház is, mely nemcsak múzeumi célt szolgáló épület, és ahol a rendszerszerűen meghirdetett foglalkozásokon nemcsak az enteriőrt igyekeznek bemutatni, hanem őseink tudását kívánják átadni különféle módszerek segítségével.
Az intézmény egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Tevékenysége ismeretes nemcsak a Bereg-vidéken, de a távolabbi településeken, közösségekben is.
Júniusban zárult a tájház tavaszi programsorozata. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet tartalmas és izgalmas foglalkozásokat valósított meg a félév során. A szervezők 15 alkalmat hirdettek meg 2023 első felére. A jelentkezők magas száma miatt azonban 19 foglalkozást szerveztek, melyre 24 iskolás csoport látogatott el. Ez idő alatt a programoknak összesen 707 résztvevője volt. A látogatók Nagybereg, Beregszász, Gut, Dercen, Mezőkaszony, Csonkapapi, Bátyú, Mezővári, Halábor, Harangláb, Beregdéda és Beregújfalu településekről érkeztek. A célcsoport az iskolás és főiskolás korosztály volt.
Az intézmény falai között zajló foglalkozások többrétegűek. A programok minden esetben tárlatvezetéssel indultak. A tájház és a hozzá tartozó gazdasági épület bemutatásán kívül a résztvevők egy kellemes séta keretében megtekinthették a Szikura József Botanikus Kertet is. Ezt követően kézműves foglalkozás és konyhai tevékenység vette kezdetét. Mindezt nem egyszer kulturális program fűszerezte.
A félév táncházzal színesített farsangi foglalkozással indult, majd a téli időszak benti elfoglaltságai szerepeltek a programok között. A látogatók szőttek, nemezeltek, csigatésztát készítettek, hímeztek és varrtak. A famegmunkálás is sorra került. Készültek népi játékok és népi hangszerek, mint például a brúgattyú vagy a nádsíp, és fából készült kulcstartók.
A tájház jelentős eseményének bizonyult a húsvéti foglalkozás. Az ünnepkör kapcsán ajtódíszeket, kopogtatókat fontak és kötöttek, majd pedig vidékünk hímestojás-díszítési technikáit tanulhatták meg a résztvevők. Készültek beregi karcolt és salánki viaszos hímesek is. A résztvevők felelevenítették a locsolkodás szokását is. A legények verset mondtak, majd a tojásokért cserébe – a hagyományokhoz híven – vízzel locsolták meg a tojásokat osztogató lányokat.
A Nagyberegi Tájház kiemelt rendezvénye volt a Tájházak Napja, melyet idén negyedik ízben szervezett meg a Pro Cultura Subcarpathica, Szent György napjához közel eső hétvégén. Az elmúlt időszak nehézségei az online térbe kényszerítették, vagy teljesen lehetetlenné tették az alkalmat. Idén azonban közel száz résztvevővel, érdekes programokkal sikerült bevonni a látogatókat.
Május elején szalagokkal ékes májusfa díszíthette a tájház kapuját, hirdetve a tavaszt, az újjászületést, s jelképként mutatta be a korábban igencsak elterjedt szokást. A tavasz utolsó hónapját a pünkösdi királyválasztás zárta, mely alkalomra szintén népes gyereksereg érkezett. A mintegy 70 résztvevőt kézműveskedés, népi játékok, ügyességi vetélkedő és kemencés finomság várta.
A szervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a kézművesség során a fiatalok megtanulják a természetes alapanyagok felhasználásának módjait. Az így létrehozott tárgyak gyakran kulturális jelentőséggel is bírnak, s fontos szerepet játszanak egy-egy ünnep vagy jeles nap kapcsán. A fiatalok saját elképzelésük alapján dolgozhattak, kifejezésre juttathatták saját kreativitásukat. Egyes technikák és az alkotás folyamata során türelmet, kitartást és precizitást tanultak.
A foglalkozások során minden alkalommal valamilyen hagyományos étel, többnyire édesség készült. A sütésbe – korosztálytól függően – a gyerekek is besegítettek. Nyújtották a tésztát, formálták a csörögefánkot, sütötték a labdacsörögét, porcukorral szórták a porlós süteményt, vagy lekvárral töltötték a palacsintákat. Előszeretettel készítették a kenyérlángost, és kavargatták a sárgatúrót.
A foglalkozások díjmentesek voltak. A Pro Cultura Subcarpathica a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Csoóri Sándor Alap, valamint a Hagyományok Háza kárpátaljai kirendeltségének támogatása által igyekezett megvalósítani a programsorozatot.
