Magyarország Országgyűlése – II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából – a 2019-es esztendőt Rákóczi-emlékévvé nyilvánította.
Az emlékév nyitó rendezvényeként a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) az Írók a pulpituson program keretében március 27-én, a Nagyságos Fejedelem születése napján Rákóczi emlékezete Kárpátalján címmel filmvetítéssel, könyvbemutatóval egybekötött megemlékezést tartott Ungváron, Munkácson, Beregszászon és Tégláson.
A beregszászi rendezvényre a járási könyvtár olvasótermében került sor. A szép számban egybegyűlt érdeklődőket és a vendégeket – köztük Szilágyi Mátyást, Magyarország beregszászi külképviseletének főkonzulját és Bodnár Zsoltot, az ungvári főkonzulátus konzulját – Varga Éva, a könyvtár igazgatója üdvözölte.
Szilágyi Mátyás főkonzul méltatta II. Rákóczi Ferenc emberi nagyságát, személyének történelmi jelentőségét. Mint mondta, az általa vezetett szabadságharc a magyar államiság megőrzésére irányult, így személye magyar identitásunk egyik szimbóluma. A diplomata örömének adott hangot, hogy Beregszászon a közeljövőben felavatandó Rákóczi-szoborral méltó emléket állítanak a Nagyságos Fejedelemnek.
A találkozó moderátori szerepét is felvállaló Dupka György, a KMMI igazgatója, a MÉKK elnöke bemutatta a KMMI-füzetek sorozatban erre az alkalomra megjelent Rákóczi turulmadara című monda- és legendagyűjteményt (összeállítói: dr. Dupka György és dr. Zubánics László történész). A kiadvány borítóján egyébként az a Győrfi Lajos alkotta Rákóczi-lovasszobor látható, amely Beregszászon áll majd a Budapest parkban. Dupka György az olvasók figyelmébe ajánlotta az Együtt című irodalmi-művészeti-kulturális folyóirat 2019/1. számát is.
Ezután Kovács Sándor eszenyi származású, Budapesten élő helytörténész, útikönyvszerző, fotográfus Rákóczi-emlékek Kárpátalján címmel vetített képes, filmbejátszásokkal illusztrált előadást tartott arról, hogyan él még ma is elevenen a ruszinság körében a fejedelem („cár”) emlékezete, hol és milyen Rákóczi-emlékhelyek találhatók ezen a tájon, miként él Rákóczi szelleme a kárpátaljai irodalomban. Mint mondta, a Nagyságos Fejedelemnek számtalan utca-, intézmény- és településnév állít emléket vidékünkön, de sok a Rákóczi-emlékhely is, amelyeket nemcsak a hozzánk érkező turistáknak érdemes felkeresni, azokat meg kell ismerniük az itt élőknek is. Csak néhány a Kovács Sándor által részletesen bemutatott emlékhelyek közül: a munkácsi vár, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorát töltötte, Beregszász és Mezővári, a zászlóbontások, Tiszaújlak, az első győztes csata, Salánk, az utolsó országgyűlés (haditanács) helyszíne, Dolha, Beregszentmiklós stb.
Az előadás után az érdeklődők kérdéseket tehettek fel az előadóknak.
Kovács Sándor egy általa szerkesztett Kárpátalja-térképet, valamint a vidékünkkel foglalkozó könyveinek egy-egy dedikált példányát ajándékozta a járási könyvtárnak, amelyeket Varga Éva igazgató vett át. Sokan érdeklődtek, hol lehet hozzájutni ezekhez a kiadványokhoz. A szerző elmondta, hogy azok elsősorban Magyarországon kerültek forgalomba. Viszont, hogy itt is hozzáférhetővé váljanak, három kárpátaljai vonatkozású könyvéből anno 100–100 példányt átadott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek, hogy juttassák el a magyar iskolákba. Erre úgy nyílt mód, hogy a Máramarosi bércek között c. könyvből a szerző 2015-ben a saját költségén vásárolt meg 100 példányt a kiadótól (egy-egy kötet kiadói ára 4000 Ft), a Bús düledékeiden címűből 2016-ban – Kovács Sándor, a kerület lakosának szorgalmazására – Budapest XVIII. kerületének önkormányzata vett százat, majd a következő évben a Verecke – a honfoglalás kapuja című kötet 100 példányának megvásárlását a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozta. Kovács Sándorral együtt reméljük, hogy ezeket a hiánypótló ismeretterjesztő könyveket azóta hasznosan forgatják a tanárok és a diákok egyaránt.
A rendezvény végén a résztvevők egy csoportja megkoszorúzta a Nagyságos fejedelemnek a Bethlen-Rákóczi-kastély falán lévő emléktábláját.
