321 évvel ezelőtt, 1703. július 14-én aratta első győzelmét II. Rákóczi Ferenc a tiszabecsi révnél. A fejedelem úgy fogalmazott Emlékirataiban, hogy „ez volt az első, habár jelentéktelen összecsapás”.
![Rákóczi első diadala](/img-cache/d/4/f/a/e/d4fae5c5e0ed4a87901e87ea4da0c9582718f864.jpeg)
Írta: | Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum | 2024. július 14.
321 évvel ezelőtt, 1703. július 14-én aratta első győzelmét II. Rákóczi Ferenc a tiszabecsi révnél. A fejedelem úgy fogalmazott Emlékirataiban, hogy „ez volt az első, habár jelentéktelen összecsapás”.
Mégsem szabad lebecsülnünk az ütközet jelentőségét, hiszen a tiszabecsi győzelem volt a kibontakozó szabadságharc első sikeres állomása. A harc lefolyásáról Rákóczi Emlékiratai és egykorú jelentések, levelek alapján elég pontos ismeretekkel rendelkezünk.
A tiszaháti felkelők ellen mozgósított Szatmár és Ugocsa vármegyei nemesi felkelők a Tisza bal partján, Tiszabecsnél ütöttek tábort. Erősítésként egy bihari lovascsapat, valamint Reinhard és Kobilka császári kapitányok egy-egy gyalogos- és lovasszázada állt mellettük.
A tábor parancsnoka Csáky István bereg–ugocsai főispán volt, helyettese pedig Kende Mihály Szatmár vármegyei nemes, aki július 13-án felderítés céljából 20 magyar és 30 német lovassal átkelt a folyó jobb partjára, és Beregszászig hatolt.
Rákóczi hegyekből kibontakozó seregével 14-én érkezett Újlakhoz, s mivel gyalogsága lemaradt az árvíz okozta sáros utakon, csupán lovassága volt vele. A rév mindössze 15 német gyalogos által őrzött jobb parti hídfőjét könnyűszerrel elfoglalták, és így útját állták Kende Mihály felderítésből visszatérő csapatának.
Kende 50 lovasával a folyó kanyarulatába húzódott, és felvette a harcot a kurucokkal. A túlparti táborból további segítséget kaptak, és folyamatos tüzeléssel is támogatták őket. Négyórás küzdelemben háromszor verték vissza Ocskay László és Borbély Balázs huszárainak rohamát, ezért Rákóczi a gyalogság megérkeztéig már a harc szüneteltetését tervezte.
A kurucok zárt sorokban indított utolsó, lendületes támadása azonban meghozta a kívánt sikert: az ellenséget a Tiszába szorították. „A magyar lovasok bátorságát még a németek is megcsodálták.” Kende Mihály lovastul a folyóba fulladt többekkel együtt, a csatatéren pedig 8 német katona holtteste hevert. A kurucok vesztesége ennél valamivel nagyobb lehetett.
A tiszabecsi kuruc győzelem hírét az 1903-ban felállított, 1945-ben lerombolt, majd 1989-ben helyreállított Turul-emlékmű hirdeti Kárpátalján. 1905-ben Tiszabecsen, a református templom mellett is emlékoszlopot állítottak fel.
A szabadság ugyan minden nép számára természetes állapot, ám nem adódik magától, azért nemzedékek sokaságának állandóan meg kell küzdeni. Itt, a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának helyszínén, a Tiszaújlak határában felállított turulmadaras emlékműnél 321 év elmúltával most arról beszélünk...
321 évvel ezelőtt, 1703. július 14-én aratta első győzelmét II. Rákóczi Ferenc a tiszabecsi révnél. A fejedelem úgy fogalmazott Emlékirataiban, hogy „ez volt az első, habár jelentéktelen összecsapás”.
Ma ünnepli 80. születésnapját Rubik Ernő Kossuth-díjas építészmérnök, tárgytervező, a nemzet művésze, a Szent István-rend kitüntetettje, aki ötven éve alkotta meg a világsikerű Rubik-kockát.
borzsovai ifjú hölggyel, aki Vidnyánszky Attila osztályában tanul színművészetet Budapesten. A fiatal tehetség a Háztűznéző című darabban alakított nagyot Agafja Tyihonovnát megformálva. Akkor azt nyilatkozta, hogy eddigi szerepei közül ez a karakter áll hozzá a legközelebb, hiszen ő is vicces, jóke...