Ötödjére emlékeztek együtt Szent Istvánra a Tiszaháton

Ötödik alkalommal szervezték meg a Tiszaháti Szent István-napot, ahol megszentelték az új kenyeret és együtt imádkoztak a történelmi egyházak a békéért. Az immár hagyományosan megszervezett ünnepséget augusztus 20-án a Tiszaháti Tájmúzeum területén tartották meg.

A Fogarassy-kastély parkjában lévő görögkatolikus kápolnában kezdődő ünnepséget Nagyné Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum és Péterfalvi Képtár igazgatója nyitotta meg a Himnusz eléneklése után.

A rendezvényen nem feledkeztek meg a több mint 3,5 éve tartó orosz–ukrán háborúról sem. Marcsák Gergely költő, a KVIT elnöke, az Együtt folyóirat olvasószerkesztője és felesége, Shrek Tímea író, költő, pedagógus a Szégyenpiac-antológiát feldolgozva verses-zenés összeállítással emlékezett az elesett katonákra és az eddigi időszakra.

A házigazdák nevében szólalt fel Oroszi József, a Tiszaháti kistérség vezetője, aki kiemelte, hogy Isten csodája az, hogy több mint ezer év után is áll még a magyar nemzet.

„Hűségesnek kell lennünk Szent István eszméjéhez, és méltóképpen kezeljük örökségünket, hiszen a Kárpát-medence a mi közös otthonunk” ­– mondta.

Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa nevében Balogh György konzul arról beszélt, hogy a kommunizmus idején a hatalom megpróbálta elfeledtetni Szent Istvánt és az új kenyér ünnepségének hagyományát, amivel akaratlanul adtak arra alkalmat, hogy egészen új és mélyebb értelmet kapjon augusztus 20-ának öröksége. Mint mondta, a több mint ezeréves magyar államalapítás óta 41 generáció nőtt fel. Rámutatott a magyarok kenyerének nemzetösszekötő fontosságára, hiszen a 15 millió összeöntött búzaszem összeköti a Kárpát-medencét.

„Sokaknak sokat kell tennie, hogy az államalapító király tervei valóra váljanak” – mondta Zubánics László helytörténészt. Az UMDSZ és a KMMI elnöke, az UNE UMOTI magyar történelem és európai integráció tanszék vezetője kiemelte: a kereszténység felvétele és az államalapítás az elindulás pillanata volt a nemzet számára.

Dupka György, a MÉKK elnöke, Tiszabökény díszpolgára, a helyi Római Katolikus Egyházközség világi elnöke felidézte a Tiszaháti Szent István nap ünnepségének elindítását és jelentőségét.

A jelenleg Kárpátalján vendégeskedő Tadeusz Kopyś lengyel történész, a krakkói Jagelló Egyetem professzora felhívta a figyelmet a történelmi Magyarország és a Rzeczpospolita közötti hasonlóságokra, a lengyel–magyar barátságra, továbbá és Szent István eszméjének fontosságára, amely véleménye szerint követendő példa a nemzetek közötti békés kapcsolatokra. 

Kovály Csilla vezetésével a helyi Tisza Csillag kórus előadását hallhatták az egybegyűltek.

Az ökumenikus liturgián Seres János, a tivadarfalvi gyülekezet lelkipásztora, Hernádi Balázs Lehel ferences atya, a Tiszabökényi Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom plébánia kormányzója és Kótonovics István görögkatolikus áldozópap vezették le.

Az új kenyeret Hernádi Balázs Lehel atya és Kótonovics István áldozópap áldotta meg.

A közös megemlékezés végén a kastélyudvar kettős keresztjénél a Szózat éneklésével és az emlékezés koszorúinak elhelyezésével ért véget.

„A háborús helyzetben is sikerül minden évben összejönni és erőt meríteni abból az örökségből, amit Szent István ránk hagyott. Hiszen a mi dolgunk Trianon óta az, hogy megtartsuk az iskolát, a templomot és az anyanyelvünket” – mondta Dupka György az ünnepség után a tájmúzeum területén lévő régi iskolaépület előtt.