Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „töredékhazácskában”, a Kárpát-medencében, vagy a nagyvilág bármely szegletében. Azt sem szabad elfeledni, hogy a történelmi épített örökség darabjai jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek. A világjárvány kitörése, illetve az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kezdete előtt az ország belsejéből évente több százezer vendég kereste fel a megyénket.
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület kezdeményezésére bő egy évtizeddel ezelőtt, 2013-ban megkezdődött a Kárpátaljai Értéktár összeállítása. Mára közel kétszáz értékkel ismerkedhet az érdeklődő az értéktár weboldalán, mely a www.karpataljainepfoiskola.com oldalon érhető el. Az épített örökség kiemelkedő darabjait emellett a Kárpátaljai Nemzeti Identitás-jelek I. kiadvány is bemutatja. A magyarság identitásának, hitének megőrzésében rendkívül fontos szerepet játszó templomok mellett a könyv röviden ismerteti a vidékünkön található várak, várromok, kastélyok, udvarházak és tájházak történetét. Sorra veszi azokat a szobrokat, amelyek emléket állítanak a magyarság jeles személyiségeinek, kiemelten azoknak, akiknek a munkássága példaértékű és meghatározó a kárpátaljai magyarság szülőföldön való megmaradásában.
Nemhiába vezet át a velünk szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből vidékünkre a középkori templomok útja turisztikai projekt. Ha majd véget ér a háború, remélhetően ezt sok érdeklődő járja majd be. Hisz a barangolás során számos izgalmas felfedezést tehet. Megcsodálhat gazdagon díszített szószékeket, kazettás mennyezeteket, négyfiatornyos zsindelyes haranglábakat, értékes középkori képeket, freskókat, ikonosztázokat. Emellett gyönyörködhet két olyan fatemplomban is – ezek közül az egyik a kőrösmezői –, amelyet az UNESCO 2013-ban a világörökség részévé nyilvánított. A vidékünkön található emlékművek sorában az első helyen a sok megpróbáltatást megélt vereckei honfoglalási emlékművet kell említenünk, utána pedig mindenképpen a kárpátaljai magyarság egységét és kitartását, a szülőföldhöz való ragaszkodását szimbolizáló tiszaújlaki turulmadaras emlékművet, illetve a kárpátaljai magyarság golgotájának is nevezett Szolyvai Emlékparkot, valamint a Kárpát-medencében új hazára találó ősöknek emléket állító Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkot. De nem feledkezhetünk meg az Ungváron és a Beregszászon álló Petőfi-szobrokról, Matl Péter ismert munkácsi szobrász Beregszászon található alkotásairól, a Vérke-parti város sétáló utcáján elhelyezett Fedák Sári-szoborról, s az egyik legutóbbi, a nagyságos fejedelmet ábrázoló alkotásról, amelyet 2019-ben avattak fel.
Végül pedig szóljunk egy fontos kezdeményezésről. Az imént említett Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész társaival együtt 2014-ben hívta életre a Pro Arte Munkács civil szervezetet, melynek célja, hogy az alkotók a maguk eszközeivel tevékenyen hozzájáruljanak a vidék kultúrájának és turizmusának fejlesztéséhez, a Kárpátaljával határos országok közötti szellemi-kulturális hidak megépítésével szolgálják a művelődést, egymás jobb megértését és elfogadását. Ennek érdekében a szervezet által rendezett Kárpátok Nemzetközi Szobrásztáborokban készült alkotásokat a régióban található településeknek adják ajándékba. Az elmúlt évek során ily módon több mint 200 szobor került egy-egy község tulajdonába.
Erre alapozva a civil szervezet megalkotta a Kárpátaljai Szoborutat, melynek célja, hogy összekapcsolja a szobrokat őrző településeket, és ezáltal létrejöjjön egy olyan turistaútvonal, melynek középpontjában a köztéri alkotások állnak. Az elmúlt évek során nemcsak Kárpátalja, hanem Szlovákia, Románia, Lengyelország és Magyarország is bekapcsolódott ebbe a nagyszabású kezdeményezésbe.
