Október 18. – a magyar festészet napja

Bár a magyar festészet napja névlegesen csupán egy napra vonatkozik, az ehhez kapcsolódó rendezvények sorozata már október derekán kezdetét vette és november derekáig tart. A jeles nap 2002-ben jött létre a Magyar Festészet Napja Alapítvány kezdeményezésére.

Napjainkra az egész anyaországot átszövő, és az országhatárt is átlépő rendezvénysorozattá nőtte ki magát, és a kortárs festészet méltó és átfogó seregszemléjévé vált. Számtalan alkotói találkozó, zenei és kulturális rendezvény kapcsolódik a magyar festészet ünnepéhez. A magyar festészet napja jelentőségét 2020-ban Magyar Örökség díjjal ismerték el.

Október 18-a egyben Szent Lukács evangélista, a festők védőszentjének emléknapja, mely köré szerveződve számtalan kiállítás és kulturális program várja a művészetkedvelő közönséget.

A rendezvénysorozat felépítése szerint két nagy egységre tagolható. A Magyar Festészet Napja Alapítvány által saját forrásból megrendezett eseményei, köztük az országos jelentőségű és a fajsúlyos tárlattal, az Élő magyar festészettel, valamint az ehhez csatlakozó kiállításokkal a magyarországi tárlatok mellett a Kárpát-medence magyarságának művészeti eseményeit is felölelik.

„Mit tesz a festő? Színt kever, pigmentet old, felületet alakít, síkba teret formáz, anyagot gyúr látvánnyá, a látványból mondandót, üzenetet képez. Környezetet, életteret ruház fel szépséggel, harmóniával, kérdőjelekkel és felkiáltójelekkel. Felzaklat és elsimít, könnyekre fakaszt, üvöltésre késztet és megnyugtat. A festő a látható világ esszenciáját gyúrja képanyaggá. De a festő ennél sokkal többet tesz: hozzáállást, látásmódot, szemléletet alakít. Mai szóhasználattal élve tematizál, mert a festő nemcsak a látványra éhes, hanem a látvány mögött rejlő mozgatókra, történetekre, érzésekre és élményekre, számításokra és gondolatokra, éppen úgy, ahogy a szemlélő, ahogy a festmény előtt áll. Éppen ezért a festészet, bár helytől és időtől független nyelvezet, mégis akkor teljes érvényű, ha magán hordozza annak az időnek és térnek a jellemzőit, ahol született. Ha van magyar kultúra, ha van mai érzület és van közösségi tér, ami a szellemi létünket meghatározza, akkor kell, hogy legyen egy olyan alkalom, amikor a gondolatnak, az átélésnek, a szakmai felkészültségnek a hitelességét ünnepeljük. A festészet az ember legősibb örökségeinek sorában áll, ma is ugyanolyan érvénnyel bír, mint évezredekkel ezelőtt. A Magyar Festészet Napja ezt a szellemi alapállást tartja fenn és ennek kíván a jövőben is érvényt szerezni” – írja Verebes György Munkácsy-díjas grafikus és festőművész.

„A magyar festészet napjának elsődleges célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a vizuális kultúra fontosságára. Ennek ellenére festőink az elmúlt évtizedekben korántsem kapták meg azt a társadalmi érdeklődést és elismerést, amit a többi művészeti ág.

Márpedig a festészetnek, mint a vizuális kultúra legtöbbeknek, legkönnyebben befogadható ágának áttételesen az élet minden területén fontos szerepe van. Lényeges, hogy az iskolai oktatásban a mainál jóval hangsúlyosabban szerepeljen, és egyre gyakrabban találkozzanak a festészettel azok a generációk, akiknek szocializációjából ez szinte teljesen kimaradt” – olvasható a megfogalmazás az Art Portál közösségi oldalon.

A magyar festészet missziójához csatlakozók között megtalálhatóak a legjelentősebb intézmények, mint a Műcsarnok vagy a Vigadó, de a városi múzeumok, és a falvak művelődési és közösségi házai is hódolnak a jeles napnak. Az idei évi magyar festészet papja programjában több mint száz kiállítás várja a képzőművészet-kedvelő közönséget, mely figyelemmel kísérhető a Magyar Festészet Napja nevet viselő közösségi oldalon.