Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: Kárpátinfo.net | 2023. január 24.
A népi kultúra éppoly erős megtartó erő, mint anyanyelvünk. Olyan színes világ tárul elénk a Kárpát-medence népviseletében, amit érdemes megőrizni és tovább adni, hangzott el a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltsége által szervezett viseletvarró tanfolyam résztvevőinek munkáiból a Munkácsy Mihály Magyar Házban (MMMH) a magyar kultúra napja előestéjén rendezett kiállításon.
A résztvevőket Pfeifer Anita, a MMMH kulturális menedzsere köszöntötte. Tarpai József igazgató annak az örömének adott hangot, hogy az általa vezetett intézmény ma egy olyan „sziget” Kárpátalján, ahol szabadon hangozhat a magyar szó, s ahol békésen megfér egymás mellett a vidék különböző nemzetiségeinek kultúrája. Erről tanúskodik a mostani rendezvény is, hisz itt a magyar viseletek mellett a Munkácsi Állami Egyetem által létrehozott Kárpátaljai Iparművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagító kárpátaljai öltözékek is bemutatásra kerülnek.
Csizmadia Alexandra, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja, külgazdasági attasé örömmel konstatálta, hogy Kárpátalján az elmúlt években egyre több népzenei és néptáncegyüttes, népművészeti műhely tevékenykedik sikeresen, akiknek szakmai fejlődése mellett a színpadi megjelenésben is – elsősorban pályázatoknak köszönhetően – jelentős támogatást nyújt az anyaország. A diplomata arról biztosította a résztvevőket, hogy a magyar kormány a továbbiakban is folytatja az eddig már bevált és jól működő programjait, pályázatait.
A Hagyományok Háza Hálózat hálózati referense amellett tett hitet, hogy a falvakban éppen kivesző népi kultúra anyanyelvünk mellett a másik olyan alap, amelyet minden eszközzel élő formájában kell megőriznünk. Az identitáserősítésre, a nemzeti közösség megszilárdítására ma legalább akkora szükség van Magyarországon, mint a határon túl élő magyarok körében, mondta. Vörös Zsuzsanna, abbéli örömének is hangot adott, hogy a mostanság Ukrajnában tapasztalható nehézségek ellenére a kárpátaljai magyar társadalom életében, legalábbis kulturális téren, pozitív elmozdulás történik. „A népművészet, ezen belül a népzene és a néptánc olyan sajátos nemzeti jelleggel bír, amely a kiszolgáltatott helyzetben még nagyobb megtartó erővel van jelen egy-egy közösség életében, ezáltal formálva nemzeti öntudatát, jellemét. Emellett egy-egy program, kultúrdiplomáciai szerepet is betöltve, a Kárpátalján élő nemzetiségeket hozza közelebb egymáshoz, feloldva kötöttségeket, ezáltal mélyítve a nemzetek közötti békés együttélést” – fogalmazott Vörös Zsuzsanna, utalva a mostani kiállításra, ahol a magyar viseletek mellett a Kárpátalján élő más nemzetek hagyományos öltözetei is megtekinthetők.
Ez utóbbiakról Kopriva Attila, a Kárpátok Kultúrájáért és Művészetéért Egyesület elnöke, a közös kiállítás kezdeményezője beszélt. Aki kiemelte: a népművészet, annak motívumai genetikai kódként hagynak nyomot magunk után. Szólt arról is, milyen jelentése van egy-egy motívumnak, hogyan örökíthetjük át az őseink által létrehozott értékeket, miként gazdagíthatják azok a mai ember életét.
Pál Katalin, a Hagyományok Háza Kárpátaljai Hálózatának vezetője visszaemlékezett a kezdetekre, amikor is férjével, Pál Lajossal több mint két és fél évtizede elindították a KMPSZ által felkarolt népzenei és néptánctáborokat. Innen nőtte ki magát Kárpátalján a tiszta forrásból táplálkozó népzenei és néptáncoktatás, a néptáncház mozgalom, teszi hozzá a krónikás. Pál Katalin mindemellett a mentorprogram és pedagógusképzés jelentőségét is hangsúlyozta, s kiemelten szólt a viseletvarró tanfolyam beindításának fontosságáról: így a színpadon is az autentikus viselet elevenedhet meg.
A gazdag motívumkincsből, ruhaviseletből inspirációt kaphatunk a mai viseletünk gazdagításához is, fogalmazott Tajti Erzsébet népi iparművész, a Hagyományok Háza oktatója, aki igencsak szemléletesen mutatta be a kiállított viseleteket, s annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a tanfolyam résztvevői határokon átívelő közösséget alkotnak.
A kiállítás résztvevői a továbbiakban az ungvári Csüllő néptáncegyüttes nagydobronyi viselet- és táncbemutatójában gyönyörködhettek, melynek zenei kíséretéről, s az egész este hangulatáról – a Pál Lajos harmonikajátékával gazdagított – Csipkés zenekar gondoskodott.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
