Nemcsak a falak, a lelkek is épülnek – Beszélgetés Marosi Istvánnal, az Ortutay Elemér Szakkollégium igazgatójával

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2021. március 13.

Alig néhány hónapja adták át az Ortutay Elemér Szakkollégiumot Beregszászban. A görögkatolikus egyháznak régi vágya volt, hogy működjön egy ilyen, hiánypótló intézmény. Az épületet azóta belakták a diákok, összesen tizennyolc, többségében kétágyas szoba áll a rendelkezésükre, s mindegyikhez fürdőszoba is tartozik. Az intézmény udvarán további munkálatok zajlanak, a főépület falai napról napra nőnek. A kollégiumba látogatva Marosi István igazgató fogadott, aki vázolta a kezdeteket, beszélt a jelenről, és a további terveikbe is beavatott.

Nemcsak a falak, a lelkek is épülnek – Beszélgetés Marosi Istvánnal, az Ortutay Elemér Szakkollégium igazgatójával

– A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán 2006-ban kezdtük el a lelkészségi tevékenységünket. Ahogy telt az idő, egyre több lehetőség nyílt a diákok előtt, és ők is kiváló ötleteket fogalmaztak meg. 2013-ban merült fel először az az igény, hogy szükségünk lenne egy közös otthonra. Beregszászban, kísérleti jelleggel, próbálkoztunk „mobil kollégiumokat” létrehozni, egy ideig ez elég jól működött, jó volt a hangulat, a közösség jól érezte magát. Aztán volt egy megtorpanásunk, és 2015-ben szerveztük újra a „mobilkollégiumot”, s attól kezdve jó ideig így éltünk, bérelt házban laktak a diákok, ez lett a diákotthon, a programokat pedig a főiskolán szerveztük. A kollégium sem komfort, sem pedig biztonság szempontjából nem volt megfelelő. Ezért kezdtünk el komolyan gondolkodni, és dolgozni azon, hogy állandó helye legyen a kollégiumnak. Ezt az igényt, ezt a vágyat hallották meg azok, akik támogatták az elképzelésünket, az egyházon keresztül a magyar állam, a nemzetpolitikai államtitkárság segített, és 2018-ban sikerült is letennünk az épület alapkövét. 2020-ban szenteltük fel a kollégiumot – elevenítette fel a kezdeteket Marosi István.

A Beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ több funkcióval rendelkezik. Itt zajlik a szakkollégiumi képzés, innen irányítják a magyar esperesi kerületet, s az épület egyben kulturális központ is.

– Milyen kulturális programokat szerveznek a kollégiumban?

– Jelenleg 35-en laknak itt, de mihelyst megengedik a lehetőségeink, ezt 45-re szeretnénk emelni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az itt élő fiatalok ne kizárólag egy lakóhelyet találjanak itt, ne csak egy alvóhely legyen a számukra, hanem tartalmában és lelkületében is igazi görögkatolikus szakkollégium. Két fontos feladata van az intézményünknek és a központnak: erősíteni a hitünket és identitásunkat, és másoknak is megmutatni azt.

– Mi a céljuk a szakkolis képzéseknek?

– Hogy a diákok személyisége gazdagodjon, általános műveltsége gyarapodjon, s főleg a kárpátaljai ismeretek, a helyi sajátosságok, a nemzeti és egyházi értékeink megértése szempontjából fejlődjenek. Ezért tartjuk fontosnak az egyházismeret mellett a borkultúrát és a helyi gasztronómiát, hogy ebbe is belepillantsanak, beleérezzenek. Azokat a szakembereket hívjuk meg az előadások megtartására, akik saját területükön már fel tudnak valamit mutatni. Fontos az is, hogy inspirálni tudják a fiatalokat. Idén három témakört érintünk, a borkultúrával kapcsolatos értekezéseket Varga István borász tartja, Tóth Attila főiskolai tanár a kárpátaljai ismeretekbe kalauzolja a diákokat, jómagam pedig az egyházismereti tudnivalókról tartok előadást.

Az igazgató elmondta, a diákoknak nem kell vizsgázniuk, sem pedig felelniük az előadások meghallgatása után, inkább azt tartják fontosnak, hogy kialakuljon bennük az igény, a nyitottság. A kollégiumot irányítók arra is törekszenek, hogy havonta legalább egy-két előadáson részt vehessenek a diákok, legyen az görögkatolikus magyarságismeret, vagy a kultúra valamelyik területének bemutatása. Kéthetente tart összejövetelt a Drávai Gizella Polgári filmklub, és sok-sok tervük van még, megannyi területet szeretnének bemutatni a kollégium lakóinak. Természetesen az imaélet, lelki fejlődés szempontjai is fontos helyet foglalnak el. Az a legfőbb céljuk, hogy a diákjaik igényes, értelmiségi emberekként hagyják el az intézményt. Növendékeink örömmel vesznek részt ezeken a programokon, mindemellett, esténként asztaliteniszeznek, csocsóznak, a fiúk fociznak, a lányok tornáznak.

– Kik vehetik igénybe a kollégium adta szolgáltatásokat?

– Zömében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diákjai, illetve az ottani koledzs tanulói, de volt már egészségügyi szakiskolás lakónk is. Természetesen elsősorban görögkatolikus hallgatók, de nem zárjuk ki a más vallásúakat sem, lakik itt római katolikus, református és pravoszláv fiatal is. Mi minden értelmes fiatalt örömmel fogadunk, mert meggyőződésünk, hogy meg kell ismerni egymás hitét, vallási szokásait. Jómagam is szeretek más vallású emberekkel elbeszélgetni. Nagyon fontosnak tartom, hogy az egyházi gondolkodásban mindig benne legyen a tolerancia, a másik elismerésének a gondolata.

– Ön elsősorban pap, de itt igazgatóként más feladatai is vannak.

– Hála Istennek nagyon jó szakemberekkel dolgozunk együtt, ami az építkezés tervezését, műszaki kivitelezését illeti. Csak elismerően tudok róluk beszélni. Az utóbbi években egy kicsit a tudomány területére vezetett az Isten, és komoly kihívásnak tekintem a görögkatolikus kultúra láthatóvá tételét. Örömteli, hogy a központ kialakításának szellemi területén is „építkezhetünk”. A háromszintesre tervezett főépület falai napról napra nőnek, ott kapnak majd helyet a magyar görögkatolikus esperesi kerület irodái, a helynöki hivatal, s a különböző irodák és alkotóműhelyek, melyek jelenleg a megye területén vannak szétszórva. Ezek egy része jelenleg a kollégiumban vannak. Könyvtárat és múzeumot is tervezünk az új épületbe. A Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár egyébként már most is működik. Bendász István és Dániel atyák alapgyűjteményét egészítjük ki a többi anyaggal, köztük a Grezsa István miniszteri biztos által felajánlott kötetekkel, a görögkatolikus papok által felajánlott könyvekkel, illetve Fülöp Lajos történész könyvgyűjteményével. Eddig több mint tízezer kötetet katalogizáltunk – magyarázta Marosi István, miközben végigkalauzolt az épületben.

Az igazgató elárulta, ha minden jól megy, ez év végén be is fejeződnek a munkálatok, s az épületet 2022 elején akár fel is szentelhetik.

Hírek

  • Olvasólámpa: Kárpátaljai Magyar Értéktár – Az épített örökség kiemelkedő darabjai

    Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...

  • Gát elfeledett híres szülötte, az Ybl Miklós-díjas Benjamin Károly

    Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...

  • Kárpátalja anno: Rákóczi asztala

    Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.

  • Tóth György fotóművész kiállításával nyitja az évet a Mai Manó Ház

    A budapesti Mai Manó Ház Tóth György fotóművész Út (Érzelmek a tudat alatt) című kiállításával nyitja az idei évet január 23-án – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.

Események

Copyright © 2026 KMMI