Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2020. március 15.
Március 15-én néma főhajtással fejezték ki tiszteletüket az 1848-49-es hősök emléke előtt az ungvári és a beregszászi magyar külképviseletek munkatársai, a történelmi egyházak és a magyarságszervezetek képviselői az ungvári és a beregszászi Petőfi-szobornál.
A koronavírus-járvány terjedésének megelőzése érdekében tett óvintézkedésként idén elmaradtak a hagyományos március 15-ei nemzeti ünnephez kapcsolódó kárpátaljai rendezvények . A Himnusz közös eléneklését követően a forradalom és szabadságharc hőseire néma koszorúelhelyezéssel emlékeztek.
– Sajnos más az idei március 15-i rendezvény, mint az megszokott. Ön szerint miért volt fontos mégis kijönni Petőfi Sándor szobrához, és csöndben megemlékezni – kérdeztük dr. Zubánics Lászlót, az UMDSZ elnökét, történészt.
– 1991 előtt egyáltalán sem helyszín, sem lehetőség nem volt arra, hogy a ’48-as forradalomra emlékezzünk. Mindenki otthon, családi körben, saját szívében idézhette fel, elsősorban azok az idősek, akiknek ezzel kapcsolatban voltak tapasztalataik. Hiszen 1945-öt megelőzően a városnak olyan kulturális élete volt, amely lehetővé tette ezekre a jeles évfordulókra való emlékezést. Miután először a Petőfi-emléktábla, majd pedig a szobor is helyet kapott a köztéren, immár nyilvános megemlékezésekre is sor kerül. De az ünnep és a megemlékezés nem csak a külsőségekről szól, hanem a belső lelki állapotról, amikor az akkor történt eseményeket megpróbáljuk saját tudatunkban újra alkotni. Azt az ifjúsági kezdeményezést, amelyet Petőfi és társai elindítottak. Úgy hiszem, hogy ilyen események máskor is bekövetkezhetnek, az a lényeg, hogy valami módon lerázzuk a közömbösséget, s próbáljunk meg a közért nem csupán a szavak, de tettek szintjén is tenni – fogalmazott az UMDSZ elnöke.
Beregszászban a nap folyamán koszorút helyezett el nagy költőn szobránál Petruska István, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás elnöke és Ihor Sinkarjuk, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnökhelyettese, a Beregszászi Városi Tanács képviselői, valamint Babják Zoltán polgármester.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
