Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: Kárpátinfo | 2014. november 27.
A Szolyvai Emlékparkbizottság és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet szervezésében idén is emlékkonferenciát rendeztek Beregszászban. Az Európa-Magyar Házban tartott megemlékezés Kiss László Budapest-Szemeretelep református lelkipásztorának áhítatával vette kezdetét, majd Nagy Anikó, az Ungvári Filharmónia Magyar Melódiák Együttesének énekese három lágerdalt szólaltatott meg, illetve Lőrincz P. Gabriella olvasott fel egy lágerimát, Bakos Kiss Károly pedig saját versét mondta el.
A résztvevők néhány részletet tekintettek meg a munkácsi tévések által nemrég elkészített Az élet ára az élők földjén c. filmből, melynek ötletgazdája és támogatója Zihard Rasdorf, Kijevben élő német üzletember és Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékpark Bizottság elnöke volt.
Ezt követően Gajdos István, az előző ciklus parlamenti képviselője számolt be az elhurcoltak rehabilitációjával kapcsolatos parlamenti tevékenységéről. Sajnálatosnak nevezte, hogy még hét évtizeddel a tragikus eseményeket követően sem követték meg azokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy magyarnak, vagy németnek születtek. Hét évtized múltán sem szolgáltattak igazságot nekik, anyagi kárpótlásukról nem is beszélve. Pedig, mint mondta, pusztán arra lett volna szükség, hogy az országot irányító politikai erők parlamenti képviselőik révén támogassák azon rendelet-tervezet elfogadását, amit ez év tavaszán jegyeztetett be, s amely egyébként szerepelt az idén napirendre tűzendő kérdések között. A dokumentumban, mint mondta, szerepelt többek között, hogy Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa ismerje el azon megtorlások bűnös jellegét, amiket a kárpátaljai magyar és német civil lakosság szenvedett el a szovjet hatóságok jogellenes intézkedései miatt, hogy az ország törvényhozása ítélje el a pusztán nemzeti hovatartozás miatt alkalmazott megtorlásokat, ítélje el a kollektív bűnösség elvét, annak alkalmazását, törvényellenesnek nyilvánítva azt.
Tóth Mihály nagyra értékelte azt a tudományos alapossággal elkészített disszertációt, amit a témával kapcsolatosan Dupka György készített s védett meg a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Mint mondta, a 25 éves kutatás fontos célja, hogy valós kép alakuljon ki a 4. Ukrán Front 0036. számú, 1944. november 13-i határozata alapján elhurcolt, hadifogolyként kezelt kárpátaljai magyar és német polgári személyek, a frontról hazatért, majd begyűjtött magyar katonák mostoha sorsáról, a veszteségekről. Korszun Olekszij gulágkutató, a KGB volt alezredese érdekfeszítő beszámolót tartott arról, miként jutott hozzá a titkos iratokhoz, hogyan segített a kárpátaljai magyarság képviselőinek a kutatómunkában, s hogyan született meg az elhurcolásokról szóló könyve mellett a kolhozosításról írott dokumentumkönyv. Illetve beszélt arról is, hogy kutatásai során olyan iratok birtokába jutott, amelyek azoknak az elítélteknek a történetét tárják fel, akiket nagy kegyesen felmentettek a halálbüntetés alól, s „csupán” 25 év börtönre vagy kényszermunkára ítélte a szovjet rendszer. Erről szól majd a következő kötete.
Az elhurcolásokról, a lágeréletről, az ott született lágerversekről, -énekekről, -imákról, azok felkutatásáról beszélt Dupka György (remélhetőleg karácsonyra megjelenik egy kiadvány is ezekből), majd Csordás László A málenykij robot jelenléte a kárpátaljai magyar irodalomban címmel tartott előadást.
Az emlékkonferencián idén is képviseltette magát a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre. Matkovits-Kretz Eleonóra elnök beszámolt az elmúlt évek alatt végzett kutatómunkáról. Hangsúlyozta: arra kell törekednünk, hogy históriánknak ez a része is ugyanúgy bekerüljön a történelemkönyvekbe, mint a holokauszt, hogy a nemzetközi politika hasonlóképpen ítélje meg a szovjet rendszer rémtetteit, mint a fasizmusét.
A felszólalásokból kiderült: a kutatók, a túlélők, a hozzátartozók nem a vétkeseket, hanem az igazságot keresik.
Az advent csendes várakozása és a karácsony közeledtének örömteli izgalma meghitt és igazán lélekemelő hangulattal töltötte meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermét december 21-én, amikor a Latorca-parti város magyarsága újra összegyűlt, hogy az összetartozás jegyében együtt élje át a szere...
A karácsonyt minden évben december 25-én tartjuk, miközben a történészek és teológusok szerint Jézus születése aligha esett a téli hónapokra. A kereszténység második legnagyobb ünnepe az év legsötétebb időszakára került, amelynek szimbolikája egészen a pogány hagyományokig nyúlik vissza.
Ünnepi hangulatú kiállításmegnyitóra került sor advent időszakában Magyarország Ungvári Főkonzulátusa épületében. A „Karácsonyi ritmusok” című tárlaton Kopriva Attilafestőművész, művészettörténész, egyetemi tanszékvezető, valamint tanítványai – Janco Mária, Ruscsák Natália és Verbovszka Zsófia – mut...
Félévzáró ünnepi műsorra várták a Rezeda Folkműhely növendékei a szülőket, hozzátartozókat, vendégeket. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban megtartott műsor résztvevőit Orosz Enikő köszöntötte.
