Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: Kárpátinfo | 2014. november 27.
A Szolyvai Emlékparkbizottság és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet szervezésében idén is emlékkonferenciát rendeztek Beregszászban. Az Európa-Magyar Házban tartott megemlékezés Kiss László Budapest-Szemeretelep református lelkipásztorának áhítatával vette kezdetét, majd Nagy Anikó, az Ungvári Filharmónia Magyar Melódiák Együttesének énekese három lágerdalt szólaltatott meg, illetve Lőrincz P. Gabriella olvasott fel egy lágerimát, Bakos Kiss Károly pedig saját versét mondta el.
A résztvevők néhány részletet tekintettek meg a munkácsi tévések által nemrég elkészített Az élet ára az élők földjén c. filmből, melynek ötletgazdája és támogatója Zihard Rasdorf, Kijevben élő német üzletember és Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékpark Bizottság elnöke volt.
Ezt követően Gajdos István, az előző ciklus parlamenti képviselője számolt be az elhurcoltak rehabilitációjával kapcsolatos parlamenti tevékenységéről. Sajnálatosnak nevezte, hogy még hét évtizeddel a tragikus eseményeket követően sem követték meg azokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy magyarnak, vagy németnek születtek. Hét évtized múltán sem szolgáltattak igazságot nekik, anyagi kárpótlásukról nem is beszélve. Pedig, mint mondta, pusztán arra lett volna szükség, hogy az országot irányító politikai erők parlamenti képviselőik révén támogassák azon rendelet-tervezet elfogadását, amit ez év tavaszán jegyeztetett be, s amely egyébként szerepelt az idén napirendre tűzendő kérdések között. A dokumentumban, mint mondta, szerepelt többek között, hogy Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa ismerje el azon megtorlások bűnös jellegét, amiket a kárpátaljai magyar és német civil lakosság szenvedett el a szovjet hatóságok jogellenes intézkedései miatt, hogy az ország törvényhozása ítélje el a pusztán nemzeti hovatartozás miatt alkalmazott megtorlásokat, ítélje el a kollektív bűnösség elvét, annak alkalmazását, törvényellenesnek nyilvánítva azt.
Tóth Mihály nagyra értékelte azt a tudományos alapossággal elkészített disszertációt, amit a témával kapcsolatosan Dupka György készített s védett meg a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Mint mondta, a 25 éves kutatás fontos célja, hogy valós kép alakuljon ki a 4. Ukrán Front 0036. számú, 1944. november 13-i határozata alapján elhurcolt, hadifogolyként kezelt kárpátaljai magyar és német polgári személyek, a frontról hazatért, majd begyűjtött magyar katonák mostoha sorsáról, a veszteségekről. Korszun Olekszij gulágkutató, a KGB volt alezredese érdekfeszítő beszámolót tartott arról, miként jutott hozzá a titkos iratokhoz, hogyan segített a kárpátaljai magyarság képviselőinek a kutatómunkában, s hogyan született meg az elhurcolásokról szóló könyve mellett a kolhozosításról írott dokumentumkönyv. Illetve beszélt arról is, hogy kutatásai során olyan iratok birtokába jutott, amelyek azoknak az elítélteknek a történetét tárják fel, akiket nagy kegyesen felmentettek a halálbüntetés alól, s „csupán” 25 év börtönre vagy kényszermunkára ítélte a szovjet rendszer. Erről szól majd a következő kötete.
Az elhurcolásokról, a lágeréletről, az ott született lágerversekről, -énekekről, -imákról, azok felkutatásáról beszélt Dupka György (remélhetőleg karácsonyra megjelenik egy kiadvány is ezekből), majd Csordás László A málenykij robot jelenléte a kárpátaljai magyar irodalomban címmel tartott előadást.
Az emlékkonferencián idén is képviseltette magát a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre. Matkovits-Kretz Eleonóra elnök beszámolt az elmúlt évek alatt végzett kutatómunkáról. Hangsúlyozta: arra kell törekednünk, hogy históriánknak ez a része is ugyanúgy bekerüljön a történelemkönyvekbe, mint a holokauszt, hogy a nemzetközi politika hasonlóképpen ítélje meg a szovjet rendszer rémtetteit, mint a fasizmusét.
A felszólalásokból kiderült: a kutatók, a túlélők, a hozzátartozók nem a vétkeseket, hanem az igazságot keresik.
„Gyöngéden ölelj át és ringass, szerelem” – csendült fel szaxofonjáték és harmonikaszó kíséretében az örökzöld dallam, miközben a férfiak körbeállták a nemrég felállított májusfát. A zeneszó hallatára kis idő múlva megjelentek a hölgyek is, és mosolyogva, örömteli arccal fogadták a meglepetést. Máju...
Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban. Az idei évre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló valószínűleg nem lesz 2046-ig – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön.
Május elsejéhez egy igen érdekes és szó szerint színes szokás kötődik, mégpedig a májusfa állítás. Sajnos ez a hagyományunk is egyre inkább a feledés homályába merül, viszont hosszú évszázadokig virágzott, ugyanis a májusfaállítás egészen a 15. századig nyúlik vissza.
Szent Józsefről hallgatag szavakkal írt a Biblia, a lényeg azonban így is megőrződött: egész életében családja oltalmazója volt. Ezzel mutat példát minden nemzedék számára. Jézus földi édesapját, a Szent Család fejét IX. Pius pápa 1870-ben a római katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította, XII. P...
