Nagydobronyban és Csapon koncertezett a Fláre Beás

A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület (KNE) szervezésében a BGA támogatásával Kárpátaljára érkezett a cigányok folklórjának egyik legkiemelkedőbb képviselője, a Fláre Beás együttes. Múlt pénteken és szombaton három helyszínen – Nagydobronyban az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonban és a Magyar Házban, valamint Csapon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének (UKSZ) rendezvénytermében – adtak autentikus cigányzenei koncertet.

A Veszprém megyei Devecserből, Borsodpusztáról és Somlószőlősről származó cigány fiatalok közel 30 éve találkoztak Kovács Norbert Cimbivel, s a néptáncos-koreográfus mentorkodása mellett fejlődött a csapat. Hangszereik a hagyományos cigány zenére jellemző dallam- és ritmushangszerek: gitár, kanna, kanál. Az együttes vidéki beás cigány zenét játszik mai modern beütésekkel. Orsós Ervin, Bogdán Sándor, Orsós Tibor, Orsik Ferenc, Orsós György – mindannyian kitartó gyakorlással és nagy lelkesedéssel érlelték különleges zenei élményt nyújtó produkcióvá a családjuktól örökölt tehetségüket. A zenekar bejárta a Kárpát-medence országait, sikeresen szerepelt számos fesztiválon és turnén, köztük 2007-ben Törökországban egy nemzetközi film- és zenei workshopon.

Fellépésük első kárpátaljai helyszínén Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja is jelen volt, aki bevallotta, kíváncsi volt arra, hogyan fog szólni a Fláre Beás a nagydobronyi leány­otthonban.

– Fantasztikus hangulatot teremtettek ide az elmúlt egy-másfél órában. A gyerekek szemmel láthatóan élvezték, hiszen spontán táncházat varázsoltak pillanatok alatt. Mindenkit bevontak a műsorba, és az autentikus roma zenével mindenkit megmozgattak. Úgy gondolom, nagyon hasznos volt a koncert és örülök, hogy találtam egy kis szabadidőt arra, hogy élőben is megnézzem őket. Élményekkel gazdagodva térek haza – mondta az anyaországi diplomata.

Katona Viktória lelkész-igazgatótól megtudtuk: Molnár Eleonórától, a KNE elnök asszonyától kaptak egy megkeresést, hogy fogadják az együttest.

– Ismerjük Cimbit, aki mindig olyan fellépőket hozott hozzánk, akik jó hangulatot teremtettek egy-egy csendes estén, így örömmel fogadtuk a Fláre Beást is. A lányoknak boldog pillanatokat szereztek, és kiemelték őket egy kicsit a szürke hétköznapokból. A gyerekek egy-egy ilyen koncert után hosszú ideig beszélnek az eseményről, most is biztos így lesz. Majd megosztják az élményeiket, hogy ki melyik hangszert próbálta ki, milyen ritmust, esetleg tánclépést tanult meg. Ez napokig foglalkoztatja őket. Sőt, előfordul, hogy egy-egy visszajáró vendéget a legközelebbi találkozáskor a tőle tanult dallal, tánccal fogadják.

Cimbi az előadás kapcsán elmondta, hogyan élte meg az együttes a fellépést.

– Az elmúlt években többször jártam itt, igaz, akkor táncosként. Most is élveztük a helyiek vendégszeretetét, nemcsak a gondozókét, a szülőkét – én így nevezem őket, mert úgy kezelik ezeket a gyerekeket, mintha az édesanyjuk lennének –, de a gyerekekét is, akik úgy fogadtak bennünket, mintha közéjük tartoznánk, és együtt élnénk velük. A táncos élmények is ilyenek voltak korábban. Nem tudtunk olyan előadást tartani, hogy a közönség ülve maradjon, mindig rámozdultak a ritmusra. Kedvük támadt egy táncra, beletapsoltak, énekeltek, élvezték és átélik az egészet, azt, amit kapnak tőlünk. Itt hatványozottan ez történt – mondta elégedetten Kovács Norbert és megjegyezte: van egyfajta rokonlelkűség is a történetben, hiszen a Fláre Beás zenekar egy olyan vidékről érkezett, ahol a cigányság erősen kisebbségben él, azt sem mondhatjuk, hogy magas az életszínvonaluk. S ez a zene olyan ősi szépségeket, finomságokat rejt, és olyan hangulatokat ötvöz magában, hogy mindenkinek megérinti a lelkét, és megmozdítja a lábát.

Az első szám után felzúgott a taps, majd utána sorban minden pergős muzsika hallatán a magasba lendültek a kezek. A lányok örömmel vettek részt a közös ritmus- és daltanulásban, a rögtönzött táncházban, utána pedig nagy érdeklődéssel próbálgatták a hangszereket. Főleg, hogy ezek nem többmilliós hangszerek, így a zenészek bátran odaadták a lányoknak, próbálják ki, éljék át, hátha kedvet kapnak hosszabb távon a zenéléshez. Elmondták, egyébként sem szeretik, ha valami távoli, megérinthetetlen, színpadias, mert úgy vélik, a kultúra közvetítésének nem ez az igazán jó módja. Főleg, ha autentikus hagyományról van szó.

Orsós Ervin, a Fláre Beás együttes vezetője elmondta, nagy örömmel jöttek Kárpátaljára, illetve a gyermekotthonba.

– Érkezésünk után nézelődtünk, beszélgettünk az itteni dolgozókkal, és tetszett, amit láttunk, de nagyon meg is hatódtunk. Mindannyiunknak van családja, szívbemarkoló volt, amit hallottunk. De aztán eljött az este, megpróbáltunk feloldódni, és egy jó kis műsorral kedveskedni a gyerekeknek. Remélhetőleg tetszetős volt, nekünk nagyon tetszett a fogadtatás. Annak pedig különösen örülünk, hogy a lányok körülvettek bennünket, és érdeklődtek a hangszerek iránt – jegyezte meg, s elmondta, ha lesz rá lehetőség, máskor is jönnek.

Szombaton a harmadik helyszínen, Csapon a rendezvény házigazdájaként és társszervezőjeként Balogh Lívia, a KNE alelnöke, a KMKSZ UKSZ elnöke üdvözölte a jelenlévőket és kiemelte: az egyesület a tevékenységét a magyar hagyományőrzés mentén fejti ki.

– Így tettünk akkor is, mikor a Cimbi által vezetett Fláre Beás zenekart meghívtuk vendégszereplésre Kárpátaljára. Ez a program most ugyan nem a magyar folklórhagyományok bemutatását célozta, de egy mellettünk élő, autentikus nyelven és hangzásban megszólaló cigány kultúrát hozott a színpadra. S mi sem tanúskodik jobban arról, hogy igenis lehet értékelni egymás hagyományait, teljesítményeit, mint hogy a csapi közönség állva tapsolta meg a hiteles előadást – zárta gondolatait az elnök asszony.