Írta: Tudósító | Forrás: kultúra.hu | 2015. május 26.
Moys Zoltán, A Kárpátok bércei című film alkotója nyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm-fesztivál Kárpát-medencei Alkotói Díját. A 2015. május 14-17. között zajló rendezvény mottója a „Természetvédelem, környezetvédelem, biodiverzitás, élhető vidék” volt, fő célja pedig a környezettudatosság erősítése. Az első alkalommal megszervezett fesztiválra a világ 42 országából 424-en neveztek.
Pályázni lehetett: a természetfilmek szekciója mellett vadászat, halászat-horgászat; természeti értékeink; dokumentumfilm; etűd, kísérleti film (természeti jelenségek, impressziók, természet témájú irodalmi művek képi adaptációi); kisjátékfilm ember és természet kapcsolatáról; cserkészéletet népszerűsítő és bemutató filmek; állati színészek és animáció kategóriákban.
A hét helyszínen zajló eseménysorozat záró napján, gálaműsor keretében adták át tíz kategóriában a díjakat, köztük a Kárpát-medencei Alkotói Díjat, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma 500.000 forinttal támogat.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
