Írta: SHREK TÍMEA | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2014. július 07.
A legutóbbi KVIT-műhelymunkának ismét a beregszászi Európa–Magyar Ház olvasóterme adott otthont, 2014. július 5-én. Említésre méltó, hogy egyre többen érdeklődnek a fiatalok közül a kárpátaljai magyar irodalom iránt. Ezúttal például Pógyor Adriánt üdvözölhettük sorainkban, aki nemrég az Együtt c. irodalmi-művészeti folyóirat 2014/2. számában, azon belül a Szárnypróba rovatban mutatkozott be verseivel.
A napirend első pontjaként a jelenlévők a hivatalos ügyintézésről ejtettek szót. Kertész Dávid Csordás Lászlóval közösen készítette el a társaság alapszabályzatát, majd itt be is mutatták annak felépítését. A tagok már ismerve a dokumentum tartalmát, megosztották egymás között javaslataikat és észrevételeiket.
A második, szélesebb témakör a novella meghatározása, majd annak boncolgatása volt. Ehhez nyújtott nagy segítséget Bodor Ádám Az Eufrátesz Babilonnál című novellájának elemzése. A Kossuth-díjas író nagyon pontosan építi fel a szöveget, virtuóz módon adja át egy életkép mozzanatait. A mindennapok egyes részleteinek kiemelése első pillantásra jelentéktelennek tűnik, mégis az elbeszélésmód példaértékű művet hoz létre. Kertész Dávid szerint az író humorosan, mégis teljes komolysággal adja át a tragikus történetet, elősegítve annak feldolgozását/befogadását.
Majd Csordás László felvetette a kérdést: ki próbálkozott már novella, esetleg kisregény írásával? A fiatalok valamennyien egyetértettek abban, hogy belefogtak ilyennemű elbeszélői alkotás kidolgozásába. Sőt Kovács Eleonóra említette, hogy éppen egy novellacikluson dolgozik, ami később egy egészet, egységet fog alkotni. Ezek lesznek a Z.-ről szóló történetek.
Lőrincz P. Gabriella költőként rámutatott a novellaírás feltételezhető nehézségeire. Szerinte a verssel ellentétben a novella írójának folyamatosan fent kell tartania az olvasó figyelmét, érdeklődést kell keltenie, különben a mű könnyen unalmassá válik. Ennek kapcsán vetődött fel a gondolat, amelyet Pusztai-Tárczy Beatrix fejtett ki bővebben, miszerint a mai kor pályakezdőinek alighanem legnagyobb hibája a moralizálás és a túlmagyarázás. Ez a két tipikusan, sőt néha tudatosan elkövetett melléfogás rontja el az akár jónak induló szöveget. Az erőltetett elbeszélésmód és a szándékosan odaillesztett csattanó kudarcra ítéli a művet.
Shrek Tímea egyetértve a többiekkel elmondta, hogy legszívesebben mások hibáiból tanul. Egy-egy rosszul felépített szöveg rámutat azokra a ballépésekre, amelyeket minden pályakezdő elkövet. Pák Diána folytatta a gondolatsort, miszerint nem elég, ha csak tanulni akar az alkotó. Saját műveit is erős kritikusi szemmel kell vizsgálnia.
A harmadik, befejező rész a már megszokott és igencsak várt műelemzés volt. Elsőként Ráti Emese, majd Pógyor Levente verseit vesézték ki a tagok. Időközben szóba került a kreatív feladatok hasznossága is, így a jelenlévők egy ilyen feladattal készülnek a következő alkalomra, amelyre 2014. július 19-én kerül majd sor.
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
„Magyarságunk bennünk él: szívünkben, kultúránkban, nyelvünkben hordozzuk” – hangzott el a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett Kazinczy szépkiejtési verseny megnyitóján. A rangos megmérettetésnek idén immár huszonharmadik alkalommal adott otthont Kárpátalja legnagyobb magyarl...
A beregszászi székhelyű Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ az egyház örökségének bemutatására és megélésére törekszik, többek között ezért is döntöttek úgy, hogy múzeumot és kiállítást alakítanak ki az intézményben. A Gyökerek és ágak elnevezésű kiállítás célja a kárpátaljai görögkatolikusság hag...
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
