Mit bír el egy novella?

Írta: SHREK TÍMEA | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2014. július 07.

A legutóbbi KVIT-műhelymunkának ismét a beregszászi Európa–Magyar Ház olvasóterme adott otthont, 2014. július 5-én. Említésre méltó, hogy egyre többen érdeklődnek a fiatalok közül a kárpátaljai magyar irodalom iránt. Ezúttal például Pógyor Adriánt üdvözölhettük sorainkban, aki nemrég az Együtt c. irodalmi-művészeti folyóirat 2014/2. számában, azon belül a Szárnypróba rovatban mutatkozott be verseivel.

Mit bír el egy novella?

A napirend első pontjaként a jelenlévők a hivatalos ügyintézésről ejtettek szót. Kertész Dávid Csordás Lászlóval közösen készítette el a társaság alapszabályzatát, majd itt be is mutatták annak felépítését. A tagok már ismerve a dokumentum tartalmát, megosztották egymás között javaslataikat és észrevételeiket.

A második, szélesebb témakör a novella meghatározása, majd annak boncolgatása volt. Ehhez nyújtott nagy segítséget Bodor Ádám Az Eufrátesz Babilonnál című novellájának elemzése. A Kossuth-díjas író nagyon pontosan építi fel a szöveget, virtuóz módon adja át egy életkép mozzanatait. A mindennapok egyes részleteinek kiemelése első pillantásra jelentéktelennek tűnik, mégis az elbeszélésmód példaértékű művet hoz létre. Kertész Dávid szerint az író humorosan, mégis teljes komolysággal adja át a tragikus történetet, elősegítve annak feldolgozását/befogadását.

Majd Csordás László felvetette a kérdést: ki próbálkozott már novella, esetleg kisregény írásával? A fiatalok valamennyien egyetértettek abban, hogy belefogtak ilyennemű elbeszélői alkotás kidolgozásába. Sőt Kovács Eleonóra említette, hogy éppen egy novellacikluson dolgozik, ami később egy egészet, egységet fog alkotni. Ezek lesznek a Z.-ről szóló történetek.

Lőrincz P. Gabriella költőként rámutatott a novellaírás feltételezhető nehézségeire. Szerinte a verssel ellentétben a novella írójának folyamatosan fent kell tartania az olvasó figyelmét, érdeklődést kell keltenie, különben a mű könnyen unalmassá válik. Ennek kapcsán vetődött fel a gondolat, amelyet Pusztai-Tárczy Beatrix fejtett ki bővebben, miszerint a mai kor pályakezdőinek alighanem legnagyobb hibája a moralizálás és a túlmagyarázás. Ez a két tipikusan, sőt néha tudatosan elkövetett melléfogás rontja el az akár jónak induló szöveget. Az erőltetett elbeszélésmód és a szándékosan odaillesztett csattanó kudarcra ítéli a művet.

Shrek Tímea egyetértve a többiekkel elmondta, hogy legszívesebben mások hibáiból tanul. Egy-egy rosszul felépített szöveg rámutat azokra a ballépésekre, amelyeket minden pályakezdő elkövet. Pák Diána folytatta a gondolatsort, miszerint nem elég, ha csak tanulni akar az alkotó. Saját műveit is erős kritikusi szemmel kell vizsgálnia.

A harmadik, befejező rész a már megszokott és igencsak várt műelemzés volt. Elsőként Ráti Emese, majd Pógyor Levente verseit vesézték ki a tagok. Időközben szóba került a kreatív feladatok hasznossága is, így a jelenlévők egy ilyen feladattal készülnek a következő alkalomra, amelyre 2014. július 19-én kerül majd sor.

Hírek

  • „A könyvtár olyan találkozási pont, ahol helye van az életnek” – kisfilm készült a kárpátaljai könyvtárosokról

    A kárpátaljai magyar könyvtárosok mindennapjait, elhivatottságát és közösségépítő munkáját mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár legújabb kisfilmje. Az alkotás a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében tett kárpátaljai látogatások tapasztalataiból született, és bepillantást enged abba, miként őr...

  • A zene valóban varázsolt a II. ZeneVarázslat Klasszikuszenei Táborban – Megtelt a szeretetbatyu

    A zene varázsol. Határokat, távolságokat és korlátokat bont le ember és ember között. Nincsenek benne nyelvi akadályok, mert ugyanazt az üzenetet képes eljuttatni a szívhez akkor is, ha különböző nyelveken beszélünk. A zene összeköt, felemel, vigasztal, s ebben a sok bizonytalansággal terhelt világb...

  • Elhunyt Lizanec Péter nyelvészprofesszor

    Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...

  • A háromszor felépült, kétszer lerombolt erősség

    Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!

Események

Copyright © 2026 KMMI