Márton-napi fesztivál Beregszászban

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2019. november 11.

Szent Márton-napját szerte Európában megülik, Beregszászban három napon át tartó rendezvénysorozaton szórakozhattak a helyiek, a város vendégei, libahúst, újbort kóstolhattak, de az ilyen fesztiválokon a saslik is elkerülhetetlen csemege.

Márton-napi fesztivál Beregszászban

A főutcán már pénteken, a kora reggeli órákban számos standon készítették a libasültet, melynek illata messziről odacsalogatta az érdeklődőket. Volt, aki szabad tűzön, de akadt olyan szakács is, aki mobilkemencében sütötte az ínyencséget. A másik cél az újbor kóstolása volt.

A bornak Márton a bírája, tartja a hiedelem, azaz ezen a napon a bort mindenképpen meg kell kóstolni.

A must ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozott meg, az eredménnyel pedig szívesen el is dicsekedtek a boros gazdák. Márton a nagyobb borvidékeken az újbor védőszentjeként is ismert. A fesztiválon nemcsak bereg-vidéki, de más járások borászai is eljöttek, hogy kínálják a borukat, s egymás nedűjét is degusztálhassák.

A megnyitóra szombaton került sor, s még az égiek is jó szemmel nézték a népünnepélyt, hiszen csodálatos idő volt aznap. A Beregszászi Szent Vencel Borrend, valamint a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola mazsorettjeinek és fúvószenekarának felvonulása után Kovács Elemér, a Beregszászi Szent Vencel Borrend krónikása elmondta, a borrend tagjai megalakulásuk óta arra törekszenek, hogy a kulturált borfogyasztást propagálják, és

a helyi, tájjellegű fajtákat újból meghonosítsák a történelmi beregszászi borvidéken.

Megjegyezte, az újbor ilyenkor egy picit még karcos, nem annyira selymes, de már fontos ígéret, a borászok ugyanis tudni fogják, mivé válik a nedű a pincék mélyén.

A vendégek bemutatás után, akik között ott volt Buhajla József, az ungvári főkonzulátus főkonzulja, Babják Zoltán köszöntötte a résztvevőket. Beregszász polgármestere örömmel konstatálta, hogy a beregszászi rendezvényeken

Kárpátalja legjobb borászai, kézművesei vesznek részt, ez utóbbiak pedig tovább öregbítik a város jó hírét.

– Meggyőződésem, hogy egyedi borok, remek ételek, és egyéb finomságok várják idén is az újbor- és libapecsenye-fesztivál vendégeit – mondta Babják Zoltán, majd köszönetet mondott a szervezőknek, a vásáron részt vevő kereskedőknek, akik termékeik gazdag választékával várták vendégeiket.

A beregszászi konzulátus képviseletében Csizmadia Alexandra köszöntötte a résztvevőket. A külgazdasági attasé a Szent Márton-napi szokásokról szólt, érdekességként kihangsúlyozta, az egyik szerint ezen a napon tilos volt háztartási munkát végezni, mert ennek megszegése állítólag a jószág kihalásához vezetett… Nos, ezt talán a mai háziasszonyok is szívesen komolyan vehetik.

Végül, de nem utolsó sorban Nagy László, a borrend nagymestere üdvözölt mindenkit. A szőlészekre és a borászokra a történelmi egyházak képviselői kértek áldást.

Szent Mártont a szegények, a katonák, az állattartók védőszentjének tartják. Legendája jóságra, önzetlen adakozásra neveli az embereket. Aznap megelevenedett a történet, amikor egy téli este nélkülöző koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Saját köpenyét kardjával kettévágta, egyik felét a koldus vállára borította, és kenyeret adott neki.

A vendégeket újborral, sajttal, libapecsenyével, libatepertővel, libamájpástétomos kenyérrel és libazsíros lángossal kínálták.

Ezután kihirdették az újbor győzteseit, emellett a legkiválóbb gasztronómiai standokat is megjutalmazták.

Régen a libákat nemcsak azért tenyésztették, hogy megegyék őket, több egyéb hasznos dologgal is szolgáltak ezek a szép állatok: például a mai napig használjuk a tollseprűt, a kisebb libatollal nagyanyáink tojással kenték a kelt tésztát, nem beszélve a libatollal bélelt párnákról. Nos, a gazdag kirakodóvásáron tollseprűt is lehetett vásárolni, illetve a kisebb libatollat, amit mind a mai napig számos háztartásban használnak a háziasszonyok a kelt kalács tojással való megkenéséhez.

A gyerekek is nagyszerűen szórakoztak, ugyanis megsimogathatták a libákat, szelfizhettek velük, de nem ártott vigyázni, mert aki tartott már libát, tudja, olykor nagyokat tud csípni ez a szép állat.

A három nap alatt népzenei együttesek, néptáncosok szórakoztatták az ünneplőket, szombat este az iskolások lampionos felvonulását is megtartották.

Hírek

  • Magyar zeneszerzők ungvári miniszobrai

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

Események

Copyright © 2024 KMMI