Május 22. – a biológiai sokszínűség nemzetközi napja

Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. május 22.

Világszerte május 22-én ünneplik a biológiai sokféleség, vagy másnéven a biodiverzitás napját, amely lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet az élővilág megőrzésének fontosságára. A választás azért esett éppen május 22-re, mert 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján – írja a greendex.hu.

Május 22. – a biológiai sokszínűség nemzetközi napja

Az Ungi (Uzsanszki) Nemzeti Park közleménye szerint a mai napig körülbelül 1,6 millió biológiai fajt tartanak számon a világon, de a tényleges fajok száma a Földön sokkal nagyobb.

Mi a biológiai sokféleség?

A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség a Földön élő különböző biológiai létformák (mikroorganizmusok, növények, gombák, állatok) összességét jelenti. Ezeket a fogalmakat használva gyakran utalunk az élőlények fajon belüli genetikai sokszínűségére, illetve egyes élőhelyek fajgazdagságára is.

Miért fontos a biológiai sokféleség?

A biodiverzitás képezi az alapját azoknak az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, amelyek kritikusan hozzájárulnak az emberi jóléthez, a Föld jólétének biztosításához. A biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az élethez és elengedhetetlen főbb szükségleteink kielégítéséhez. Mindemellett biztosítja számunkra az oxigént, a tiszta vizet, a jó minőségű termőtalajt, az élelmet, a növények beporzását, a természetes alapú gyógyszereket vagy az egyes nyersanyagokat. A biológiai sokféleség, illetve ennek elősegítése támogat minket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a hozzá való alkalmazkodásban is.

Számos szabadidős tevékenységünk is a biológiai sokféleségen alapul, többek között a túrázás, a kempingezés, a halászat, valamint a madárles is.

A biodiverzitás csökkenése

A biodiverzitást világszerte számos veszély fenyegeti. A növény- és állatfajok egyre gyorsabban tűnnek el az emberi tevékenység következtében. Sok növény- és állatfaj kihalt már, illetve pusztul ki ma is. Becslések szerint évente 2 000–50 000 fajjal lesz szegényebb élővilágunk. Ez azt jelenti, hogy nagyjából óránként hal ki egy faj. A közvetlen vagy közvetett emberi tevékenységeknek betudhatóan napjainkban 1 000–10 000-szer gyorsabban pusztulnak ki a fajok, mint a természetes kihalási ráta mértéke.

Tényezők, amelyek jelentősen hozzájárulnak a biodiverzitás csökkenéséhez:

  • a természeti területek, élőhelyek széles körű megsemmisülése, csökkentése, iparterületekké (szántóföldekké, lakott területekké) alakulása;
  • a természeti erőforrások túlzott kiaknázása: vadászat, túlhalászat, erdőirtás, földhasználat megváltoztatása, monokultúrák kialakulása;
  • klímaváltozás;
  • környezetpusztítás, például a víz, a talaj, a levegő szennyezése, vegyszerek használata;
  • a nem őshonos fajok (ún. invazív fajok) elterjedése, amelyek versenyeznek az élőhelyekért az őshonos fajokkal, legrosszabb esetben teljesen kiszorítva őket.

A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása mind a szárazföldi, mind az óceáni ökoszisztémákban létfontosságú ahhoz, hogy fenntartsuk azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, amelyek védelmet, táplálékot és megélhetést biztosítanak, és amelyekre nagyban támaszkodnak a Föld társadalmai és gazdaságai.

Az egyik fő és leghatékonyabb természetvédelmi módszer pedig a természetvédelmi területek létrehozása.

Érdekesség:

Kárpátalján az Ungi (Uzsanszki) Nemzeti Park növényvilágának listáján összesen 2 163 magasabb és alacsonyabb rendű növény és gombafaj található.

A park területén lévő állatfajok között 66 emlősfajt, 116 madárfajt, 9 hüllőfajt, 12 kétéltűt, 21 halfajt és több mint 2 300 gerinctelen fajt különböztetünk meg.

Hírek

  • Felhangolva: Búzavirág együttes

    Egy csokor friss virág, egy új reményt adó hajtás, egy csepp forrásvíz. Ilyen hatással van a közönségre és a kárpátaljai magyar közösségre a fél éve alakult Búzavirág citeraegyüttes. Markó Veronika citeratanár nagy lelkesedéssel és türelemmel gondozza a kis „palántákat”: Orosz Tamást, Pércsi Annát, ...

  • A versvándor ismét Beregszászon: Petőfi és Arany barátsága - Tóth Péter Lóránt előadóestje az Ortutay Görögkatolikus Központban

    Együtt a tűz és a víz. A XIX. század legnagyobb önbizalmával bíró férfiújának találkozása egy önbizalomhiánnyal küszködő szerény emberrel. Hogyan lesz ebből szép, igaz és mély barátság? Hogy párosul mindez feltétlen hittel és bizalommal? És vajon ki hozta össze a két költőt? Ezekre a kérdésekre kere...

  • Kárpátalja anno: a nagybaktai kastély

    „A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....

  • Gabóda Éva: „… a legszebb szín a világon az, amelyik jól mutat a viselőjén”

    Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.

Események

Copyright © 2025 KMMI