Május 22. – a biológiai sokszínűség nemzetközi napja

Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. május 22.

Világszerte május 22-én ünneplik a biológiai sokféleség, vagy másnéven a biodiverzitás napját, amely lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet az élővilág megőrzésének fontosságára. A választás azért esett éppen május 22-re, mert 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján – írja a greendex.hu.

Május 22. – a biológiai sokszínűség nemzetközi napja

Az Ungi (Uzsanszki) Nemzeti Park közleménye szerint a mai napig körülbelül 1,6 millió biológiai fajt tartanak számon a világon, de a tényleges fajok száma a Földön sokkal nagyobb.

Mi a biológiai sokféleség?

A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség a Földön élő különböző biológiai létformák (mikroorganizmusok, növények, gombák, állatok) összességét jelenti. Ezeket a fogalmakat használva gyakran utalunk az élőlények fajon belüli genetikai sokszínűségére, illetve egyes élőhelyek fajgazdagságára is.

Miért fontos a biológiai sokféleség?

A biodiverzitás képezi az alapját azoknak az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, amelyek kritikusan hozzájárulnak az emberi jóléthez, a Föld jólétének biztosításához. A biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az élethez és elengedhetetlen főbb szükségleteink kielégítéséhez. Mindemellett biztosítja számunkra az oxigént, a tiszta vizet, a jó minőségű termőtalajt, az élelmet, a növények beporzását, a természetes alapú gyógyszereket vagy az egyes nyersanyagokat. A biológiai sokféleség, illetve ennek elősegítése támogat minket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a hozzá való alkalmazkodásban is.

Számos szabadidős tevékenységünk is a biológiai sokféleségen alapul, többek között a túrázás, a kempingezés, a halászat, valamint a madárles is.

A biodiverzitás csökkenése

A biodiverzitást világszerte számos veszély fenyegeti. A növény- és állatfajok egyre gyorsabban tűnnek el az emberi tevékenység következtében. Sok növény- és állatfaj kihalt már, illetve pusztul ki ma is. Becslések szerint évente 2 000–50 000 fajjal lesz szegényebb élővilágunk. Ez azt jelenti, hogy nagyjából óránként hal ki egy faj. A közvetlen vagy közvetett emberi tevékenységeknek betudhatóan napjainkban 1 000–10 000-szer gyorsabban pusztulnak ki a fajok, mint a természetes kihalási ráta mértéke.

Tényezők, amelyek jelentősen hozzájárulnak a biodiverzitás csökkenéséhez:

  • a természeti területek, élőhelyek széles körű megsemmisülése, csökkentése, iparterületekké (szántóföldekké, lakott területekké) alakulása;
  • a természeti erőforrások túlzott kiaknázása: vadászat, túlhalászat, erdőirtás, földhasználat megváltoztatása, monokultúrák kialakulása;
  • klímaváltozás;
  • környezetpusztítás, például a víz, a talaj, a levegő szennyezése, vegyszerek használata;
  • a nem őshonos fajok (ún. invazív fajok) elterjedése, amelyek versenyeznek az élőhelyekért az őshonos fajokkal, legrosszabb esetben teljesen kiszorítva őket.

A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása mind a szárazföldi, mind az óceáni ökoszisztémákban létfontosságú ahhoz, hogy fenntartsuk azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, amelyek védelmet, táplálékot és megélhetést biztosítanak, és amelyekre nagyban támaszkodnak a Föld társadalmai és gazdaságai.

Az egyik fő és leghatékonyabb természetvédelmi módszer pedig a természetvédelmi területek létrehozása.

Érdekesség:

Kárpátalján az Ungi (Uzsanszki) Nemzeti Park növényvilágának listáján összesen 2 163 magasabb és alacsonyabb rendű növény és gombafaj található.

A park területén lévő állatfajok között 66 emlősfajt, 116 madárfajt, 9 hüllőfajt, 12 kétéltűt, 21 halfajt és több mint 2 300 gerinctelen fajt különböztetünk meg.

Hírek

Események

Copyright © 2024 KMMI