Május 22. – a biológiai sokszínűség nemzetközi napja

Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. május 22.

Világszerte május 22-én ünneplik a biológiai sokféleség, vagy másnéven a biodiverzitás napját, amely lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet az élővilág megőrzésének fontosságára. A választás azért esett éppen május 22-re, mert 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján – írja a greendex.hu.

Május 22. – a biológiai sokszínűség nemzetközi napja

Az Ungi (Uzsanszki) Nemzeti Park közleménye szerint a mai napig körülbelül 1,6 millió biológiai fajt tartanak számon a világon, de a tényleges fajok száma a Földön sokkal nagyobb.

Mi a biológiai sokféleség?

A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség a Földön élő különböző biológiai létformák (mikroorganizmusok, növények, gombák, állatok) összességét jelenti. Ezeket a fogalmakat használva gyakran utalunk az élőlények fajon belüli genetikai sokszínűségére, illetve egyes élőhelyek fajgazdagságára is.

Miért fontos a biológiai sokféleség?

A biodiverzitás képezi az alapját azoknak az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, amelyek kritikusan hozzájárulnak az emberi jóléthez, a Föld jólétének biztosításához. A biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az élethez és elengedhetetlen főbb szükségleteink kielégítéséhez. Mindemellett biztosítja számunkra az oxigént, a tiszta vizet, a jó minőségű termőtalajt, az élelmet, a növények beporzását, a természetes alapú gyógyszereket vagy az egyes nyersanyagokat. A biológiai sokféleség, illetve ennek elősegítése támogat minket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a hozzá való alkalmazkodásban is.

Számos szabadidős tevékenységünk is a biológiai sokféleségen alapul, többek között a túrázás, a kempingezés, a halászat, valamint a madárles is.

A biodiverzitás csökkenése

A biodiverzitást világszerte számos veszély fenyegeti. A növény- és állatfajok egyre gyorsabban tűnnek el az emberi tevékenység következtében. Sok növény- és állatfaj kihalt már, illetve pusztul ki ma is. Becslések szerint évente 2 000–50 000 fajjal lesz szegényebb élővilágunk. Ez azt jelenti, hogy nagyjából óránként hal ki egy faj. A közvetlen vagy közvetett emberi tevékenységeknek betudhatóan napjainkban 1 000–10 000-szer gyorsabban pusztulnak ki a fajok, mint a természetes kihalási ráta mértéke.

Tényezők, amelyek jelentősen hozzájárulnak a biodiverzitás csökkenéséhez:

  • a természeti területek, élőhelyek széles körű megsemmisülése, csökkentése, iparterületekké (szántóföldekké, lakott területekké) alakulása;
  • a természeti erőforrások túlzott kiaknázása: vadászat, túlhalászat, erdőirtás, földhasználat megváltoztatása, monokultúrák kialakulása;
  • klímaváltozás;
  • környezetpusztítás, például a víz, a talaj, a levegő szennyezése, vegyszerek használata;
  • a nem őshonos fajok (ún. invazív fajok) elterjedése, amelyek versenyeznek az élőhelyekért az őshonos fajokkal, legrosszabb esetben teljesen kiszorítva őket.

A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása mind a szárazföldi, mind az óceáni ökoszisztémákban létfontosságú ahhoz, hogy fenntartsuk azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, amelyek védelmet, táplálékot és megélhetést biztosítanak, és amelyekre nagyban támaszkodnak a Föld társadalmai és gazdaságai.

Az egyik fő és leghatékonyabb természetvédelmi módszer pedig a természetvédelmi területek létrehozása.

Érdekesség:

Kárpátalján az Ungi (Uzsanszki) Nemzeti Park növényvilágának listáján összesen 2 163 magasabb és alacsonyabb rendű növény és gombafaj található.

A park területén lévő állatfajok között 66 emlősfajt, 116 madárfajt, 9 hüllőfajt, 12 kétéltűt, 21 halfajt és több mint 2 300 gerinctelen fajt különböztetünk meg.

Hírek

  • A zene valóban varázsolt a II. ZeneVarázslat Klasszikuszenei Táborban – Megtelt a szeretetbatyu

    A zene varázsol. Határokat, távolságokat és korlátokat bont le ember és ember között. Nincsenek benne nyelvi akadályok, mert ugyanazt az üzenetet képes eljuttatni a szívhez akkor is, ha különböző nyelveken beszélünk. A zene összeköt, felemel, vigasztal, s ebben a sok bizonytalansággal terhelt világb...

  • Elhunyt Lizanec Péter nyelvészprofesszor

    Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...

  • A háromszor felépült, kétszer lerombolt erősség

    Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!

  • Új foglalkoztatókönyv segíti a kárpátaljai értékek megismerését – 1000 példány jutott el a tehetséges gyermekekhez

    A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...

Események

Copyright © 2026 KMMI