Írta: Kovács Elemér | Forrás: karpatinfo.net | 2015. augusztus 20.
Idén gyakorlatilag valamennyi, a magyarok által lakott település gazdái bekapcsolódtak a Magyarok Kenyere adománygyűjtő akcióba. Mindez azt bizonyítja, hogy a kárpátaljai földművesek tisztában vannak helyzetünk komolyságával: a már eddig is sokat szenvedett, s most újabb megpróbáltatások elé néző nemzetrész tagjainak nagy szükségük van az összefogásra, az egymásra való nagyobb odafigyelésre, a bajbajutottak felkarolására.
A nagydobronyi református gyermekotthonban immár másodízben sorra kerülő búzaösszeöntési alkalmon soraink összezárásának szükségességéről, az elesettek és a nélkülözők megsegítéséről, az anyaország ránk figyelő, aggódó tekintetéről beszéltek a szónokok.
Üdvözlő beszédében Őrhidi László, az adománygyűjtő akció kárpátaljai koordinálását felvállaló Pro Agricultura Carpatica Alapítvány vezetője a vidékünkön élő földművesek példás összefogását emelte ki, amely már-már a csodák birodalmába tartozik. Tavaly, amikor körükben szintén nagy volt a lelkesedés, 6,2 tonna kenyérnek valót sikerült összegyűjteni, most pedig ennek tízszeresét, bő hetven tonnát. Dicséret illeti karitatív szervezeteink önkénteseinek a szorgalmát, történelmi egyházaink példás hozzáállását: papjaink, lelkészeink mindenütt a nemes ügyhöz való csatlakozásra biztatták a híveket, a parókiákon, a plébániákon gyűjtőpontokat állítottak fel.
Jakab István, a magyar parlament alelnöke, a MAGOSZ elnöke szintén nagyra értékelte a kárpátaljai gazdák összefogását. A külhoni magyar közösségek közül az adománygyűjtési akció itt talált a legnagyobb visszhangra: vidékünk földművesei ötször annyi gabonát gyűjtöttek, mint a többi határon túli közösség együttvéve. A magyarországi politikus szólt arról is, hogy a nemzeti kormány és a magyar gazdatársadalom tisztában van az itteni földművesek nehéz helyzetével, hogy sok kárpátaljainak a szülőföldjén való maradása azon múlik, mennyire képesek itt helyben megtermelni a család eltartásához szükséges javakat. Éppen ezért a szervezetbe tömörült kárpátaljai gazdák megsegítése tovább folytatódik.
Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka arról beszélt, hogy vidékünk magyarsága igen válságos időket él át, ilyenkor a krisztusi szeretet a még nagyobb összefogásra sarkall valamennyiünket. Öröm volt látni, hogy ezekben a hetekben közülünk is sokan megtapasztalhatták: adni sokkal jobb, mint kapni, mondta.
A Magyarok Kenyere adománygyűjtő akció sokkal több, mint az elesettek támogatása. Ez egyben a kárpátaljai magyar gazdatársadalom szolidaritását erősítő legfontosabb mozgalom, hangsúlyozta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője. Aki a továbbiakban a Millió búzaszem – egy nemzet kezdeményezés létrejöttéről, annak jövőbeni szerepéről szólt.
A továbbiakban elhangzott: a Kárpátalján összegyűlt gabonát lisztté őrlik, s abból a kárpátaljai oktatási intézmények és karitatív szervezetek részesülnek.
A búzaösszeöntési alkalmon hetven település gazdái képviseltették magukat. Hatalmas üdvrivalgás fogadta Tokár Károly (Katyó) veterán sportolót és csapatát, akik kerékpáron hozták Aknaszlatináról a sót a Magyarok Kenyeréhez.
A Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon lakói színes műsorral kedveskedtek az ünnepség résztvevőinek.
Idén is százezrek ünnepelték a magyarság egyik legjelentősebb vallási eseményét, a csíksomlyói búcsút. Magyarországról sokan zarándokvonatokkal, autóval, repülővel indultak el, már napokkal ezelőtt. A szentmisét hagyományosan a Hármashalom-oltárnál tartották, a csíki hegynyereg pedig megtelt zarándo...
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal együttműködve megszervezte a VII. Tudományos Vitadélutánt. A Kutatás és tehetséggondozás a Rákóczi-főiskolán elnevezésű eseményt május 16-án tartották.
A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd - a húsvét és a karácsony mellett - a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Ung-völgyi sétára invitál bennünket Nagy Gyula írása, mely az Ung hetilap 1888. június 26-i számában jelent meg Csatangolás a vidéken címmel. A szerző röviden ír Ungvárról, majd Ókemence felé tereli az olvasót. Az itt újonnan épített gerebre (a fa úsztatására szolgáló építményre)...
