Magyar szemhatár – Kárpátalja

„A megkésett nemzetállam-építés gondjaival elfoglalt többségi nemzet nem ismeri fel, vagy nem meri felismerni a két- vagy többnyelvűség, a két- vagy többkultúrájúság előnyeit. A kisebbségben ellenséget lát, s mielőbb magába akarja olvasztani.” – olvasható A kárpátaljai magyarság a 21. században című kötet előszavában.

„A Magyar szemhatár sorozat köteteiben az érintettek beszélnek helyzetükről, arról, hogyan gondolkodnak önmagukról, hogyan ítélik meg helyzetüket és jövőjüket, s teszik ezt – szándékunk szerint – pártsemlegesen. Az írások talán segítenek az anyaországtól várt és nyújtott támogatási, együttműködési politika alakításában is.

Terveink szerint minden határon túli magyar közösségről készül kötet, majd a diaszpóra magyarságáról is. És mire – évente egy kötettel – körbeérünk, szinte kezdhetjük is elölről, mert a mintegy egy évtized alatt sokat fog változni a világ s benne a kisebbségi magyarság élete, helyzete is.” – írja Pusztay János a sorozat első kötetének bevezetőjében.

A sorozatszerkesztő, nyelvész, aki annak idején az Ungvári Hungarológiai Központ létrehozásán is bábáskodott, A kárpátaljai magyarság a 21. században című esszé- és tanulmánygyűjtemény ungvári bemutatóján a fentebbieket kiegészítve elmondta, azért döntöttek úgy, hogy a sorozatot Kárpátaljával indítják, mert – a magyar kormány jelentős, az élet minden területére kiterjedő támogatása ellenére – ez a legmostohább helyzetű, s legkevésbé ismert elszakított terület.

A március 26-án az Ungvári Magyar Házban megtartott összejövetelen Buhajla József megerősítette Pusztay János szavait, és hozzátette, Magyarország minden lehetséges módon azon munkálkodik, hogy segítse e problémák megoldását.

A kötet létrejöttének témaköréről, szerzőiről Zékány Krisztina összeállító szerkesztő adott tájékoztatást. A hiánypótló kiadványban helyzetjelentés olvasható a kárpátaljai magyarság helyzetéről, a gazdaságfejlesztésről, mint a szülőföldön maradás fontos eszközéről, a kárpátaljai sajtó múltjáról, jelenéről és (elképzelt) jövőjéről, az iskolai és felsőoktatási helyzetéről, a felekezeti megoszlásról, a nemzetmegtartás, a megmaradás esélyeiről, s magyar irodalmi törekvésekről, a magyar–ukrán határ menti árvízvédelem helyzetéről és perspektívájáról, a megyei szülészeteken uralkodó állapotokról…

A szerzők: Bacsó Róbert, Balogh Csaba, Bence Norbert, Bocskor Szedlákovics Zita, Dunda György, Kovács Péter, Nagy István, Pogány István, Pusztay János, Revallo Nikoletta, Rezes József, Spenik Sándor, Zékány Krisztina, Zubánics László. A felsorolásból is következtetni lehet arra, hogy szak- és tárgyszerű tanulmányok kerülnek az érdeklődő olvasó elé.

Másnap, március 27-éna beregszászi Európa-Magyar Házban került sor a kötet bemutatójára.

A közelmúlt történelmének bemutatása nagy felkészültséget, empátiát és alaposságot igényel, hisz nem letisztult folyamatokról van szó, így aztán ezek megítélése nem is lehet egységes, mutatott rá Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul. Ezért is dicséretes a kötet életre keltőinek igyekezete, szerzőinek bátorsága. Ahhoz, hogy a kisebbségi politikáért felelős politikusok megalapozott döntéseket hozzanak, szükségük van ilyen fogódzókra, hiteles információkra, kreatív gondolkodásról tanúskodó ötletekre. Olyan írásokra, amelyek a külhoni nemzetrészek életének egy-egy szeletét világítják meg – mondta el Szilágyi Mátyás.

A kötet ötletgazdája, Pusztay János professzor szerint a magyar közvélemény ugyan már sokat tud a kárpátaljai magyarságról, de még mindig messze nem eleget. Elmondta, hogy tervek szerint a mostani, hasonló felépítésű kiadványokban, amelyek a Magyar szemhatár sorozatban látnának napvilágot, az erre felkért szerzők készítenének látleletet a Kárpát-medence külhoni magyarjainak, valamint a diaszpórában élő nemzettársaink helyzetéről.

Zékány Krisztina, a válogatás szerkesztője, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője bevezetőjében arról szólt, hogy ha folyamatában szeretnénk látni a dolgokat, akkor már ma hozzá kellene látni a következő kötet dolgozatainak a megírásához. Erre meg is van a szándék, a hozzá szükséges humán erőforrás is rendelkezésre áll, s remélhetőleg az anyagi hátteret is sikerül biztosítani hozzá.

Zubánics László történész, a kötet egyik szerzője elmondta, hogy a XXI. században egyik napról a másikra változik a valóság: „A jelen holnapra már történelem. Ám mindezek ellenére érdemes a mával is behatóbban foglalkozni, hisz csak ekkor hozhatunk felelősségteljes, megalapozott döntéseket a jövőre nézve. A kárpátaljai magyarok számára például a viharos és gyötrelmes XX. század egyik legfontosabb tanulsága, hogy jöhetnek bármilyen vészterhes időszakok, türelemmel, bölcs kivárással, kulturális, szellemi értékeinkhez való következetes ragaszkodással túlélhetők ezek a nemszeretem periódusok is”.

Bacsó Róbert közgazdász a kötetben Kárpátalja gazdasági helyzetét elemezte Ukrajna függetlenségének kikiáltásától napjainkig. A bemutatón elmondta, hogy az elmúlt közel három évtized óriási változásokat hozott az ukrán gazdaságban. Ahhoz, hogy a továbbiakban ennek a sokszor ellentmondásos, összetett folyamatnak a nyertesei legyünk, ismernünk kell a korábbi kezdeményezéseket, azok erősségeit és gyengeségeit.

Sebestyén Ilona, a kötetet gondozó Nap Kiadó irányítója hiánypótlónak nevezte a nemrég megjelent tanulmánykötetet. Örvendetesnek nevezte, hogy a könyv komoly érdeklődést váltott ki Magyarországon. A bemutató ezt követően kötetlen beszélgetéssel folytatódott.

A kötet az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda támogatásával a Nap Kiadó Kft. gondozásában látott napvilágot.