Magyar László emlékkiállítása az ungvári főkonzulátuson

Magyarország Ungvári Főkonzulátusán emlékkiállítás nyílt a csapi születésű, kárpátaljai festőművész, Magyar László (1955–2016) alkotásaiból. A festményeket Larisza Maleh, Magyarország lembergi tiszteletbeli konzulja bocsátotta az ungvári külképviselet rendelkezésére.

A megnyitón Fülöp Andrea konzul köszöntötte a vendégeket. Elmondta, 2026-ban is folytatni kívánják a kulturális-diplomáciai hagyományukat, hogy a külképviselet aulájában bemutatkozási lehetőséget adjanak a kárpátaljai alkotóknak. Az idei év első tárlata „egy igazi lokálpatrióta”, „egyéni látásmóddal, színvilággal” rendelkező művész világába hív.

Bacskai József főkonzul Magyar László munkásságát méltatta, amit a kárpátaljai festőiskola kiemelkedő alakjai formáltak, ugyanakkor „jelentősen inspirálta a francia impresszionizmus” is. Festészete sokoldalú: harmonikus tájképek és csendéletek mellett melankolikus tájak, falusi életképek és elvontabb témák is megjelennek. A diplomata különösen fontosnak nevezte az ilyen találkozásokat, mivel „ezekben a nehéz időkben még inkább fontos, hogy legyenek ilyen, és ehhez hasonló építő jellegű kulturális programok, amelyek valamelyest ellensúlyozni tudják a háború okozta félelmet és bizonytalanságot. És a ma megnyíló tárlat is megerősít minket abban, hogy az élet szép, az élethez ragaszkodni kell.”

Magyar László hosszú éveken át volt a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke. A társaságban betöltött szerepéről és elévülhetetlen érdemeiről a RIT jelenlegi elnöke beszélt. Kulin Ágnes életrajzi visszatekintéssel kezdett, felidézve a 2005-ös akadémiai „nagy nyitást”, amikor egy egész kárpátaljai tagozattal bővítették a Magyar Művészeti Akadémia tagságát, és ebbe többek között Magyar László is bekerült. Kulin Ágnes személyes nézőpontból beszélt arról, hogy számára ki is volt Magyar László és mit jelentett a művészete. Elmondta, nem a „földhöz ragadottan” plein air festészete és csendéletei voltak azok, amelyek megszerettették vele a művészetét. A legemlékezetesebb számára „a másik arca”, és megemlítette a 2010-es évek „ablakokat” ábrázoló sorozatát is.

Végezetül Kulin Ágnes leszögezte:

„Magyar László életművét bemutatni lehetetlen feladat. Csak a szétadogatott művei alapján, vagy pedig azért, mert rengeteg kimondatlan gondolat veszett el vele, mert ő nem hangosan mondta ki amit gondolt, hanem jelzett a képeivel.”

Kopriva Attila munkácsi festőművész a művész emberi minőségét emelte ki és azt, hogy a fiatalok pártfogója is volt, ami „nem szólt semmilyen politikáról soha, ez tiszta művészetről és emberségességről szólt”. A művész az őszinte alkotásokról beszélt, és arról, hogyan tudott Magyar László újra és újra rácsodálkozni a körülöttük lévő szépségre – miközben olyan „magasabb röptű” témák is foglalkoztatták, mint az Ikarusz vagy a Bolondok hajója.

Erfán Ferenc az ungvári Boksay József Szépművészeti Múzeum igazgatója kiemelte, a tárlat lehetőséget nyújt, hogy újra találkozhassunk eredeti alkotásaival, átérezhessük energiáját és ihletet meríthessünk az egyedülálló művészeti látásmódjából.

Az igazgató Magyar László művészi profilját emelte ki, aki munkáiban képes volt ötvözni „a regionális identitást és a kulturális hagyományokat”, és hozzátette, hogy az „alkotó művészete teljesen mentes a külső patetikum, a programozott elkötelezettség vagy a társadalmi narratívák legcsekélyebb jelétől”. Tehetségét a történetmesélő festészet terén is bebizonyította.

Korai képeire a szimbolikus táj-kép ábrázolás volt a jellemző. Széles ecsetvonásokkal, posztimpresszionista stílusban festett kompozíciói a táj és az emberábrázolás különös panteista képét nyújtották. Filozofikusnak is tartották ezeket az egyéni, sajátos képzettársítású műveit. Ekkor készült képeinek jellemző színei a szürkék, világoskék, zöld árnyalatok.

Későbbi festményein határozott változás érzékelhető. Fejlődése a konkrétabb táj- és figurális ábrázoláshoz vezetett. A természet, a Kárpátok vonulatával bezárt kis völgyek mélye, az erdők, a hegyi patakok jelentik témái egyik fő vonulatát. Kompozícióinak kiegyensúlyozottsága harmóniát sugároz.

A művész munkásságát méltatta Jevhen Tiscsuk, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás művelődési főosztályának vezetője, valamint Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai megyei szervezetének elnöke, illetve Mankovits Tamás, a Magyar a Magyarért Alapítvány kuratóriumi elnöke több évtizedes barátságukra emlékezett vissza.