1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Írta: | Forrás: hirado.hu | 2026. január 22.
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. A költemény először 1828-ban Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő A magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit.
A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és csak több mint száz év lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába,
a Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot,
amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg.
Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, egyes források szerint hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.
A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi pártállami alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta a magyar nemzeti jelképek sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett alaptörvény I) cikke is kimondja:
„Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.
A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a rendezvényeket először 1989 januárjában tartották meg.
Az Országgyűlés 2022 decemberében hivatalosan is a magyar kultúra napjának nyilvánította január 22-ét.
Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről, ekkor adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, köztük a könyvtári és közművelődési szakmai díjakat, a Kölcsey-emlékplakettet, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kultúra Lovagja címét, Kolozsváron pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
E naphoz kapcsolódva kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak, Gyulán az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László tiszteletére rendeznek konferenciát és felolvasóesetet, több országos múzeum állandó kiállításait ingyen lehet látogatni.
Sokan csak „Fehér Háznak” hívják az ungvári Kárpátaljai Területi Közigazgatási Hivatal épületét, melyet 90 évvel ezelőtt, 1936. június 10-én adtak át Ungváron.
Igazi művészlélek. Közvetlen, barátságos és őszinte. Művészi munkásságáról boldogan mesél, az alkotás az élete részét képezi. Szeret új dolgokat kipróbálni, mostanában a reklámgrafika köti le a figyelmét. Szabad idejében a házat, az udvart szépítgeti, hogy otthon is megteremtsen magának egy alkotói ...
A dal gyógyszer bánatra, haragra, szomorúságra, gondokra, terhekre, aggodalomra, félelemre, reménytelenségre. A dal elsöpri a rosszat, elfelejteti a veszteségeket. A dal nyugalmat ad, szebbé teszi a múltat, a jelent és a jövőt is. A népdal pedig mindemellett hozzáfűzi lelkünket szeretett nemzetünkhö...
A népi kézművesség nem pusztán technika vagy díszítőművészet, élő kapcsolat múlt és jelen között, amely egyszerre formál kezet, lelket és szemléletet. A Hagyományok Háza kiemelten fontosnak tartja, hogy a felnövekvő generáció megismerje és megszeresse a népművészet kincseit – a néptáncot, a népi ját...