Ma van a gonoszt legyőző Szent Mihály ünnepe

Írta: | Forrás: hirado.hu | 2024. szeptember 29.

Főangyalokból mindjárt hét is van, mindegyikük más-más dolgot felügyel, egyvalamiben azonban közösek: mindegyiket ma, Mihály arkangyal napján ünnepli a katolikus hagyomány. A zsidó és keresztény vallás a főangyalokként is említhető arkangyalokat Isten természetfeletti tulajdonságokkal felruházott teremtményeiként mutatja be. Heten vannak: Mihály, Gábriel, Rafael, Uriél, Száriel, Raguél és Ramiél.

Nem lehet véletlen a hetes szám, hiszen az a tökéletességet, teljességet és befejezettséget szimbolizálja, s mint ilyen, több százszor szerepel a Bibliában. Elég, ha csak a Teremtés történetére gondolunk, ahol is az olvasható, hogy Isten hat nap alatt megteremti az egész világot, majd a hetediken, amikor már minden tökéletesen működik, megpihen.

Ma van a gonoszt legyőző Szent Mihály ünnepe

A Bibliából tudjuk, hogy nem csak jó, de rossz angyalok is vannak. Utóbbiakat démonokként vagy ördögökként említi az Isten szavát őrző Szentírás. A könyv a bukott angyalok seregének vezérét Sátánnak, vagyis „ellenszegülőnek”, esetleg Lucifernek, a fény angyalának hívja, aki hajdan fellázadt Isten ellen, s magával csábította az angyali kar mintegy harmadát. A Biblia ugyanis azt tanítja, hogy a jó és a rossz angyalok hada megütközött egymással. A győztes sereget Mihály arkangyal vezette, aki a háború végén a veszteseket letaszította a mennyből. A bukott angyalok a pokolra jutottak, a győztesek pedig Isten országában, a mennyben maradtak.

A Jelenések könyvében ez olvasható: „Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben. Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot” (Jel 12, 7-8).

A katolikus és ortodox hagyományban Mihály arkangyalt hatalmas karddal és lándzsával ábrázolják, mellyel minden gonoszt legyőz. Szent Mihály földi megfelelője Sárkányölő Szent György, a középkor egyik legnépszerűbb szentje, kit századokon keresztül a lovagi erények példaképeként és a haza védelmére hivatott katonaság égi patrónusaként említettek.

Történetében a keresztény ihletettségű legendákra jellemző összes elem megtalálható, hiszen a jót jelképező szűz és a gonoszságot jelképező sárkány küzdelmében Isten segítségével, de saját bátorságával és hősiességével győzedelmeskedik. Legyűri a gonoszt jelképező sárkányt, s ezzel nemcsak a szűz életét menti meg, hanem magát a királyságot is.

Nem lehet nem észrevenni Mihály arkangyal és Sárkányölő Szent György alakjának hasonlóságait, történetük párhuzamosságait. Előbbi a mennyei háborúban győzi le a gonoszt, utóbbi pedig egy földi ütközetben, s ezzel mindketten megszabadítják, mintegy „megtisztítják” az adott királyságot. Történetük azt bizonyítja, hogy aki az Istentől rendelt úton jár, az a legnagyobb gonoszságon is úrrá tud lenni, nem kell ehhez más, csak a hit, remény és szeretet.

Juhász Gyula a Szabad jövő lovagjai című versében mindezt így összegezte: „Szent György lovagja a jövőnek az, // Ki nemcsak vallja, hogy vesszen a gaz, // De harcol is kitartón ellene, // Mert küldi az Igazság szelleme!”

A magyar néphagyományban Mihály arkangyal napján kezdődik a Katalin-napig tartó kisfarsang. E napnak az időjóslásban is kiemelt szerepe van, hiszen ettől várják a télies hideg időszak beköszöntét, míg az égi Mihály földi párja, vagyis György napja a népi megfigyelés szerint a tavaszi jó időt hozza. A magyar néphagyományban Szent Mihályhoz még egy dolog kötődik: azt tartják róla, hogy a haldoklók lelkét átkíséri a túlvilágra. Ezt jelképezi a koporsó szállítására alkalmas, hordozható ravatal népies elnevezése: Szent Mihály lova. De a Göncölszekér másik neve, vagyis a Szent Mihály szekere is innen van, sőt, az is, hogy a középkorban eleink a Tejútat Szent Mihály útjaként is emlegették. A csillagok útján mozgó Mihály arkangyal természetesen költőink képzetét is megmozgatta. Babits Mihály például az 1911-ben írt Szent Mihály című versében ezt írta: „Ó szent Mihály, leborulok elébed. // Kardos angyal, kinek a fény arája, // kinek nevével élek, fényes angyal // önts hevet belém, kígyóval csatázni, // önts hitet belém, ördöggel vitázni // s erőt, birkóznom ez örök varanggyal.

A képen: Szent Mihály Arkangyal bronzszobra a Miniszterelnökség épületén, a budai Várban a Dísz térnél. (Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán)

Hírek

  • Szelmenc – a kettézárt falu története

    Lassan két évtizede annak, hogy megnyílt a határátkelő a két Szelmenc között, melynek kisebbik része ma Ukrajnában, a nagyobbik pedig Szlovákiában található. A valaha egy faluban ma is az a közös, hogy hiába van a főutcája közepén meghúzva a határ, mindkét oldalon magyarok laknak. A népnyelvben csak...

  • Újraéled a citeraoktatás Badalóban

    Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezető igazgatója a júliusban, Badalóban megtartott Fiestán jelentette be, hogy Gáti Gyöngyi oktató bevonásával szeptembertől a citeraoktatást is elindítják. Ez a kulturális programjuk a Ritmus és hangműhely nevet kapja.

  • „Mese, mese, mátka” – hagyományteremtés a Kaszonyi kistérségben

    Október 7-én a Kaszonyi kistérségben megrendezték az első kistérségi mesemondó versenyt „Mese, mese, mátka” címmel. Az esemény célja, hogy a népmesék varázsát és tanulságait közvetítse a fiatalabb generációnak, valamint egyúttal hagyományteremtő módon biztosítsa ennek az értékes kulturális örökségne...

  • A magyar színjátszás kárpátaljai bástyája

    A színházaknak különleges atmoszférájuk van, a színpadi játék varázsát semmi sem helyettesítheti, sem a filmszínház, sem a televízió, sem a videó. Egy kisebbségben élő nemzetrész esetében pedig a nemzetiség kultúrájának fennmaradását – ezáltal pedig magának a nemzetiségnek a fennmaradását is – nagyb...

Események

Copyright © 2024 KMMI