Csodálatos és igazán elismerésre méltó az az út, amit az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes három évtized alatt végigjárt. A szovjet érában a népi kultúránk szinte teljes elsorvadásának lehettünk tanúi, s egyben elszenvedői is. Mert míg Magyarországon a múlt század hetvenes éveinek közepétől a táncházmozgalom az autentikus népzenét és néptáncot állította középpontba, aközben nálunk a szovjet csasztuskákra átírt, akrobatikus elemekkel tűzdelt művi táncok uralták a színpadot.
Harminc évvel ezelőtt ebben a zűrzavarban találta meg az eszenyi Ritmus táncegyüttes a helyes utat, amely elvezetett a tiszta forrásig: közénk hozva, a kárpátaljai magyar közösségnek felmutatva a magyar néptánckultúra legnemesebb hagyományait. Ez akkoriban nem mehetett végbe másként, csak úgy, hogy az eszenyiek, jó érzékkel, az anyaországi és az erdélyi legjobb példákat követték. Mi itt, Kárpátalján harminc évvel ezelőtt csak azt érzékeltük, hogy a Szabó Tibor által alapított és vezetett Ritmus fellépésein egy mélyebb húr pendül meg a lelkünkben. Megerősítve bennünket abban, hogy a Kárpát-medencében a magyarok a velük élő más nemzetek kultúrájából merítve egy nagyszerű dolgot hoztak létre: a magyar népi tánckultúrát. Amely egy több tájegységre tagolódó gazdag táncművészetbe csúcsosodott ki. A Ritmus gazdag repertoárjának köszönhetően mindezt teljes egészében ma már a sajátunknak érezhetjük. Merthogy valóban az is.
A közelmúltban háromnapos rendezvény keretében ünnepelt az együttes, s velük együtt a település népe, a barátok határon innen és túlról. Pénteken a tiszasalamoni Európa Hotel dísztermében emlékeztek az eltelt időszakra. Itt – majd vasárnap Eszenyben is – bemutatásra került az a kiadvány, amelyben a Ritmus harmincéves történetét az eszenyi származású Kovács Sándor turisztikai szakíró, ismeretterjesztő helytörténész állított össze sok-sok fotóval. Szombaton este pedig egy nagyszabású gálaműsorra került sor, amelyen a házigazdák mellett fellépett a litéri Zöldág, a kolozsvári Szarkaláb táncegyüttes, a dögei dalárda, a palágykomoróci Nefelejcs leány-asszonykórus, a jubiláló együttesnek a BorzsaVári népi együttes húzta a talpalávalót. Az előadásokból betekintést nyerhettünk a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncaiba, zenéjébe. Mindegyik produkciót vastapssal jutalmazta a hálás közönség, akik aztán fennállva köszöntötték a Ritmus jelenlegi és egykori táncosait, akik a közös produkcióban bizonyították, hogy lábukban továbbra is benne van a néptánc, szívükben pedig annak szeretete él. Meggyőződhettünk arról, hogy lelkesedésükhöz tehetséget is kaptak az Úrtól. A gálaműsort a Magyarországról érkezett Zsikó Zoltán és zenekara – Zsikó Zsuzsanna közreműködésével – nagyszerű muzsikája koronázta meg.
Az ünnepségen köszöntötte a jubiláló néptáncegyüttest s annak vezetőjét Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, aki a rendezvény fővédnökének, Bacskai József államtitkárhelyettesnek az üdvözletét is tolmácsolta, illetve Gyebnár István beregszászi magyar konzul.
Az eszenyi Ritmus néptáncegyüttest Szabó Tibor alapította 1989 októberében Szalóka, Eszeny és Tiszaújfalu zenét, táncot szerető fiataljaival, azzal a céllal, hogy ápolják Kárpátalja népi hagyományait, erősítsék a vidéken élő népek közötti kulturális kapcsolatokat, megismertessék a kelet-közép-európai népek táncait, megőrizzék a népi tánckultúra értékeit.
Bár az együttesben nincsenek hivatásos táncosok, ezek a diákok, dolgozó fiatalok, akik szabadidejükben szívesen táncolnak, énekelnek mindig felejthetetlen élményt nyújtanak produkcióikkal. 2015-ben, amikor a Parlamentben Szabó Tibor, a Ritmus néptáncegyüttes vezetője Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkártól átvette a Külhoni Magyarságért Díjat, a méltatásban többek között elhangzott, hogy a néptáncegyüttes fennállása során nemcsak hagyományokat őrzött meg és tartott fenn, hanem a szakmai teljesítményével aktív résztvevője és formálója az ukrajnai és az egyetemes magyar kulturális életnek. Rendszeres résztvevője mind a hazai, mind a külföldi néptánctalálkozóknak és fesztiváloknak Csíkszeredától Lendváig, Szabadkától Zselízig, ott vannak többek között a Kárpátaljai Magyar Folklórfesztiválokon, a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokon, az Égtájak Fesztiválokon, a Kolozsváron megrendezésre kerülő Szent István napi Néptánctalálkozókon, a pécsi Határon Túli Magyarok Fesztiválján. Többször szerepeltek már Kijevben s Ukrajna számos nagyvárosában, Kárpátalja szinte valamennyi magyarlakta településén felléptek, ezenkívül Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában, Szerbiában, Romániában, Horvátországban és Ausztriában.
1997-ben kapták meg az Ukrán Kulturális Minisztériumtól a népi együttes címet, 2004-ben pedig Kárpátalján elsőként vehették át a Nádas Anna Kárpátaljai Magyar Közművelődési Nívódíjat.
Repertoárjukban magyar, ukrán, kárpátaljai, szlovák táncok szerepelnek. Magyar koreográfiájuk Magyarország, Vajdaság, Erdély és Felvidék különböző tájegységeiből származik. Munkájuk során mindig „tiszta forrásból” merítenek, a táncegyüttes repertoárján a hagyományos magyar néptáncok mellett ott találhatók a térségre jellemző beregi, szatmári táncok is. Nagy figyelmet fordítanak az autentikus viseletekre, az együttes ismét meghonosította az eredeti dobronyi, beregi viseleteket a népi kultúrában.
Az együttes utánpótlását az eszenyi Micz-bán Hagyományőrző Társaság bázisán működő néptánc- és népdalszakkörök biztosítják, ahol az óvodás kortól a középiskolás korosztályig közel 120 fiatal sajátítja el a magyar néptánckincset a Ritmus néptáncegyüttes szellemiségében.
Ezúton is gratulálunk az eszenyi Ritmus néptáncegyüttesnek és vezetőjének, további szakmai sikereket, emlékezetes közösségi élményeket kívánunk.
