A Mihai Eminescu születésének 175. évfordulójára készült miniszobrot Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora és Ioan-Mircea Farkas, kolozsvári egyetemi tanár avatta fel az Ungvári Nemzeti Egyetem főépületének közelében.
Írta: RV | Forrás: karpataljalap.net | 2024. december 03.
A Mihai Eminescu születésének 175. évfordulójára készült miniszobrot Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora és Ioan-Mircea Farkas, kolozsvári egyetemi tanár avatta fel az Ungvári Nemzeti Egyetem főépületének közelében.
Mihai Eminescu a leghíresebb román költő, publicista, társadalmi és kulturális személyiség, a román irodalom klasszikusa. Többször járt Ungváron, ahol találkozott diáktársával és a helyi elittel. A 72. miniszobrot, Roman Murnik szobrászművész alkotását december 1-jén, Románia nemzeti összetartozásának napján állították fel. A költő bronzszobra gránittalapzaton ül, a talapzat elülső oldalán a költő autogramja és az „Ukrán‒román barátság tere” felirat látható, hátul pedig az „Angyal és démon” című mű címlapja. Az emlékmű az ungvári egyetem Román Filológiai Tanszékének és vezetőjének, Tarasz Dacónak az aktív támogatásával készült. Hamarosan rendezik a környéket, az Ukrán‒Román Barátság teret.
A Kárpátok szerelmese címmel egy olyan festőművész kiállításának a megnyitójára került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban, aki már a múlt század hatvanas éveiben kísérletet tett az akkoriban a hivatalos ideológia szintjére emelt szocialista-realista képzőművészet megújítására, s ezzel együtt ú...
Sok olvasó számára ismerős látvány a könyvespolcon vagy az éjjeliszekrényen tornyosuló „majd egyszer elolvasom” halom. Az olvasatlan könyvek gyűjteménye gyakran bűntudatot kelt, mégis nehéz ellenállni az újabb kötetek megvásárlásának.
Augusztus 15. Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevételének napja, egyben Magyarország patrónájának ünnepe. Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
Kevesen tudják, hogy az első magyarországi kisdedóvót 1828-ban Budán nyitották meg. Köszönhető ez elsősorban annak a Brunszvik Teréznek, aki a gyermeknevelés elkötelezett híveként vonult be nemzetünk történelmébe. Róla, életéről, küzdelmeiről, családi és egyéni tragédiáiról szól az Angyalkert&n...