Írta: Tudósító | Forrás: KMMI, MÉKK | 2012. június 09.
Csütörtökön kezdődött és hétfőn zárul a 83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyermekkönyvnapok, amelyre 95 anyaországi és határon túli kiadó 335 újdonságot jelentet meg. A rendezvényt csütörtökön délután Ferdinandy György József Attila-díjas író nyitotta meg Budapesten, a Vörösmarty téren. Zentai Péter László, a rendezvényt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója a megnyitó alkalmával emlékeztetett:
Supka Géza kezdeményezésére először a Vörösmarty téren 84 évvel ezelőtt települtek ki az írók, költők, hogy találkozzanak közönségükkel, mégis, az idei csak a 83. Ünnepi Könyvhét, hiszen az alkotók és a kiadók 1957 tavaszán, amikor bajtársaik közül sokan börtönben raboskodtak, velük való szolidaritásuk jeléül nem tartották meg a rendezvényt.
Ferdinandy György köszöntőjében elsősorban a nyugati magyar irodalom, „irodalmunk ötödik sípja” nevében szólt az egybegyűltekhez és a tér névadójához, aki eddig minden könyvheti megnyitót végighallgatott.
„Vörösmarty Mihálynak ajánlom ezeket a gondolatokat” – mondta az író, emlékeztetve: van irodalmunknak „egy vadhajtása, amit mi, itt az óhazában nyugati magyar irodalomnak nevezünk”. „Erről a rendhagyó képződményről évtizedeken át nem beszéltünk, mára pedig egyre inkább a múlt emléke. Képviselői kihaltak, hazatelepültek, akik még élnek, itthon közlik írásaikat és csak remélhetjük, hogy újabb történelmi kataklizmák nem fogják feltámasztani” – mondta Ferdinandy György.
A József Attila-díjas író arra figyelmeztetett: ez a kérészéletű, alig félszázados irodalom nem néhány kivándorolt író magánügye, terjedelmét nézve a nyugati magyar irodalom egy kisebb latin-amerikai országéhoz mérhető. 294 európai és 136 tengeren túli magyar íróról tudunk, és ez a közel félezer magyar írástudó 984 hírlapban és folyóiratban közölte fél évszázadon át műveit. Ferdinandy megidézte az emigráció írónagyjait, Máraitól és Faludytól Határ Győzőig és Fejtő Ferencig, s emlékeztetett azokra is, akiket „magyarból magyar származásúvá degradáltunk”: Mikes Györgyre, Kösztler Artúrra, Arnóthy Krisztára, akik idegen nyelven írták meg életművüket, s akik „ha színvallásra kényszerültek, kivétel nélkül magyarnak vallották magukat”. „Nem lenne groteszk Ionescot vagy Beckettet franciának nevezni, csak azért, mert mindketten francia nyelven írták meg életművüket? Nekünk miért kellene világhírre vergődött íróinkról lemondanunk?” – kérdezte Ferdinandy György, emlékeztetve: mások büszkék nagyjaikra, nem kellene őket következetesen kirekesztenünk.
A Vörösmarty téren tegnap óta két nagyszínpad várja az írókat, költőket, előadókat, hogy felolvasásokkal, pódiumbeszélgetésekkel, koncertekkel örvendeztessék meg a közönséget. Az Ünnepi Könyvhét egyik izgalmas színfoltja lesz a már hagyományossá váló Könyvek éjszakája szombaton este, ahol utcabál és játékos, jó hangulatú programok várják az olvasókat.
Az Ünnepi Könyvhét keretében 250 magyarországi és határon túli könyves cég mintegy 150 pavilonban mutatja be kiadványait a fővárosban. A Kárpátaljai Magyar Könyvkiadók pavilonjában az Intermix Kiadó mutatkozott be a Könyvhétre megjelent kiadványaivel, köztük Dupka György, Lengyel János, Vári Fábián László, Weinrauch Katalin, Nagy Zoltán Mihály köteteivel.
Az Ungváron született és néhány éve a szülővárosában elhunyt kiváló művész, Brinkács István munkáiból nyílt kiállítás Magyarország Beregszászi Konzulátusán. A különböző technikákkal kísérletező alkotó mostani tárlatának anyagát a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) bocsátotta rendelkezésre.
„Gyöngéden ölelj át és ringass, szerelem” – csendült fel szaxofonjáték és harmonikaszó kíséretében az örökzöld dallam, miközben a férfiak körbeállták a nemrég felállított májusfát. A zeneszó hallatára kis idő múlva megjelentek a hölgyek is, és mosolyogva, örömteli arccal fogadták a meglepetést. Máju...
Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban. Az idei évre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló valószínűleg nem lesz 2046-ig – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön.
Május elsejéhez egy igen érdekes és szó szerint színes szokás kötődik, mégpedig a májusfa állítás. Sajnos ez a hagyományunk is egyre inkább a feledés homályába merül, viszont hosszú évszázadokig virágzott, ugyanis a májusfaállítás egészen a 15. századig nyúlik vissza.
